Mispátim (2Mózes 21:1–24:18.) פרשת משפטים
A hetiszakasz tartalmából
l A szináj-hegyi kinyilatkoztatást követően az Örökkévaló hoz egy sor törvényt Izrael népe számára. Ezek közé tartoznak a héber rabszolgákra vonatkozó törvények; a gyilkosságért, emberrablásért, testi sértésért és tolvajlásért járó büntetések, a különféle károkozások jóvátételére, a kölcsönökre vonatkozó magánjogi rendelkezések, a letéteményekre, kölcsönzőkre és a bérlőkre vonatkozó szabályok; és a bíróságok igazságszolgáltatásának rendszabályai. – 2Mózes 21:1–23:8.
l Törvény tiltja meg Izrael gyermekeinek az idegenekkel szembeni rossz bánásmódot; törvény írja elő az évszakokkal kapcsolatos ünnepek megtartását, és rendelkezik a jeruzsálemi Szentélybe viendő terményajándékokról. Törvény tiltja meg a hús és a tej együttfőzését. A Mispátim heti szakasza összesen ötvenhárom micvát tartalmaz – ebből 23 tevőleges parancsolat, 30 pedig tiltó. – 2Mózes 23:9–19.
l Az Örökkévaló ígéretet tesz Izrael népének, hogy beviszi őket a Szentföldre, ugyanakkor óva inti őket attól, hogy magukévá tegyék az ott talált népek pogány szokásait. – 2Mózes 23:20–33.
l Izrael népe kijelenti: „Megtesszük, és híven meghallgatjuk” mindazt, amit az Örökkévaló nekünk parancsol. Mózes, Áronra és Chúrra hagyva az izraeliták táborát, felmegy a Szináj hegyére, és ott marad negyven nap és negyven éjjel, hogy átvegye Istentől a Tórát. – 2Mózes 24.
Szemelvények
וְאֵלֶּה הַמִּשְׁפָּטִים אֲשֶׁר תָּשִׂים לִפְנֵיהֶם. (שמות כא, א)
És ezek a törvények, amelyeket eléjük helyezz: (2Mózes 21:1.)
וְאֵלֶּה הַמִּשְׁפָּטִים – És ezek a törvények… – כָּל מָקוֹם שֶׁנֶּאֱמַר אֵלֶּה – Minden olyan helyen, ahol az írva van: „Ezek…” – פָּסַל אֶת הָרִאשׁוֹנִים – az megszakítja az előző témát, – וְאֵלֶּה מוֹסִיף עַל הָרִאשׁוֹנִים – az „És ezek…” pedig hozzátesz az előzőhöz [ahogy ebben az esetben is]: – מָה הָרִאשׁוֹנִים מִסִּינַי – ahogy az előzők [a Tízparancsolat] a Szináj hegyről valók, – אַף אֵלּוּ מִסִּינַי – ezek [a most felsorolandó polgárjogi törvények] is a Szináj hegyről valók.
– וְלָמָּה נִסְמְכָה פַּרְשַׁת דִּינִין לְפַרְשַׁת מִזְבֵּחַ – És miért van egymáshoz közel a polgárjogi törvényekről szóló szakasz és az oltárral kapcsolatos előírások?[1] – לוֹמַר לְךָ – Azt tanítja neked, – שֶׁתָּשִׂים סַנְהֶדְרִין אֵצֶל הַמִּקְדָּשׁ – hogy helyezd a Szánhedrint [a legfelső bíróságot] a Szentélybe [illetve az oltár mellé].
אֲשֶׁר תָּשִׂים לִפְנֵיהֶם – …amelyeket eléjük helyezz: – אָמַר לוֹ הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא לְמֹשֶׁה – Így szólt az Örökkévaló Mózeshez: – לֹא תַעֲלֶה עַל דַּעְתְּךָ לוֹמַר – Ne is forduljon meg a fejedben, hogy azt mondod: – אֶשְׁנֶה לָהֶם הַפֶּרֶק וְהַהֲלָכָה ב’ אוֹ ג’ פְּעָמִים – megtanítom nekik a törvényeket kétszer, vagy háromszor, – עַד שֶׁתְּהֵא סְדוּרָה בְּפִיהֶם כְּמִשְׁנָתָהּ – amíg nem tudják kellőképpen, – וְאֵינִי מַטְרִיחַ עַצְמִי – de nem fogom magam fárasztani azzal, – לַהֲבִינָם טַעֲמֵי הַדָּבָר וּפֵרוּשׁוֹ – hogy megértessem velük a törvény okát és megmagyarázzam azt nekik. – לְכָךְ נֶאֱמַר אֲשֶׁר תָּשִׂים לִפְנֵיהֶם – Ezért lett írva: „…amelyeket eléjük helyezz”, – כְּשֻׁלְחָן הֶעָרוּךְ וּמוּכָן לֶאֱכוֹל לִפְנֵי הָאָדָם – vagyis mint egy terített asztalt, készen, ahogy az ember már fogyasztani tudja.
אִם בְּגַפּוֹ יָבֹא בְּגַפּוֹ יֵצֵא, אִם בַּעַל אִשָּׁה הוּא וְיָצְאָה אִשְׁתּוֹ עִמּוֹ. (שמות כא, ג)
Ha egyedül jön, egyedül távozzék, ha felesége van, akkor menjen felesége vele. (2Mózes 21:3.)
אִם בְּגַפּוֹ יָבֹא – Ha egyedül jön (bögápo)… – שֶׁלֹּא הָיָה נָשׂוּי אִשָּׁה – [Vagyis:] ha nőtlen, – כְּתַרְגּוּמוֹ – ahogyan Onkelosz is fordította: – אִם בִּלְחוֹדוֹהִי – „im bilchodohi” („ha egymaga [volt]”). – וּלְשׁוֹן בְּגַפּוֹ בִּכְנָפוֹ – A „bögápo” kifejezés ugyanazt [jelenti], mint az, hogy „bichnáfo” („ruhája szegletében”), – שֶׁלֹּא בָא אֶלָּא כְּמוֹת שֶׁהוּא יְחִידִי – azaz, úgy jött, ahogy volt, egymaga, – בְּתוֹךְ לְבוּשׁוֹ בִּכְנַף בִּגְדוֹ – ruhájába, öltözékének szegletébe burkoltan.
בְּגַפּוֹ יֵצֵא – …egyedül távozzék… [Nyilvánvaló, hogy ha egyedül jött, egyedül is fog távozni. Mit tanít itt a Tóra?] – מַגִּיד שֶׁאִם לֹא הָיָה נָשׂוּי – Ebből megtudjuk, hogy ha nőtlen volt – מִתְּחִלָּה – eleve, [amikor szolgasorba került,] – אֵין רַבּוֹ מוֹסֵר לוֹ שִׁפְחָה כְּנַעֲנִית – gazdája nem adhat hozzá nem-zsidó rabszolganőt, – לְהוֹלִיד מִמֶּנָּה עֲבָדִים – hogy az szolgagyermekeket szüljön tőle.
אִם בַּעַל אִשָּׁה הוּא – …ha felesége van… – יִשְׂרְאֵלִית – Egy zsidó nő [aki eredetileg is a felesége volt, de a hozzáadott kánaánita szolgálónő nem szabadul vele együtt].
וְיָצְאָה אִשְׁתּוֹ עִמּוֹ – …akkor menjen felesége vele. – וְכִי מִי הִכְנִיסָה – De hát ki hozta őt be [férje gazdájának birtokára], – שֶׁתֵּצֵא – hogy onnét ki kelljen mennie? [A tény, hogy a férjét eladták rabszolgának, őt, a feleséget semmilyen szempontból nem juttatja alávetett pozícióba, amiből aztán fel kellene szabadítani!] – אֶלָּא מַגִּיד הַכָּתוּב – A Tóra itt azt tanítja, – שֶׁהַקּוֹנֶה עֶבֶד עִבְרִי – hogy annak, aki héber szolgára tesz szert, – חַיָּב בִּמְזוֹנוֹת – kötelessége eltartani – אִשְׁתּוֹ וּבָנָיו – a [szolga] feleségét és gyermekeit is.[2] [Vagyis a „…menjen felesége vele” valójában azt jelenti, hogy a feleség „kimegy” a férje gazdája általi támogatottság állapotából.]
וְהִגִּישׁוֹ אֲדֹנָיו אֶל הָאֱלֹהִים וְהִגִּישׁוֹ אֶל הַדֶּלֶת אוֹ אֶל הַמְּזוּזָה, וְרָצַע אֲדֹנָיו אֶת אָזְנוֹ בַּמַּרְצֵעַ וַעֲבָדוֹ לְעֹלָם. (שמות כא, ו)
Akkor állítsa őt ura a bíró elé, és vezesse az ajtóhoz vagy az ajtófélfához, gazdája szúrja át az ő fülét árral, azután szolgálja örökké. (2Mózes 21:6.)
וְרָצַע אֲדוֹנָיו אֶת אָזְנוֹ בַּמַּרְצֵעַ – …gazdája szúrja át az ő fülét árral… – הַיְמָנִית – a jobb fülét. – אוֹ אֵינוֹ אֶלָּא שֶׁל שְׂמֹאל – Vagy talán a balt? – תַּלְמוּד לוֹמַר אֹזֶן אֹזֶן לִגְזֵרָה שָׁוָה – Ezért van a „fül” szó gözérá sávája.[3] – נֶאֱמַר כַּאן וְרָצַע אֲדוֹנָיו אֶת אָזְנוֹ – Itt az van írva: „…gazdája szúrja át az ő fülét”, – וְנֶאֱמַר בִּמְצֹרָע – a möcorá (a leprás) fejezetében pedig:[4] – תְּנוּךְ אֹזֶן הַמִּטַּהֵר הַיְמָנִית – „…a megtisztulni akarónak a jobb füle cimpáját”. – מַה לְּהַלָּן הַיְמָנִית – Ahogy a későbbiekben a jobb fülről beszél, – אַף כַּאן הַיְמָנִית – itt is a jobb fülről van szó.
– וּמָה רָאָה אֹזֶן לְהֵרָצַע – És mi miatt kell éppen a fület átszúrni, – מִכָּל שְׁאָר אֵבָרִים שֶׁבַּגּוּף – az összes többi testrész közül? – אָמַר רַבָּן יוֹחָנָן בֶּן זַכַּאי – Azt mondja Rábán Jochánán ben Zákáj: – אֹזֶן זֹאת שֶׁשָּׁמְעָה עַל הַר סִינַי לֹא תִגְנֹב – a fül, ami hallotta Szináj hegyén:[5] „Ne lopj!” – וְהָלַךְ וְגָנַב – és mégis lopott [és így lett rabszolga], – תֵּרָצַע – legyen átszúrva. – וְאִם מוֹכֵר עַצְמוֹ – Ha pedig eladta magát [rabszolgának]: – אֹזֶן שֶׁשָּׁמְעָה עַל הַר סִינַי – a fül, ami hallotta Szináj hegyén:[6] – כִּי לִי בְנֵי יִשְׂרָאֵל עֲבָדִים – „…az Én szolgáim Izrael fiai”, – וְהָלַךְ וְקָנָה אָדוֹן לְעַצְמוֹ – és mégis urat vásárolt magának, – תֵּרָצַע – legyen átszúrva.
