87. Nem-zsidó által használt frigyszekrény-takaró függöny
Kérdés: Amikor Isten az Ő nagy irgalmában vereséget mért a né-met ellenségre, és mi előtántorogtunk rejtekhelyeinkről, és kilép-tünk a gettó megnyitott kapuin, örömünket azonnal kioltotta a pusztulás szemünk elé táruló látványa. Zsinagógák és tanházak ég-tek le, szent helyek dőltek romba. Egyszerűen nem volt hely, ahol nyilvánosan imádkozhattunk volna. Kovnó, amely valaha híres zsi-dó város volt, elvesztette gyermekeit, tudósait.
Az egyetlen hely, amelyről úgy ítéltük, hogy talán újra imahá-zat lehetne belőle csinálni, a Hoisman Kloiz volt. Ámde tele volt mocsokkal, amit a németek szándékosan hagytak ott. Rengeteg erőfeszítéssel és kemény munkával tisztára súroltuk a szent helyet, hogy helyreállítsuk valamelyest eredeti dicsőségét és szentségét. Amikor végeztünk a munkával nagy sajnálatunkra kiderült, hogy nem volt függönyünk a tóratekercsnek otthont adó frigyszekrényre. S mivel a németek az utolsó darabka szövetet is ellopták Kovnóból, még csak varrni sem tudtunk új függönyt a frigyszekrény számára.
Az egyik zsidó férfinak eszébe jutott, hogy látta a Kereskedők Zsinagógájának frigyszekrény-függönyét az egyik keresztény házban – ágyterítőnek használták a háziak. Feltették nekem a kérdést, hogy ezzel a funkcióval megszentségtelenítették-e a frigyszekrény-függönyt, s ha igen, akkor a megszentségtelenítés alkalmatlanná tette-e a függönyt arra, hogy – amennyiben sikerülne visszakövetel-nünk – továbbra is frigyszekrény-takaró függönyként lehessen használni.
Válasz: Az, hogy a nem-zsidók ágyterítőnek használták a frigy-szekrény-függönyt, nem csökkentette a kegytárgy eredeti szentsé-gét. Vagyis a függönyt nyugodtan lehetett továbbra is frigyszek-rényt takaró függönyként használni.