– רַבִּי שִׁמְעוֹן הָיָה דּוֹרֵשׁ מִקְרָא זֶה כְּמִין חֹמֶר – Simon rabbi olyan gyönyörűen magyarázta ezt az idézetet, mint egy igazgyöngy füzér: – מַה נִּשְׁתַּנּוּ דֶּלֶת וּמְזוּזָה מִכָּל כֵּלִים שֶׁבַּבַּיִת – miben különbözik az ajtó és a félfa a ház többi tárgyától? – אָמַר הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – Azt mondta az Örökkévaló: – דֶּלֶת וּמְזוּזָה שֶׁהָיוּ עֵדִים בְּמִצְרַיִם – az ajtó és a félfa voltak a tanúk Egyiptomban, – כְּשֶׁפָּסַחְתִּי עַל הַמַּשְׁקוֹף וְעַל שְׁתֵּי הַמְּזוּזוֹת – amikor elkerültem a szemöldökfát és a két ajtófélfát [és életben maradtak a zsidók],[7] – וְאָמַרְתִּי כִּי לִי בְנֵי יִשְׂרָאֵל עֲבָדִים – és azt mondtam: „…az Én szolgáim Izrael fiai” – עֲבָדַי הֵם וְלֹא עֲבָדִים לַעֲבָדִים – azaz az Én szolgáim ők, nem pedig szolgák szolgái, – וְהָלַךְ זֶה וְקָנָה אָדוֹן לְעַצְמוֹ – és ha mégis vett magának urat, – יֵרָצַע בִּפְנֵיהֶם – legyen átszúrva előttük.
מַכֵּה אִישׁ וָמֵת מוֹת יוּמָת. (שמות כא, יב)
Aki férfit megüt úgy, hogy az meghal, ölessék meg! (2Mózes 21:12.)
מַכֵּה אִישׁ וָמֵת – Aki férfit megüt úgy, hogy az meghal… – כַּמָּה כְתוּבִים נֶאֶמְרוּ בְּמִיתַת רוֹצְחִין – Több helyen is le van írva a gyilkosok halálbüntetése, – וּמַה שֶּׁבְּיָדִי לְפָרֵשׁ לָמָּה בָּאוּ כֻלָּם אֲפָרֵשׁ – megpróbálom elmagyarázni, amennyire tudom, miért volt szükség mindegyikre.
– מַכֵּה אִישׁ וָמֵת – „Aki férfit megüt úgy, hogy meghal…” – לָמָּה נֶאֱמַר – miért van ez írva? – לְפִי שֶׁנֶּאֱמַר – Mivel írva van:[8] – וְאִישׁ כִּי יַכֶּה כָּל נֶפֶשׁ אָדָם מוֹת יוּמָת – „Ha egy ember megüt bárkit, ölessék meg” – שׁוֹמֵעַ אֲנִי בְּהַכָּאָה בְּלֹא מִיתָה – ezt úgy érthetem, hogy olyan ütésről van szó, amibe nem hal bele az ember, – תַּלְמוּד לוֹמַר – ezért van írva [itt]: – מַכֵּה אִישׁ וָמֵת – „Aki férfit megüt úgy, hogy az meghal”, – אֵינוֹ חַיָּב אֶלָּא בְּהַכָּאָה שֶׁל מִיתָה – tehát csak akkor kell megölni, ha meghalt az, akit megütött.
– וְאִם נֶאֱמַר מַכֵּה אִישׁ – És ha csak az lenne írva: „Aki férfit megüt…” – וְלֹא נֶאֱמַר וְאִישׁ כִּי יַכֶּה – és nem lenne írva: „Ha egy ember megüt…”, – הָיִיתִי אוֹמֵר אֵינוֹ חַיָּב עַד שֶׁיַּכֶּה אִישׁ – azt mondhatnám, hogy csak akkor bűnös, ha férfit ütött meg, – הִכָּה אֶת הָאִשָּׁה וְאֶת הַקָּטָן מִנַּיִן – de honnan tudom, hogy mi vonatkozik arra ha nőt vagy kiskorút ütött meg, – תַּלְמוּד לוֹמַר – ezért van írva: – כִּי יַכֶּה כָּל נֶפֶשׁ אָדָם – „Ha egy ember megüt bárkit…”, – אֲפִלּוּ קָטָן וַאֲפִלּוּ אִשָּׁה – tehát akár nőt, vagy gyereket.
– וְעוֹד – És még: – אִלּוּ נֶאֱמַר מַכֵּה אִישׁ – ha csak az lenne írva: „Aki férfit megüt…”, – שׁוֹמֵעַ אֲנִי אֲפִלּוּ קָטָן שֶׁהִכָּה וְהָרַג יְהֵא חַיָּב – érthetném ezt úgy, hogy akár egy kiskorút is meg kellene ölni, ha megölt valakit, – תַּלְמוּד לוֹמַר – ezért van írva: – וְאִישׁ כִּי יַכֶּה – „Ha egy ember [azaz felnőtt] megüt…”, – וְלֹא קָטָן שֶׁהִכָּה – és nem egy kiskorú.
– וְעוֹד – Továbbá: – כִּי יַכֶּה כָּל נֶפֶשׁ אָדָם אֲפִלּוּ נְפָלִים בְּמַשְׁמָע – „…megüt bárkit…” az még magzatokra, még a megszületett életképtelenekre is vonatkozna, – תַּלְמוּד לוֹמַר – ezért van írva: – מַכֵּה אִישׁ – „Aki férfit megüt…”, – אֵינוֹ חַיָּב עַד שֶׁיַּכֶּה בֶּן קַיָּמָא – azaz olyat, aki életképes – הָרָאוּי לִהְיוֹת אִישׁ – és még férfivá válhat.
אִם יָקוּם וְהִתְהַלֵּךְ בַּחוּץ עַל מִשְׁעַנְתּוֹ וְנִקָּה הַמַּכֶּה, רַק שִׁבְתּוֹ יִתֵּן וְרַפֹּא יְרַפֵּא. (שמות כא, יט)
Ha felkel, és jár az utcán, az ő támaszán, akkor büntetlen maradjon a bántalmazó. Csak mulasztását térítse meg, és gyógyíttassa. (2Mózes 21:19.)
עַל מִשְׁעַנְתּוֹ – …az ő támaszán… – עַל בּוּרְיוֹ וְכֹחוֹ – [Jelentése:] Egészsége és ereje révén.
וְנִקָּה הַמַּכֶּה – …akkor büntetlen maradjon a bántalmazó… – וְכִי תַעֲלֶה עַל דַּעְתְּךָ – Gondolnál-e arra, – שֶׁיֵּהָרֵג זֶה שֶׁלֹּא הָרַג – hogy ennek az embernek, aki nem ölt, meg kellene halnia?! – אֶלָּא לִמֶּדְךָ כַּאן – Valójában arra tanít ez minket, – שֶׁחוֹבְשִׁים אוֹתוֹ – hogy [az illető] elzáratik, amíg ki nem derül, – עַד שֶׁנִּרְאֶה אִם יִתְרַפֵּא זֶה – hogy a másik fel fog-e gyógyulni. – וְכֵן מַשְׁמָעוֹ – És ez a jelentése [ennek a versnek]: – כְּשֶׁקָּם זֶה – Amikor a másik felkel, – וְהָלַךְ עַל מִשְׁעַנְתּוֹ – és jár „az ő támaszán”, [vagyis, ha visszatért az egészsége,] – אָז נִקָּה הַמַּכֶּה – akkor azt, aki megütötte, felmentik [és kieresztik a börtönből], – אֲבָל עַד שֶׁלֹּא יָקוּם זֶה – ám addig, amíg a másik nem kel fel, – לֹא נִקָּה הַמַּכֶּה – azt, aki megütötte, nem mentik fel [és nem eresztik ki a börtönből].
רַק שִׁבְתּוֹ – …Csak mulasztását térítse meg. – בִּטּוּל מְלַאכְתּוֹ מֵחֲמַת הַחֹלִי – A gyengélkedése miatt elmulasztott munkáját. – אִם קָטַע יָדוֹ אוֹ רַגְלוֹ – [Például,] ha levágta a másik kéz- vagy lábfejét, – רוֹאִין בִּטּוּל מְלַאכְתּוֹ מֵחֲמַת הַחֹלִי – akkor úgy számoljuk ki [a sérülés okozta] gyengélkedése miatti mulasztását, – כְּאִלּוּ הוּא שׁוֹמֵר קִשּׁוּאִין – mintha cukkínicsősz lenne, [amely munka kéz- és lábfej nélkül is végezhető], – שֶׁהֲרֵי אַף לְאַחַר הַחֹלִי – hiszen miután gyengélkedése véget ért – אֵינוֹ רָאוּי לִמְלֶאכֶת יָד וָרֶגֶל – akkor sem lesz képes olyan munkát végezni, amelyhez kéz- és lábfej is szükségeltetik, – וְהוּא כְּבָר נָתַן לוֹ – és [támadója] már [amúgy is] kárpótolta őt – מֵחֲמַת נִזְקוֹ – kárának [megfizetése] révén, – דְּמֵי יָדוֹ וְרַגְלוֹ – [amely] kézfejének vagy lábfejének az értéke [szerint történt, vagyis az áldozat sérülését megelőző keresőképességének elveszítéséből keletkezett kár már bele lett kalkulálva a „károk” miatt fizetett kompenzációba], – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van:[9] – יָד תַּחַת יָד רֶגֶל תַּחַת רָגֶל – „Kezet kézért, lábat lábért.”
וְרַפֹּא יְרַפֵּא – …és gyógyíttassa. – כְּתַרְגּוּמוֹ – Onkelosz fordítása szerint: – יְשַׁלֵּם שְׂכַר הָרוֹפֵא – „meg kell térítenie az orvosi költségeket.”[10]
וְאִם אָסוֹן יִהְיֶה, וְנָתַתָּה נֶפֶשׁ תַּחַת נָפֶשׁ. (שמות כא, כג)
De ha életveszély áll be, akkor adj embert emberért. (2Mózes 21:23.)
וְאִם אָסוֹן יִהְיֶה – De ha életveszély áll be… – בָּאִשָּׁה – [Azaz, ha] a nőt [éri életveszélyes sérülés. Hiszen ha a magzatot vetéli el, akkor, az nem számít gyilkosságnak, mivel az még nem jött a világra].
וְנָתַתָּה נֶפֶשׁ תַּחַת נָפֶשׁ – …akkor adj embert emberért… – רַבּוֹתֵינוּ חוֹלְקִים בַּדָּבָר – Bölcseink véleménye eltér ezzel a kérdéssel kapcsolatban. – יֵשׁ אוֹמְרִים נֶפֶשׁ מַמָּשׁ – Egyesek azt mondják, ez szó szerint emberi élet-et [jelent]. [Vagyis az, aki megütötte a nőt, és ezzel, akaratlanul ugyan, de a halálát okozta, halálbüntetéssel sújtható, ugyanis az az ütés a halálát akarta okozni valakinek, még ha másvalakinek is.] – וְיֵשׁ אוֹמְרִים – Mások ugyanakkor azt állítják [hogy ez] – מָמוֹן – pénzbeli kárpótlást [jelent], – אֲבָל לֹא נֶפֶשׁ מַמָּשׁ – és nem szó szerint [emberi] életet, – שֶׁהַמִּתְכַּוֵּן לַהֲרוֹג אֶת זֶה – ugyanis aki meg akar ölni valakit – וְהָרַג אֶת זֶה – és [akaratlanul] egy másikat öl meg [mint példánkban ezt a nőt], – פָּטוּר מִמִּיתָה – az mentesül a halálbüntetés alól, [mivel az adott személy gyilkossága mégsem volt szándékos]. – וּמְשַׁלֵּם לְיוֹרְשָׁיו – [Viszont] kárpótolnia kell az örökösöket – דָּמָיו – az [áldozat] értékével, [amit nem lehet másképp felmérni] – כְּמוֹ שֶׁהָיָה נִמְכָּר בַּשּׁוּק – mint [hogy megnézzük, mennyit fizetett volna érte akkor,] ha az [áldozat] piacon áruba bocsátott [rabszolga] lett volna.
עַיִן תַּחַת עַיִן שֵׁן תַּחַת שֵׁן, יָד תַּחַת יָד רֶגֶל תַּחַת רָגֶל. (שמות כא, כד)
Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért. (2Mózes 21:24.)
עַיִן תַּחַת עַיִן – Szemet szemért… – סִמָּא עֵין חֲבֵרוֹ – Ha [valaki] megvakította egy másik személy [egyik] szemét, – נוֹתֵן לוֹ דְּמֵי עֵינוֹ – akkor kárpótolnia kell [a sértettet megvakított] szemének értéke [szerint], – כַּמָּה שֶׁפָּחֲתוּ דָּמָיו – [azaz] akkora összeget [kell megfizetnie, amennyivel a sértett] értéke csökkent, – לִמְכּוֹר בַּשּׁוּק – [azaz amennyivel kevesebbet adnának érte, ha rabszolgaként] eladásra kínálnák a piacon. – וְכֵן כֻּלָּם – Az összes többi eset [azaz: „fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért”] ehhez hasonló, – וְלֹא נְטִילַת אֵבֶר מַמָּשׁ – azok sem a [szóban forgó] testrészek tényleges eltávolítására utalnak, – כְּמוֹ שֶׁדָּרְשׁוּ רַבּוֹתֵינוּ בְּפֶרֶק הַחוֹבֵל – ahogyan ezt bölcseink kifejtették a Háchovel kezdetű [talmudi] fejezetben.[11]
וְכִי יִגַּח שׁוֹר אֶת אִישׁ אוֹ אֶת אִשָּׁה וָמֵת, סָקוֹל יִסָּקֵל הַשּׁוֹר וְלֹא יֵאָכֵל אֶת בְּשָׂרוֹ וּבַעַל הַשּׁוֹר נָקִי. (שמות כא, כח)
Ha egy ökör felöklel egy férfit vagy nőt, és az meghal, kövezzék meg az ökröt, húsát ne fogyasszák el, és az ökör tulajdonosa tiszta. (2Mózes 21:28.)
וְכִי יִגַּח שׁוֹר – Ha egy ökör felöklel… – אֶחָד שׁוֹר וְאֶחָד כָּל בְּהֵמָה וְחַיָּה וָעוֹף – Hogy az [az állat történetesen] ökör, vagy más négylábú, vagy madár, [az mindegy]. – אֶלָּא שֶׁדִּבֶּר הַכָּתוּב בְּהֹוֶה – A Tóra [azért ökröt említ, mert olyan esetről] beszél, ami a legáltalánosabb.
וְלֹא יֵאָכֵל אֶת בְּשָׂרוֹ – …húsát ne fogyasszák el… – מִמַּשְׁמָע שֶׁנֶּאֱמַר – Abból, ami ezelőtt írva van, hogy – סָקוֹל יִסָּקֵל הַשּׁוֹר – „…kövezzék meg az ökröt,” – אֵינִי יוֹדֵעַ שֶׁהוּא נְבֵלָה – nem tudnám magam is, hogy [a megkövezett állat], az tetem, [vagyis nem rituális vágás által múlt ki,] – וּנְבֵלָה אֲסוּרָה בַּאֲכִילָה – és a növélá fogyasztása tilos?[12] – אֶלָּא מַה תַּלְמוּד לוֹמַר – Akkor [mégis] miért jelenti ki a Tóra [ezen a helyen], hogy – וְלֹא יֵאָכֵל אֶת בְּשָׂרוֹ – „…húsát ne fogyasszák el”? – שֶׁאֲפִלּוּ שְׁחָטוֹ – [Bennünket informálandó,] hogy még ha [az ökör tulajdonosa] levágja is rituálisan [az állatot] – לְאַחַר שֶׁנִּגְמַר דִּינוֹ – a bíróság ítélethirdetését követően, [azaz ha elmulasztja az ítélet végrehajtását, és levágja az állatot, hogy az ne váljon növélá-vá,] – אָסוּר בַּאֲכִילָה – [az állat húsának] fogyasztása akkor is tilos.
– בְּהַנָּאָה מִנַּיִן – [Azt pedig] honnét vezetjük le, hogy [az állatból való] minden [egyéb] haszonszerzés [is tilos]? – תַּלְמוּד לוֹמַר – [Onnét, hogy] a Tóra kijelenti: – וּבַעַל הַשּׁוֹר נָקִי – „…és az ökör tulajdonosa tiszta,” – כְּאָדָם הָאוֹמֵר לַחֲבֵרוֹ – ami úgy értendő, mint amikor az egyik ember azt mondja a másiknak: – יָצָא פְּלוֹנִי נָקִי – „X. Y.-t megtisztították [vagyis kiforgatták] – מִנְּכָסָיו – vagyonából [azaz csődbe jutott], – וְאֵין לוֹ בָּהֶם הַנָּאָה שֶׁל כְּלוּם – és [így] már semmiféle hasznot [nem tud realizálni] belőle.” – זֶהוּ מִדְרָשׁוֹ – Ez a midrási magyarázata [a „…tulajdonosa tiszta” kijelentésnek]. – וּפְשׁוּטוֹ כְּמַשְׁמָעוֹ – A [mondat] egyszerű jelentése azonban az, ami [értelmileg] következik [belőle]: – לְפִי שֶׁנֶּאֱמַר בְּמוּעָד – Mivel egy muád-dal (öklelős ökör)[13] kapcsolatban ez áll [az Írásban]: – וְגַם בְּעָלָיו יוּמָת – „…és a tulajdonosát is ítéljék halálra,”[14] – הֻצְרַךְ לוֹמַר בְּתָם – egy tám-mal (nem öklelős ökör)[15] kapcsolatban szükséges volt megjegyezni, hogy – וּבַעַל הַשּׁוֹר נָקִי – „…és az ökör tulajdonosa tiszta [azaz fel van mentve].”
וְכִי יִפְתַּח אִישׁ בּוֹר אוֹ כִּי יִכְרֶה אִישׁ בֹּר וְלֹא יְכַסֶּנּוּ, וְנָפַל שָׁמָּה שּׁוֹר אוֹ חֲמוֹר. (שמות כא, לג)
Ha valaki vermet nyit meg, vagy ha valaki vermet ás, és nem födi be, és oda beleesik egy ökör, vagy szamár. (2Mózes 21:33.)
וְכִי יִפְתַּח אִישׁ בּוֹר – Ha valaki vermet nyit meg… – שֶׁהָיָה מְכֻסֶּה וְגִלָּהוּ – Amely be volt fedve, és ő megnyitotta.
אוֹ כִּי יִכְרֶה – …vagy ha… vermet ás… – לָמָּה נֶאֱמַר – Miért kell erről [külön is] beszélni? – אִם עַל הַפְּתִיחָה חַיָּב – Ha felelős azért, mert megnyitotta [jóllehet nem vett részt a verem megásásában], – עַל הַכְּרִיָּה לֹא כָל שֶׁכֵּן – akkor nyilvánvalóan [felelős] a megásásért is. – אֶלָּא לְהָבִיא – A válasz azonban [a következő]: [a Tórának itt az a szándéka], hogy kiterjessze [a felelősséget] – כּוֹרֶה אַחַר כּוֹרֶה – arra [is], aki tovább ás egy vermet azt követően, hogy egy másik [személy] már [egy részét] kiásta: – שֶׁהוּא חַיָּב – ő, [aki befejezte a gödör megásását,] a felelős. [Pl.: A ásott egy 9 tefách[16] mélységű vermet, amely elég mély ahhoz, hogy egy állat sérüléseket szenvedjen, ha beleesik, de ahhoz már nem, hogy el is pusztuljon. Majd jött B, és egy újabb tefách-nyit mélyített a gödrön, amely így már 10 tefách mély, s ennyi már elég ahhoz, hogy a belezuhanó állat elpusztuljon. A Tóra B-re terheli a teljes felelősséget ezért a veremért – de még azokért a sérülésekért is, amelyet a verem az állatoknak okoz.]
וְלֹא יְכַסֶּנּוּ – …és nem födi be… – הָא אִם כִּסָּהוּ פָּטוּר – De ha befedi, akkor nem felelős. [Azaz elég befednie, nem kell be is temetnie a vermet.] – וּבְחוֹפֵר בִּרְשׁוּת הָרַבִּים דִּבֶּר הַכָּתוּב – A Tóra [amúgy] közterületen való ásásról beszél [vagy bármely más helyszínről, ahol a kárvallott fél barmának joga van tartózkodni].[17]
שׁוֹר אוֹ חֲמוֹר – …egy ökör, vagy szamár. – הוּא הַדִּין לְכָל בְּהֵמָה וְחַיָּה – Ugyanaz a törvény vonatkozik bármely állatra, vagy baromra, – שֶׁבְּכָל מָקוֹם שֶׁנֶּאֱמַר שׁוֹר וַחֲמוֹר – mert valahányszor az áll [a szövegben], hogy „egy ökör, vagy szamár”, – אָנוּ לְמֵדִין אוֹתוֹ – akkor [gözérá sává3 révén] arra következtetünk, – שׁוֹר שׁוֹר מִשַּׁבָּת – hogy [ez] az „ökör” [ugyanaz, mint] a szombattal kapcsolatban [tárgyalt] „ökör”, – שֶׁנֶּאֱמַר – ahol az áll: – לְמַעַן יָנוּחַ שׁוֹרְךָ וַחֲמוֹרֶךָ – „…hogy pihenjen ökröd és szamarad.”[18] – מַה לְּהַלָּן כָּל בְּהֵמָה וְחַיָּה – És csakúgy, mint ez utóbbi esetben, [ahol] minden állattal és barommal – כְּשׁוֹר – [ugyanúgy kell bánni], mint az ökörrel, – שֶׁהֲרֵי נֶאֱמַר בְּמָקוֹם אַחֵר – ugyanis egy másik helyen meg ez áll: – וְכָל בְּהֶמְתֶּךָ – „…sem bármely barmod;”[19] – אַף כַּאן כָּל בְּהֵמָה וְחַיָּה – itt is minden állatra és baromra – כְּשׁוֹר – [ugyanaz a szabály vonatkozik], mint az ökörre. – וְלֹא נֶאֱמַר שׁוֹר וַחֲמוֹר – Az egyetlen ok, amiért mégis megemlíti, hogy „egy ökör, vagy szamár”, az az – אֶלָּא שׁוֹר וְלֹא אָדָם – [hogy következtethess]: „egy ökör,” de nem egy ember, [vagyis ha netán egy ember esne bele a verembe és meghalna, a vermet ásó személyt nem terhelné felelősség,] – חֲמוֹר וְלֹא כֵלִים – egy „szamár,” de nem edények. [Azaz ha egy edényekkel megrakott málhás állat beleesik a verembe és elpusztul, az edények pedig összetörnek, akkor a vermet megásó személy csakis az állat haláláért felelős,[20] az edények tönkremeneteléért nem.]
כִּי יִגְנֹב אִישׁ שׁוֹר אוֹ שֶׂה וּטְבָחוֹ אוֹ מְכָרוֹ, חֲמִשָּׁה בָקָר יְשַׁלֵּם תַּחַת הַשּׁוֹר וְאַרְבַּע צֹאן תַּחַת הַשֶּׂה. (שמות כא, לז)
Ha valaki ökröt lop, vagy juhot és levágja, vagy eladja: öt szarvasmarhát fizessen az ökörért és négy anyajuhot a bárányért. (2Mózes 21:37.)
חֲמִשָּׁה בָקָר וְגוֹ’ – …öt szarvasmarhát… – אָמַר רַבָּן יוֹחָנָן בֶּן זַכַּאי – Azt mondta Rábán Jochánán ben Zákáj: – חָס הַמָּקוֹם עַל כְּבוֹדָן שֶׁל בְּרִיּוֹת – Isten tekintettel van az emberek önbecsülésére: – שׁוֹר שֶׁהוֹלֵךְ בְּרַגְלָיו – Egy ökörért, amely a saját lábán megy [a tolvaj után] – וְלֹא נִתְבַּזָּה בוֹ הַגַּנָּב – és [amikor ellopták,] a tolvajnak nem [kellett] lealacsonyodnia, – לְנוֹשְׂאוֹ עַל כְּתֵפוֹ – [azaz nem] kellett a vállára véve cipelni az [állatot], – מְשַׁלֵּם חֲמִשָּׁה – ötszörösen kell megfizetnie – שֶׂה – [Míg azonban, ha] juhot [lop], – שֶׁנּוֹשְֹאוֹ עַל כְּתֵפוֹ – amelyet a vállán kell elcipelnie, – מְשַׁלֵּם אַרְבָּעָה – [csupán] négyszeresen kell megfizetnie, – הוֹאִיל וְנִתְבַּזָּה בוֹ – mivel [a cipelés által] lealacsonyította magát.
– אָמַר רַבִּי מֵאִיר – Méir rabbi [a juh és a marha közötti különbséget mással] magyarázta: – בֹּא וּרְאֵה כַּמָּה גְדוֹלָה כֹּחָהּ שֶׁל מְלָאכָה – Gyere és lásd, micsoda hatalma van a munkának: – שׁוֹר שֶׁבִּטְּלוֹ מִמְּלַאכְתּוֹ – [A tolvajnak, aki azáltal, hogy ellopott] egy ökröt, meggátolta azt munkavégzésében, – חֲמִשָּׁה – ötszörös [kártérítést kell fizetnie]; – שֶׂה – [míg ellenben, ha] juhot [lopott], – שֶׁלֹּא בִּטְּלוֹ מִמְּלַאכְתּוֹ – ami által nem gátolta meg [az állatot] a munkavégzésében, – אַרְבָּעָה – [csupán] négyszeres [kártérítést kell fizetnie].
תַּחַת הַשּׁוֹר תַּחַת הַשֶּׂה – …az ökörért… a bárányért. – שְׁנָאָן הַכָּתוּב – A Tóra ismételten említi őket [az ökröt és a bárányt], – לוֹמַר שֶׁאֵין מִדַּת תַּשְׁלוּמֵי אַרְבָּעָה וַחֲמִשָּׁה נוֹהֶגֶת – imigyen jelezve, hogy nincs négyszeres, illetve ötszörös fizetési kötelezettség – אֶלָּא בְּשׁוֹר וְשֶׂה בִּלְבַד – egyedül ökör- vagy juh [lopásának] esetében.
כִּי תֵצֵא אֵשׁ וּמָצְאָה קֹצִים וְנֶאֱכַל גָּדִישׁ אוֹ הַקָּמָה אוֹ הַשָּׂדֶה, שַׁלֵּם יְשַׁלֵּם הַמַּבְעִר אֶת הַבְּעֵרָה. (שמות כב, ה)
Ha tűz támad, és tövisbozótba kap, és azután felemészt egy asztagot, lábon álló termést, vagy rétet, kártérítést fizessen az, aki meggyújtotta a tüzet. (2Mózes 22:5.)
כִּי תֵצֵא אֵשׁ – Ha tűz támad… – אֲפִלּוּ מֵעַצְמָהּ – Még ha magától is [terjedt el a tűz, nem pedig szándékos gyújtogatás miatt].
וּמָצְאָה קוֹצִים – …és tövisbozótba kap… – קרדונ”ש בְּלַעַז – Ófranciául chardons (bogáncs).
וְנֶאֱכַל גָּדִישׁ – …és azután felemészt egy asztagot… – שֶׁלִּחֲכָה בַּקּוֹצִים – [A tűz] nyaldosta a tövisbozótot, – עַד שֶׁהִגִּיעָה לַגָּדִישׁ אוֹ לַקָּמָה – míg [végül] elérte az asztagot, vagy a lábon álló termést, – הַמְּחֻבֶּרֶת לַקַּרְקַע – amely még a földhöz rögzítetten [áll].
אוֹ הַשָּׂדֶה – …vagy rétet… – שֶׁלִּחֲכָה אֶת נִירוֹ – És [a tűz] felperzselte a szántását, – וְצָרִיךְ לָנִיר אוֹתָהּ פַּעַם שְׁנִיָּה – és most újra fel kell szántania [a talajt].
שַׁלֵּם יְשַׁלֵּם הַמַּבְעִיר – …kártérítést fizessen az, aki meggyújtotta a tüzet. – אַף עַל פִּי שֶׁהִדְלִיק בְּתוֹךְ שֶׁלּוֹ – Jóllehet a saját birtokán gyújtotta a tüzet, – וְהִיא יָצְאָה מֵעַצְמָהּ – és az magától terjedt tovább – עַל יְדֵי קוֹצִים שֶׁמָּצְאָה – a tövisbozótok révén, amelyeket [útközben] talált, – חַיָּב לְשַׁלֵּם – [a tűz gyújtójának] ennek ellenére kártérítést kell fizetnie, – לְפִי שֶׁלֹּא שָׁמַר אֶת גַּחַלְתּוֹ – amiért nem óvta a parazsát – שֶׁלֹּא תֵצֵא וְתַזִּיק – attól, hogy [lángra kapjon és a tűz] elszabaduljon, és kárt okozzon.
כִּי יִתֵּן אִישׁ אֶל רֵעֵהוּ חֲמוֹר אוֹ שׁוֹר אוֹ שֶׂה וְכָל בְּהֵמָה לִשְׁמֹר, וּמֵת אוֹ נִשְׁבַּר אוֹ נִשְׁבָּה אֵין רֹאֶה. (שמות כב, ט)
Hogyha valaki felebarátjához szamarat, vagy ökröt, vagy juhot, vagy bármilyen barmot ad megőrzésre, és az elpusztult, vagy megsérült, vagy elhajtották, és nincs senki, aki látta az esetet. (2Mózes 22:9.)
כִּי יִתֵּן אִישׁ אֶל רֵעֵהוּ חֲמוֹר אוֹ שׁוֹר – Hogyha valaki felebarátjához szamarat, vagy ökröt… ad… – פַּרְשָׁה רִאשׁוֹנָה – Az előző szakaszban[21] – נֶאֶמְרָה בְּשׁוֹמֵר חִנָּם – egy somér chinám-ról [bér nélküli őrzőről] van szó, – לְפִיכָךְ פָּטַר בּוֹ – ezért nem is terheli felelősség – אֶת הַגְּנֵבָה – tolvajlásért [ha az állatot az ő felügyelete alól lopták el], – כְּמוֹ שֶׁכָּתוּב – mint írva van: – וְגֻנַּב מִבֵּית הָאִישׁ – „[Ha valaki őrizetbe ad felebarátjához…] és ellopták annak a férfiúnak a házából.”[22] – אִם לֹא יִמָּצֵא הַגַּנָּב וְנִקְרַב בַּעַל הַבַּיִת – „Ha pedig nem találják meg a tolvajt, akkor lépjen a ház gazdája [a bíró elé],”[23] – לִשְׁבוּעָה – hogy megesküdjék.[24] – לָמַדְתָּ שֶׁפּוֹטֵר עַצְמוֹ – Ebből megtudhatjuk, hogy [az őrző] feloldja magát – בִּשְׁבוּעָה זוֹ – ezzel az esküvel [minden felelősség alól]. – וּפַרְשָׁה זוֹ – Ez a szakasz[25] azonban – אֲמוּרָה בְּשׁוֹמֵר שָֹכָר – egy somér száchár-ral, [egy fizetett őrzővel] foglalkozik, – לְפִיכָךְ אֵינוֹ פָטוּר – tehát ebben az esetben nem mentesül a felelősség alól, – אִם נִגְנְבָה – ha [az őrzött jószágot] ellopják [tőle], – כְּמוֹ שֶׁכָּתוּב – mint írva van: – אִם גָּנֹב יִגָּנֵב מֵעִמּוֹ – „De ha ellopták tőle, – יְשַׁלֵּם – akkor fizessen [a tulajdonosnak].”[26] – אֲבָל עַל הָאוֹנֶס – Mindazonáltal olyasvalamiért, ami fölött nincs hatalma, – כְּגוֹן מֵת מֵעַצְמוֹ – mint egy olyan esetben például, amikor [egy állat] magától elpusztult, – אוֹ נִשְׁבַּר אוֹ נִשְׁבָּה בְּחָזְקָה עַל יְדֵי לִסְטִים – vagy megsérült, vagy rablók vitték el erővel, – וְאֵין רוֹאֶה – és senki sem látta, amikor ez történt, – שֶׁיָּעִיד בַּדָּבָר – hogy tanúskodhatott volna az üggyel kapcsolatban, [akkor mentesülhet esküvel.[27]]
אִם בְּעָלָיו עִמּוֹ לֹא יְשַׁלֵּם, אִם שָׂכִיר הוּא בָּא בִּשְׂכָרוֹ. (שמות כב, יד)
Ha a gazdája vele van, nem tartozik fizetni; ha bérben van, ki van egyenlítve bérdíjával. (2Mózes 22:14.)
אִם בְּעָלָיו עִמּוֹ – Ha a gazdája vele van. [Az előző vers egyértelművé tette, hogy a kölcsönvevőt csak ott terheli felelősség, ahol a kölcsönadó nincs a kölcsönvevő alkalmazásában. Akkor hát milyen további információt közöl velünk a „Ha a gazdája vele van, nem tartozik fizetni” vers?] – בֵּין – [Ez a vers azt tanítja, hogy] akár – שֶׁהוּא בְּאוֹתָהּ מְלָאכָה – abban a munkában [van alkalmazásban, azaz ugyanabban a munkában, mint az állat, amelyet kölcsönadott], – בֵּין שֶׁהוּא בִּמְלָאכָה אַחֶרֶת – akár egy másik munkában [van alkalmazásban], – הָיָה עִמּוֹ – mindaddig, amíg alkalmazva volt általa [a kölcsönvevő által] – בִּשְׁעַת שְׁאֵלָה – akkor, amikor az kölcsönvette [az ökröt], – אֵינוֹ צָרִיךְ לִהְיוֹת עִמּוֹ – nem kell az alkalmazásában állnia – בִּשְׁעַת שְׁבִירָה וּמִיתָה – az [állat] sérülésének, vagy elpusztulásának idején, [hogy mentesítse a kölcsönvevőt a kártérítés alól].
אִם שָׂכִיר הוּא – …ha bérben van… – אִם הַשּׁוֹר אֵינוֹ שָׁאוּל – [Azaz] ha az ökör nem kölcsönözve lett, – אֶלָּא שָׂכוּר – hanem bérbe lett véve, – בָּא בִּשְׂכָרוֹ – akkor, mivel ki van egyenlítve bérdíjával – לְיַד הַשּׂוֹכֵר הַזֶּה – [és így került] a bérbevevő kezébe, – וְלֹא בִּשְׁאֵלָה – nem pedig kölcsönzés révén, – וְאֵין כָּל הַנָּאָה שֶׁלּוֹ – és a haszon nem teljes egészében az övé, – שֶׁהֲרֵי עַל יְדֵי שְׂכָרוֹ – mivel a bérösszeg fejében – נִשְׁתַּמֵּשׁ – használja [az állatot, ennélfogva a bérlő nem tekinthető teljes mértékű haszonélvezőnek, végtére is ki kell fizetnie a bér összegét. És az állat tulajdonosa is osztozik a haszonban, hiszen őt illeti a bér összege]. – וְאֵין לוֹ מִשְׁפַּט שׁוֹאֵל – A kölcsönvevőre vonatkozó szabály rá tehát nem alkalmazható, – לְהִתְחַיֵּב בְּאֹנָסִין – hogy felelőssé lehessen tenni [bármiféle] balesetért. – וְלֹא פֵרַשׁ – A Tóra nem tisztázza, – מַה דִּינוֹ – milyen szabály vonatkozik rá [a bérlőre], – אִם כְּשׁוֹמֵר חִנָּם – hogy vajon somér chinám-nak, [akit nem terheli felelősség sem tolvajlásért, sem bármilyen egyéb veszteségért,][28]– אוֹ כְּשׁוֹמֵר שָֹכָר – vagy somér száchár-nak [tekintetik-e, akit mind a tolvajlásért, mind pedig bármilyen egyéb veszteségért felelősség terheli].[29] – לְפִיכָךְ נֶחְלְקוּ בוֹ חַכְמֵי יִשְׂרָאֵל – Ezért Izrael bölcsei megvitatták ezt a kérdést: – שׂוֹכֵר כֵּיצַד מְשַׁלֵּם – Miféle kárpótlással tartozik egy bérlő? – רַבִּי מֵאִיר אוֹמֵר כְּשׁוֹמֵר חִנָּם – Méir rabbi azt mondta: akár egy somér chinám. – רַבִּי יְהוּדָה אוֹמֵר כְּשׁוֹמֵר שָׂכָר – Jehuda rabbi azt mondta: akár egy somér száchár.
וְגֵר לֹא תוֹנֶה וְלֹא תִלְחָצֶנּוּ, כִּי גֵרִים הֱיִיתֶם בְּאֶרֶץ מִצְרָיִם. (שמות כב, כ)
Idegent ne gyötörj, és ne zaklass, mert idegenek voltatok Egyiptom országában. (2Mózes 22:20.)
וְגֵר לֹא תוֹנֶה – Idegent ne gyötörj (tone)… – אוֹנָאַת דְּבָרִים – [Ez a] becsmérlő szavakra [utal], – קונטרארי”ר בְּלַעַז – ófranciául contrarier (gunyol, bosszant). – כְּמוֹ – mint [a következő versben]:[30] – וְהַאֲכַלְתִּי אֶת מוֹנַיִךְ – „És Én megetetem üldözőidet (monájich – hasonló kifejezés, mint a tone) – אֶת בְּשָׂרָם – saját húsukkal.”
וְלֹא תִלְחָצֶנּוּ – …és ne zaklass… – בִּגְזֵלַת מָמוֹן – [Ez] pénzének elrablására [utal].
כִּי גֵרִים הֱיִיתֶם – …mert idegenek (gérim) voltatok… – אִם הוֹנֵיתוֹ – Ha sértegeted őt, – אַף הוּא יָכוֹל לְהוֹנוֹתְךָ – ő is megsérthet téged – וְלוֹמַר לְךָ – azzal, hogy azt mondja neked: – אַף אַתָּה מִגֵּרִים בָּאתָ – „Te magad is idegenek leszármazottja vagy.” – מוּם שֶׁבְּךָ – Olyan hibáért, mely sajátod is, – אַל תֹּאמַר לַחֲבֵרְךָ – ne ródd meg embertársadat. – כָּל לְשׁוֹן גֵּר – Bárhol, ahol a „gér” kifejezés szerepel, az – אָדָם שֶׁלֹּא נוֹלַד בְּאוֹתָהּ מְדִינָה – olyan személyt [jelöl], aki nem az adott országban született, – אֶלָּא בָּא מִמְּדִינָה אַחֶרֶת לָגוּר שָׁם – hanem másik országból jött oda lakni. [Pontosan ez volt a helyzet Izrael fiaival is, amikor lementek Egyiptomba.]
וְחָרָה אַפִּי וְהָרַגְתִּי אֶתְכֶם בֶּחָרֶב, וְהָיוּ נְשֵׁיכֶם אַלְמָנוֹת וּבְנֵיכֶם יְתֹמִים. (שמות כב, כג)
És fellángol haragom, és elpusztítalak titeket karddal, és feleségetek özvegy lesz és gyermekeitek árvák. (2Mózes 22:23.)
וְהָיוּ נְשֵׁיכֶם אַלְמָנוֹת – …és feleségetek özvegy lesz… – מִמַּשְׁמָע שֶׁנֶּאֱמַר – Abból, ami [értelmileg] benne foglaltatik abban, hogy: – וְהָרַגְתִּי אֶתְכֶם – „…és elpusztítalak,” – אֵינִי יוֹדֵעַ שֶׁנְּשֵׁיכֶם אַלְמָנוֹת – nem tudnám magam is, hogy „feleségetek özvegy lesz – וּבְנֵיכֶם יְתוֹמִים – és gyermekeitek árvák”? – אֶלָּא הֲרֵי זוֹ קְלָלָה אַחֶרֶת – [A válasz azonban az, hogy] ez egy további átok: [vagyis azonkívül, hogy férjük meghal, és ők megözvegyülnek, a nőket további átok is sújtja majd,] – שֶׁיִּהְיוּ הַנָּשִׁים צְרוּרוֹת – mivel a nők korlátok [közé lesznek szorítva], – כְּאַלְמָנוֹת חַיּוֹת – mint [afféle] „élők özvegyei” [vagyis szalmaözvegyek, akiknek a férje még feltehetően életben van]; – שֶׁלֹּא יִהְיוּ עֵדִים – és nem lesznek tanúk, akik tanúskodhatnának – לְמִיתַת בַּעְלֵיהֶן – férjeik haláláról, – וְתִהְיֶינָה אֲסוּרוֹת לְהִנָּשֵׂא – és imigyen tilos lesz újraházasodniuk. – וְהַבָּנִים יִהְיוּ יְתוֹמִים – A gyermekek pedig árvák lesznek, – שֶׁלֹּא יַנִּיחוּם בֵּית דִּין – [de] a rabbinikus bíróság nem engedélyezi majd nekik, – לֵירֵד לְנִכְסֵי אֲבִיהֶם – hogy birtokba vegyék apáik vagyonát, – לְפִי שֶׁאֵין יוֹדְעִים – mert nem lehet tudni, – אִם מֵתוּ אִם נִשְׁבּוּ – vajon meghaltak, vagy [csak] fogságba estek.
וְאַנְשֵׁי קֹדֶשׁ תִּהְיוּן לִי, וּבָשָׂר בַּשָּׂדֶה טְרֵפָה לֹא תֹאכֵלוּ לַכֶּלֶב תַּשְׁלִכוּן אֹתוֹ. (שמות כב, ל)
És szent emberek legyetek Nekem; és a mezőn talált szétmarcangolt húst ne egyétek, az ebnek vessétek oda! (2Mózes 22:30.)
וְאַנְשֵׁי קֹדֶשׁ תִּהְיוּן לִי – És szent emberek legyetek Nekem… – אִם אַתֶּם קְדוֹשִׁים – [Ezt úgy kell érteni, mint egy ígéretet:] „Ha szentek lesztek – וּפְרוּשִׁים – és tartózkodtok – מִשִּׁקּוּצֵי נְבֵלוֹת וּטְרֵפוֹת – a tetem, [vagyis olyan állat, mely nem rituális vágás által múlt ki] és az [életfontosságú szervén] sérült állat [evésének] iszonyatától, – הֲרֵי אַתֶּם שֶׁלִּי – akkor az Enyémek vagytok. – וְאִם לָאו אֵינְכֶם שֶׁלִּי – Ha nem, akkor nem vagytok az Enyémek.”
וּבָשָׂר בַּשָּׂדֶה טְרֵפָה – …és a mezőn talált szétmarcangolt (tréfá) húst… [Csak a mezőn?!] – אַף בַּבַּיִת כֵּן – Valójában ugyanez vonatkozik a házban [talált szétmarcangolt húsra is], – אֶלָּא – de [az oka annak, hogy a „mező” lett megemlítve az, hogy] – שֶׁדִּבֶּר הַכָּתוּב בְּהֹוֶה – a Tóra arról beszél, ami általános, – מָקוֹם שֶׁדֶּרֶךְ בְּהֵמוֹת – [vagyis] arról a helyről, ahol megszokott, hogy állatok – לִטָּרֵף – [vadállatok által] szétmarcangoltassanak. – וְכֵן כִּי בַשָּׂדֶה מְצָאָהּ – Hasonlóan [a legkifejezőbb, általános példát mondja az Írás a megerőszakolt lány esetében]:[31] „Mert a mezőn érte őt, [de nem volt senki, aki segített volna rajta…]” [így hát nem sújtható semmiféle büntetéssel, mivel feltehetően támadója erőszakkal tette magáévá, hiszen nem tudott volna kiáltani. Ugyanez a szabály lenne érvényes akkor is, ha az eljegyzett leány a városon belül került volna kiszolgáltatott helyzetbe. A szöveg mégis az általános „mező” esetét említi példaként.] – וְכֵן אֲשֶׁר לֹא יִהְיֶה טָהוֹר – Hasonlóan [a magömlés szabályánál]:[32] „Aki nem tiszta – מִקְּרֵה לָיְלָה – éjszakai eset miatt,” – הוּא הַדִּין – ahol ugyanaz a szabály lenne alkalmazandó – מִקְרֵה יוֹם – egy nappali magömlés esetén is. – אֶלָּא שֶׁדִּבֶּר הַכָּתוּב בְּהֹוֶה – A Tóra [itt is] csupán arról tesz említést, ami a legáltalánosabb.
– וְאוּנְקְלוּס תִּרְגֵּם – Onkelosz mindazonáltal [ezt a tilalmat másképp értelmezi, és a „tréfá”-t] úgy fordítja, hogy: – וּבְשַׂר דִּתְלִישׁ מִן חֵיוָא חַיָּא – „élő állatból tépett húst…”. – בָּשָר שֶׁנִּתְלַשׁ עַל יְדֵי טְרֵפַת זְאֵב אוֹ אֲרִי – Azaz olyan hús, amely [például] egy farkas vagy egy oroszlán támadása következtében lett kitépve – מִן חַיָּה כְשֵׁרָה אוֹ מִבְּהֵמָה כְשֵׁרָה – egy kóser vad, vagy kóser barom testéből, – בְּחַיֶּיהָ – míg az még élt. [Tehát az élő állat húsából kitépett cafat tilalmáról van szerinte szó, nem pedig az egész állatról, mivel a vers a „hús” és nem az „állat” kifejezést használja].
לַכֶּלֶב תַּשְׁלִיכוּן אֹתוֹ – …az ebnek vessétek oda! – אַף הַגּוֹי כַּכֶּלֶב – Nem-zsidónak is [eladhatod]. – אוֹ אֵינוֹ אֶלָּא כֶּלֶב כְּמַֹשְמָעוֹ – Vagy talán kizárólag kutyák [etetésére használható fel az ilyen hús]? – תַּלְמוּד לוֹמַר בִּנְבֵלָה – [Bizonyítandó,] hogy [nem így van,] a Tóra [a következőt] mondja a tetemmel kapcsolatban:[33]– אוֹ מָכוֹר לְנָכְרִי – „…vagy add el az idegennek.” – קַל וָחֹמֶר לִטְרֵפָה – [Innen pedig] következtethetünk „a könnyebbről a nehezebbre”,[34] a szétmarcangolt állatra [amellyel engedékenyebb a Tóra]: – שֶׁמֻתֶּרֶת בְּכָל הַנָּאוֹת – hogy [itt is] mindenfajta haszonszerzés engedélyezett, [az is, hogy eladják nem-zsidónak].[35] – אִם כֵּן מַה תַּלְמוּד לוֹמַר לַכֶּלֶב – Ha ez így van, akkor miért mondja a szöveg: „az ebnek [vessétek oda]”?! – לְלַמֶּדְךָ – Hogy megtanítsa neked, – שֶׁהַכֶּלֶב נִכְבָּד מִמֶּנּוּ – hogy a kutya [bizonyos szempontból] több tiszteletet érdemel, mint amazok. [Mivel a bálványimádó pogány nem használja ki a neki adott lehetőséget Isten felismerésére, ezért súlyosabb elbírálás alá esik, mint az állat, amelynek eleve nem adatott meg ez a lehetőség.] – וְלִמֶּדְךָ הַכָּתוּב – A vers arra is megtanít, – שֶׁאֵין הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא מְקַפֵּחַ – hogy Isten nem tartja vissza – שְׂכַר כָּל בְּרִיָּה – a teremtményeinek járó jutalmat. – שֶׁנֶּאֱמַר – [A kutyának pedig jutalom jár,] mert, mint írva van:[36] – וּלְכָל בְּנֵי יִשְׂרָאֵל – „Izráel fiaira pedig – לֹא יֶחֱרַץ כֶּלֶב לְשֹׁנוֹ – még eb sem ugat,” – אָמַר הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא תְּנוּ לוֹ שְׂכָרוֹ – Isten tehát így szólt: „Adjátok meg a neki méltó jutalmát.”
וְשֹׁחַד לֹא תִקָּח, כִּי הַשֹּׁחַד יְעַוֵּר פִּקְחִים וִיסַלֵּף דִּבְרֵי צַדִּיקִים. (שמות כג, ח)
És vesztegetést ne végy el, mert a vesztegetés megvakítja az éleslátókat, és elferdíti az igazak szavait. (2Mózes 23:8.)
וְשֹׁחַד לֹא תִקָּח – És vesztegetést ne végy el… – אֲפִלּוּ לִשְפּוֹט אֱמֶת – Még ha igazságos döntést szándékozol hozni, [akkor se, mert kizárt, hogy a kenőpénz elfogadása ne befolyásolná a bíró pártatlanságát]. – וְכָל שֶׁכֵּן – És nyilvánvalóan [tilos] – כְּדֵי לְהַטּוֹת הַדִּין – [azzal a céllal elfogadni a kenőpénzt,] hogy elfogult ítélet [szülessen]. – שֶׁהֲרֵי לְהַטּוֹת אֶת הַדִּין – [Kizárt, hogy mindössze az elfogult ítélet ellen szól itt az Írás,] hiszen az igazság elferdítésével kapcsolatban – נֶאֱמַר כְּבָר – már kimondatott:[37] – לֹא תַטֶּה מִשְׁפָּט – „Ne ferdítsd el az ítéletet!”
יְעַוֵּר פִּקְחִים – …megvakítja az éleslátókat… [Ez egyszerre értelmezhető szó szerint és jelképesen.] – אֲפִלּוּ חָכָם בַּתּוֹרָה וְנוֹטֵל שֹׁחַד – Még egy Tóra-tudósnak is, ha elfogad kenőpénzt, – סוֹף שֶׁתִּטָּרֵף דַּעְתּוֹ עָלָיו – a gondolatai végül összekuszálódnak, – וְיִשְׁתַּכַּח תַּלְמוּדוֹ – elfelejti, amit megtanult, – וְיִכְהֶה מְאוֹר עֵינָיו – látása pedig elhomályosodik.
וִיסַלֵּף – …és elferdíti… – כְּתַרְגּוּמוֹ וּמְקַלְקֵל – Onkelosz fordításában: „romba dönti.”
דִּבְרֵי צַדִּיקִים – …az igazak szavait. [Ezt nem lehet szó szerint érteni, úgy hogy „az igaz emberek szavai”, hiszen olyasvalakiről van itt szó, aki kenőpénzt fogadott el. Inkább az a jelentése, hogy] – דְּבָרִים הַמְּצֻדָּקִים – az igazság szavai, – מִשְׁפְּטֵי אֱמֶת – azaz az igazság [a Tóra] ítéletei. – וְכֵן תַּרְגּוּמוֹ – Onkelosz is így fordítja: – פִּתְגָמִין תְּרִיצִין יְשָׁרִים – „szavak, amelyek töricin – igazak.”
שֵׁשֶׁת יָמִים תַּעֲשֶׂה מַעֲשֶׂיךָ וּבַיּוֹם הַשְּׁבִיעִי תִּשְׁבֹּת, לְמַעַן יָנוּחַ שׁוֹרְךָ וַחֲמֹרֶךָ וְיִנָּפֵשׁ בֶּן אֲמָתְךָ וְהַגֵּר. (שמות כג, יב)
Hat napon át végezd el munkádat, és a hetedik napon szünetelj, hogy pihenjen ökröd és szamarad, és magához térjen szolgálód fia és az idegen. (2Mózes 23:12.)
וּבַיּוֹם הַשְּׁבִיעִי תִּשְׁבֹּת – …és a hetedik napon szünetelj… [Mi a kapcsolat a szombaton végzett munka tilalma és a smitá, a föld hetedik évi pihenése között, ami az előző mondatban szerepelt?] – אַף בַּשָּׁנָה הַשְּׁבִיעִית – Még a smitá-évben – לֹא תֵעָקֵר שַׁבַּת בְּרֵאשִׁית – se hanyagold el a heti szombatot – מִמְּקוֹמָהּ – az ő jogos helyéről. – שֶׁלֹּא תֹאמַר הוֹאִיל וְכָל הַשָּׁנָה קְרוּיָה שַׁבָּת – Ne mondd, hogy mivel az egész év szombatnak neveztetik, – לֹא תִנְהַג בָּהּ – semmi szükség megtartani – שַׁבַּת בְּרֵאשִׁית – a heti szombatot.
לְמַעַן יָנוּחַ שׁוֹרְךָ וַחֲמֹרֶךָ – …hogy pihenjen ökröd és szamarad… – תֵּן לוֹ נְיָח לְהַתִּיר – [Jelentése:] engedd szabadon pihenni, – שֶׁיְּהֵא תּוֹלֵשׁ וְאוֹכֵל עֲשָׂבִים מִן הַקַּרְקַע – hogy kitépje és lelegelje a füvet a földről. [Azaz úgy pihenjen, ahogy neki jól esik. Tehát szabad megengedni az állatnak, hogy munkát végezzen a saját maga számára, mivel a munkavégzés csak az ember számára van megtiltva szombaton.] – אוֹ אֵינוֹ – Vagy ez talán nem is így van, – אֶלָּא יַחְבְּשֶׁנּוּ בְּתוֹךְ הַבַּיִת – hanem inkább be kell kötni az istállóba? – אָמַרְתָּ אֵין זֶה נְיָח אֶלָּא צַעַר – Erre azt mondhatod, [megcáfolandó ezt a lehetőséget, mivel]: az [az állat esetében] nem is pihenés, hanem szenvedés.
בֶּן אֲמָתְךָ – …szolgálód fia… – בְּעֶבֶד עָרֵל הַכָּתוּב מְדַבֵּר – A vers itt körülmetéletlen rabszolgára utal. [Arról, hogy a körülmetélt nem-zsidó szolgáknak pihenniük kell, már történt korábban említés.[38]]
וְהַגֵּר – …és az idegen (vöhágér). – גֵּר תּוֹשָׁב – Ez „gér tosáv”-ra, azaz letelepedett idegenre vonatkozik. [Olyan nem-zsidóra, aki elveti a bálványimádást, és magára veszi Noé fiainak hét micváját. Innen tudjuk, hogy nem-zsidó se végezhet munkát zsidónak szombaton, csak kivételes esetekben. (A maga számára a gér tosáv természetesen bármiféle munkát végezhet.) Arról, hogy a nem-zsidónak, aki betért (gér cedek) pihennie kell, már történt korábban említés.38]
רֵאשִׁית בִּכּוּרֵי אַדְמָתְךָ תָּבִיא בֵּית יהוה אֱלֹהֶיךָ, לֹא תְבַשֵּׁל גְּדִי בַּחֲלֵב אִמּוֹ. (שמות כג, יט)
Földed zsengéjének elejét vigyed Örökkévaló Istened házába. Ne főzd a gödölyét anyjának tejében. (2Mózes 23:19.)
רֵאשִׁית בִּכּוּרֵי אַדְמָתְךָ – Földed zsengéjének elejét… – אַף הַשְּׁבִיעִית חַיֶּבֶת בַּבִּכּוּרִים – Még a hetedik smitá évben is kötelező a bikurim, a zsengék bemutatása. – לְכָךְ נֶאֱמַר אַף כַּאן – Ezért mondja ki [a Tóra] még itt [a hetedik évvel kapcsolatban] is: – רֵאשִׁית בִּכּוּרֵי אַדְמָתְךָ – „Földed zsengéjének elejét…”. – כֵּיצַד – Hogyan kell [félretenni a bikurimot]? – אָדָם נִכְנָס לְתוֹךְ שָׂדֵהוּ – Az ember, aki kimegy a földjére – רוֹאֶה תְּאֵנָה שֶׁבִּכְּרָה – és meglát egy érett fügét, – כּוֹרֵךְ עָלֶיהָ גֶּמִי לְסִימָן – szalmaszálat kötöz köréje, hogy megjelölje – וּמַקְדִּישָׁהּ – és kijelölje azt [mint bikurimot]. – וְאֵין בִּכּוּרִים אֶלָּא מִשִּׁבְעַת הַמִּינִין – Bikurimot csakis abból a hét fajtából kell hozni, – הָאֲמוּרִין בַּמִּקְרָא – amelyek fel vannak sorolva a Szentírásban:[39] – אֶרֶץ חִטָּה וּשְׂעוֹרָה וְגוֹ’ – „…búza és árpa… [szőlő, füge és gránátalma, olajfa és datolya] országába.”
לֹא תְבַשֵּׁל גְּדִי – …Ne főzd a gödölyét (gdi)… – אַף עֵגֶל וָכֶבֶשׂ בִּכְלַל גְּדִי – A borjú és a bárány is beleértendő a „gdi”-be, – שֶׁאֵין גְּדִי אֶלָּא לְשׁוֹן וָלָד רַךְ – mert a „gdi” bármilyen zsenge húsú újszülött állatot jelölhet, – מִמַּה – [amint az kikövetkeztethető] abból, – שֶּׁאַתָּה מוֹצֵא בְּכַמָּה מְקוֹמוֹת בַּתּוֹרָה – hogy több helyen is azt találjuk a Tórában, – שֶׁכָּתוּב גְּדִי – hogy le van írva a gdi szó, – וְהֻצְרַךְ לְפָרֵשׁ אַחֲרָיו עִזִּים – majd a szükséges magyarázat utána: „izim” (kecskék), – כְּגוֹן – például:[40] – אָנֹכִי אֲשַׁלַּח גְּדִי עִזִּים – „…majd küldök neked egy kecskegödölyét (gdi izim),” – אֶת גְּדִי הָעִזִּים – [vagy:][41] „…a kecskegödölyét,” – שְׁנֵי גְּדָיֵי עִזִּים – [vagy:][42] „…két kecskegödölyét,” – לְלַמֶּדְךָ – ily módon azt tanítva, – שֶׁכָּל מָקוֹם שֶׁנֶּאֱמַר גְּדִי סְתָם – hogy valahányszor a „gdi” (gödölye) a konkrét faj részletezése nélkül szerepel, – אַף עֵגֶל וָכֶבֶשׂ בְּמַשְׁמָע – akkor [a kecskegidán kívül] borjú és bárány is értendő alatta. [Vagyis a „gdi” önmagában bármely fiatal állatra utalhat, míg a „gdi izim” kifejezetten kecskére.]
– וּבְשָׁלֹשׁ מְקוֹמוֹת נִכְתָּב בַּתּוֹרָה – [A tiltás: „Ne főzd a gödölyét anyjának tejében”] háromszor szerepel a Tórában: – אֶחָד לְאִסּוּר אֲכִילָה – egyszer, hogy megtiltsa [a tejjel együtt főzött hús] evését, – וְאֶחָד לְאִסּוּר הַנָּאָה – másszor, hogy megtiltsa az ebből [a tejes-húsos keverékből] húzott bármiféle hasznot, – וְאֶחָד לְאִסּוּר בִּשּׁוּל – és [harmadik] alkalommal pedig, hogy megtiltsa a kettő [együtt] főzését [még akkor is, ha nem tervezi az illető, hogy fogyasszon vagy hasznot húzzon belőle].
הִנֵּה אָנֹכִי שֹׁלֵחַ מַלְאָךְ לְפָנֶיךָ לִשְׁמָרְךָ בַּדָּרֶךְ, וְלַהֲבִיאֲךָ אֶל הַמָּקוֹם אֲשֶׁר הֲכִנֹתִי. (שמות כג, כ)
Íme, én küldök angyalt előtted, hogy őrizzen az úton, és hogy elvezéreljen téged arra a helyre, amelyet kijelöltem. (2Mózes 23:20.)
הִנֵּה אָנֹכִי שׁוֹלֵחַ מַלְאָךְ – Íme, én küldök angyalt… – כַּאן נִתְבַּשְּׂרוּ שֶׁעֲתִידִין לַחֲטוֹא – Itt megjövendöltetik nekik, hogy bűnt fognak elkövetni [az aranyborjú imádása által],[43] – וּשְׁכִינָה אוֹמֶרֶת לָהֶם – és a Söchiná (az Isteni Jelenlét) majd ezt mondja nekik:[44] – כִּי לֹא אֶעֱלֶה בְּקִרְבְּךָ – „…de én magam nem megyek közöttetek.”
אֲשֶׁר הֲכִנֹתִי – …amelyet kijelöltem. – אֲשֶׁר זִמַּנְתִּי לָתֵת לָכֶם – Amelyet kijelöltem, hogy neked adjam azt [vagyis Erec Jiszráelt]. – זֶהוּ פְּשׁוּטוֹ – Ez az egyszerű jelentése. – וּמִדְרָשׁוֹ – A midrási magyarázat azonban [a következő]: – אֶל הַמָּקוֹם אֲשֶׁר הֲכִינוֹתִי – …a helyre, amelyet kijelöltem [a Szentély számára] – כְּבָר מְקוֹמִי נִכָּר כְּנֶגְדּוֹ – már az Én Helyemet [azaz a Mennyei Szentélyt] felállítottam fölötte. – וְזֶה אֶחָד מִן הַמִּקְרָאוֹת שֶׁאוֹמְרִים – Ez [a Szentírás] egyik olyan verse, amely utal rá, – שֶׁבֵּית הַמִּקְדָּשׁ שֶׁל מַעְלָה – hogy a mennyei Szentély – מְכֻוָּן כְּנֶגֶד בֵּית הַמִּקְדָּשׁ שֶׁל מַטָּה – pontosan a földi [jeruzsálemi] Szentély fölött helyezkedik el. [Ezáltal pedig érthetővé válik, hogy miért nem azt mondja „…amelyet kijelöltem neked”, mivel itt az Örökkévaló szentélyéről van szó.]
וַיָּבֹא מֹשֶׁה וַיְסַפֵּר לָעָם אֵת כָּל דִּבְרֵי יהוה וְאֵת כָּל הַמִּשְׁפָּטִים, וַיַּעַן כָּל הָעָם קוֹל אֶחָד וַיֹּאמְרוּ כָּל הַדְּבָרִים אֲשֶׁר דִּבֶּר יהוה נַעֲשֶׂה. (שמות כד, ג)
És ment Mózes, és közölte a néppel az Örökkévaló igéit mind és az összes törvényt, és felelt az egész nép egy hanggal, és szóltak: Mindazokat az igéket, melyeket az Örökkévaló kijelentett, teljesítjük! (2Mózes 24:3.)
וַיָּבֹא מֹשֶׁה וַיְסַפֵּר לָעָם – És ment Mózes, és közölte a néppel… – בּוֹ בַיּוֹם – Még ugyanazon a napon [vagyis sziván 4-én].[45]
אֵת כָּל דִּבְרֵי ה’ – …az Örökkévaló igéit mind… [Ez nem jelentheti szó szerint az egész Tórát, hiszen ez még a Tóraadást megelőzően történt.] – מִצְוַת פְּרִישָׁה – [Inkább] azt a parancsot, hogy különüljenek el [asszonyaiktól] – וְהַגְבָּלָה – és jelöljenek ki határokat [a Szináj-hegy lábánál].[46]
וְאֵת כָּל הַמִּשְפָּטִים – …és az összes törvényt… – שֶׁבַע מִצְוֹת – [Vagyis] az a hét parancsolat, – שֶׁנִּצְטַוּוּ בְּנֵי נֹחַ – amelyet Noé leszármazottai [vagyis az egész nem-zsidó világ] kaptak,[47] – וְשַׁבָּת וְכִבּוּד אָב וָאֵם – [valamint még] a szombat,[48] a szülők tisztelete,[49] – וּפָרָה אֲדֻמָּה וְדִינִין – a vörös tehén,[50] és a bírói testületek [felállításának micváit],[51] – שֶׁנִּתְּנוּ לָהֶם בְּמָרָה – amelyeket Márában[52] kaptak meg [még a szináj-hegyi Tóraadást megelőzően].
וַיִּכְתֹּב מֹשֶׁה אֵת כָּל דִּבְרֵי יהוה וַיַּשְׁכֵּם בַּבֹּקֶר וַיִּבֶן מִזְבֵּחַ תַּחַת הָהָר, וּשְׁתֵּים עֶשְׂרֵה מַצֵּבָה לִשְׁנֵים עָשָׂר שִׁבְטֵי יִשְׂרָאֵל. (שמות כד, ד)
És Mózes fölírta az Örökkévaló összes igéjét, és fölkelt korán reggel, és oltárt épített a hegy alján, és tizenkét oszlopot Izráel tizenkét törzse szerint. (2Mózes 24:4.)
וַיִּכְתּוֹב מֹשֶׁה – És Mózes fölírta… – מִבְּרֵאשִׁית וְעַד מַתַּן תּוֹרָה – [mindent] a Teremtéstől a Tóraadásig,[53] – וְכָתַב מִצְוֹת – és leírta azokat a micvákat is, – שֶׁנִּצְטַוּוּ בְמָרָה – amelyeket Márában parancsolt meg nekik [az Örökkévaló].
וַיַּשְׁכֵּם בַּבֹּקֶר – …és fölkelt korán reggel… – בַּחֲמִשָּׁה בְּסִיוָן – Sziván 5-én.
וַיֹּאמֶר יהוה אֶל מֹשֶׁה עֲלֵה אֵלַי הָהָרָה וֶהְיֵה שָׁם, וְאֶתְּנָה לְךָ אֶת לֻחֹת הָאֶבֶן וְהַתּוֹרָה וְהַמִּצְוָה אֲשֶׁר כָּתַבְתִּי לְהוֹרֹתָם. (שמות כד, יב)
És szólott az Örökkévaló Mózeshez: Jöjj fel hozzám a hegyre, és maradj ott, hogy átadjam neked a két kőtáblát, a törvényt és a parancsolatot, amelyet följegyeztem az ő tanításukra. (2Mózes 24:12.)
וַיֹּאמֶר ה’ אֶל מֹשֶׁה – És szólott az Örökkévaló Mózeshez… – לְאַחַר מַתַּן תּוֹרָה – [Az itt következő versek már] a Tóraadást követően [hangzottak el. Mert a Törvénytáblák a Tóraadást követően lettek megírva.]
עֲלֵה אֵלַי הָהָרָה וֶהְיֵה שָׁם – …Jöjj fel hozzám a hegyre és maradj ott… – אַרְבָּעִים יוֹם – Negyven napig.[54]
אֶת לֻחֹת הָאֶבֶן וְהַתּוֹרָה וְהַמִּצְוָה אֲשֶׁר כָּתַבְתִּי לְהוֹרֹתָם – …a két kőtáblát, a törvényt és a parancsolatokat, amelyeket följegyeztem az ő tanításukra… [De hát Isten Maga csupán a Tízparancsolatot írta fel a kőtáblákra; magát a teljes Tórát Isten csupán diktálta és Mózes írta le. Akkor vajon hogyan magyarázható ez az isteni kijelentés: „a törvényt és a parancsolatokat, amelyeket följegyeztem”?!] – כָּל שֵׁשׁ מֵאוֹת וּשְׁלֹשׁ עֶשְׂרֵה מִצְוֹת – Mind a 613 parancsolat – בִּכְלַל עֲשֶׂרֶת הַדִּבְּרוֹת הֵן – bennefoglaltatik a Tízparancsolatban. [Vagyis a Tízparancsolat leírásával Isten gyakorlatilag a Tóra összes micváját leírta.] – וְרַבֵּנוּ סְעַדְיָה פֵּרַשׁ – Rábénu Szöádjá [Gáón][55] részletezi – בָּאַזְהָרוֹת שֶׁיִּסַּד – az ázhárotban [költeményében],[56] melyet összeállított, – לְכָל דִּבּוּר וְדִבּוּר – hogy a [Tíz] Parancsolat mindegyikéhez – מִצְוֹת הַתְּלוּיוֹת בּוֹ – mely micvák kapcsolhatók.
וַיָּקָם מֹשֶׁה וִיהוֹשֻׁעַ מְשָׁרְתוֹ, וַיַּעַל מֹשֶׁה אֶל הַר הָאֱלֹהִים. (שמות כד, יג)
És fölkelt Mózes és Józsua, az ő kísérője, és Mózes felment Isten hegyére. (2Mózes 24:13.)
וַיָּקָם מֹשֶׁה וִיהוֹשֻׁעַ מְשָׁרְתוֹ – És fölkelt Mózes és Józsua, az ő kísérője. – לֹא יָדַעְתִּי מַה טִּיבוֹ שֶׁל יְהוֹשֻׁעַ כַּאן – Nem tudom, mi szerepe volt itt Józsuának. [Végtére is csupán Mózes ment fel Isten hegyére!] – וְאוֹמֵר אֲנִי שֶׁהָיָה הַתַּלְמִיד מְלַוֶּה לָרַב עַד מְקוֹם – De azt gondolom, hogy a tanítvány csupán addig a helyig kísérte el a mestert, – הַגְבָּלַת תְּחוּמֵי הָהָר – ahol a hegy lábánál határok voltak jelölve, – שֶׁאֵינוֹ רַשַּׁאי לֵילֵךְ מִשָּׁם וָהָלְאָה – hogy onnét már nem mehet tovább. – וּמִשָּׁם וַיַּעַל מֹשֶׁה לְבַדּוֹ – És onnét Mózes maga felment – אֶל הַר הָאֱלֹהִים – Isten hegyére. – וִיהוֹשֻׁעַ נָטָה שָׁם אָהֳלוֹ – Itt Józsua felverte sátrát – וְנִתְעַכֵּב שָׁם כָּל אַרְבָּעִים יוֹם – és ott maradt a teljes negyven napig, – שֶׁכֵּן מָצִינוּ כְּשֶׁיָּרַד מֹשֶׁה – mert azt találjuk, hogy amikor Mózes lejött [a hegyről]: – וַיִּשְׁמַע יְהוֹשֻׁעַ אֶת קוֹל הָעָם בְּרֵעֹה – „És meghallotta Józsua a nép hangját, amint riadozott,”[57] – לָמַדְנוּ שֶׁלֹּא הָיָה יְהוֹשֻׁעַ עִמָּהֶם – jelezve nekünk, hogy Józsua nem volt ott velük, [hanem messziről hallotta a hangokat, onnét, ahol felverte a sátrát].
[1] 2Mózes 20:26.
[2] A tény, hogy a szolga kiskorú gyermekeiről is a szolga gazdájának kell gondoskodnia, a 3Mózes 25:41-ből lett levezetve.
[3] Ez az az elv, amikor a Tórában két különböző helyen előforduló ugyanazon szó szövegkörnyezetéből következtetünk a jelentésre.
[4] 3Mózes 14:14.
[5] 2Mózes 20:13.
[6] 3Mózes 25:55.
[7] Lásd uo. 12:23.
[8] 3Mózes 24:17.
[9] 24. vers.
[10] Még ha a sérülést okozó maga is orvos, az áldozat ragaszkodhat ahhoz, hogy maga válasszon orvost (Bává Kámá 85a.).
[11] Bává kámá 84a.
[12] 3Mózes 22:8.
[13] Olyan ökör, amely három egymást követő alkalommal öklelt, s tulajdonosának ezért nagyobb óvatossággal kell bánnia vele.
[14] 29. vers.
[15] Olyan állat, amely korábban nem viselkedett jellemzően támadóan, azaz háromnál kevesebbszer öklelt.
[16] 1 tefách = 8 cm.
[17] A Tóra egyedül az olyan veremért nem állapít meg felelősséget, amely a károkozó birtokán lett megásva. Ott ugyanis a károkozó joggal kérdezheti a kárvallott féltől: „Mit keresett a te barmod az én birtokomon?” (Bává Kámá 49b.).
[18] 2Mózes 23:12.
[19] 5Mózes 5:14.
[20] Bává kámá 10b.
[21] 2Mózes 22:6-8.
[22] Uo. 6.
[23] Uo. 7.
[24] „…nem nyújtotta ki kezét felebarátjának tulajdona után.” (Uo.)
[25] Uo. 9-12.
[26] Uo. 11.
[27] Uo. 10.
[28] Uo. 6-8.
[29] Uo. 9-12.
[30] Jesájá 49:26.
[31] 5Mózes 22:27.
[32] Uo. 23:11.
[33] 5Mózes 14:21.
[34] Lásd a 2Mózes 20:11-hez tartozó Rási-kommentárhoz írt 16. lábj.
[35] A kál váchomer ez esetben a következőképpen hangzik: Ha a növélá, amely szigorúbb megítélés alá esik, mint a tréfá, amennyiben az előbbi rituálisan tisztátalanná tesz bárkit, aki hozzáér (3Mózes 11:28.), eladható nem-zsidónak, akkor a tréfá, amely nem okoz rituális tisztátalanságot, nyilvánvalóan eladható nem-zsidónak.
[36] 2Mózes 11:7.
[37] 5Mózes 16:19.
[38] 2Mózes 20:10
[39] A hét fajta, amelyek Izrael földjén honosak (5Mózes 8:8.).
[40] 1Mózes 38:17.
[41] Uo. 20.
[42] Uo. 27:9.
[43] 2Mózes 32.
[44] Uo. 33:2-3: „És küldök előtted angyalt… de én magam nem megyek közöttetek.”
[45] Lásd a 2Mózes 19:11-höz írt Rási-kommentárt.
[46] Lásd uo. 19:12.
[47] A zsidó vallás szerint a világ népeinek kötelessége hét alap etikai törvényt megtartani. Ezek: A bálványimádás tilalma, az istenkáromlás tilalma, az emberölés tilalma, a paráználkodás tilalma, a lopás tilalma, a még élő állat fogyasztásának tilalma, és a törvényrendszer felállításának kötelessége.
[48] Uo. 20:8-11.
[49] Uo. 12.
[50] 4Mózes 19.
[51] 5Mózes 16:18-20., 17:8-12.
[52] Lásd uo. 15:25.
[53] Vagyis 1Mózes 1-től 2Mózes 20-ig.
[54] Lásd a 18. verset.
[55] A babilóniai Ráv Száádjá ben Joszéf Álfiumi Gáon (882-942).
[56] A Sávuot ünnepének muszáf imájához írt költemény, amely magában foglalja a 613 parancsolatot.
[57] 2Mózes 32:17.
