52. Lopott német gyapjúból készített cicit
Kérdés: Azokban a napokban, amikor be voltunk zárva a gettóba, a Tórát tanuló Jákob hangja egy pillanatra halt el, jóllehet csak hal-kan és csak titokban hallatszott, hogy a tanulókra le ne csapjon Ézsau véres keze. A Tiferet Báchurim, a fiúcsoport, akiket tanítot-tam, továbbra is naponta összegyűlt Tórát tanulni. A csoport egyik tagja, Méir Abelow – Isten vegyen elégtételt érte! –, azon volt, hogy kiderítse, miképpen tehetné lehetővé a fiúk számára a cicit micvájának teljesítését. A gettóban ugyanis nem lehetett cicithez jutni. S mivel be voltunk zárva a gettóba, nem volt módunk készen kapható cicitet szereznünk, de még csak fonalat sem, amelyből magunk készíthettünk volna. Az alapanyagok beszerzéséhez nem létezett kapcsolat a gettólakók és a gettón kívül élő zsidók között. Mindenkit, akit a gettón kívüli zsidókkal folytatott kommunikáción kaptak rajta, azonnal kivégeztek. Méir Abelow ennek ellenére meg-találta a módját, miképpen szerezzen cicitet a mi kis Tiferet Báchurim csoportunk tagjai számára. A terve a következő volt: Mi-vel a munkahelye az egyik olyan Werkstaten-ben volt, ahol a zsidó rabszolgamunkások egész napos munkaidőben dolgoztak, s ott hozzá lehetett jutni gyapjúhoz, azt tervezte, hogy ellop egy kevés gyapjút, becsempészi a gettóba, ahol majd cicitet fonnak belőle. Konkrétan a következő kérdések merültek fel benne: 1) engedélye-zett-e a micva teljesítése ilyen lopott gyapjúból készített cicittel? 2) Hogyan érinti ez a gyapjút ellopó személyt? 3) Mivel lehetetlen ru-haanyaghoz hozzájutni, amelyből olyan ruhadarab készíthető, amelyre felerősíthető a cicit, kettévághat-e az ember egy nagy tálitot, hogy abból két kis árbá kánfotot készítsen? Vajon ez egy szent tárgynak a szentség alacsonyabb szintjére való degradálását jelenti-e?
A Tiferet Báchurim-os ifjak égtek a vágytól, hogy annak rendje és módja szerint teljesítsék ezt a micvát, mert nem tudták, mit tartogat számukra a jövő. Mindig viselni akarták a cicitet, hogy amennyiben, Isten ments, elvinnék meggyilkolni őket, a zsidó szo-kásnak megfelelően, cicitben legyenek eltemetve.
Válasz: Úgy rendelkeztem, hogy a gyapjú elvétele a németektől nem minősül lopásnak, és hogy a Tiferet Báchurim-os fiúk felhasz-nálhatják ezt a gyapjút cicit készítéséhez. Rebbetzen Abelow, Méir édesanyja megfonta a cicitet az összes fiúnak és más zsidóknak is.
Ami pedig a második kérdést illeti: mivel más módon nem lehetett ruhaanyaghoz hozzájutni a négysarkú ruhadarabok számá-ra, ezért elfogadtam azt a megoldást – inkább, mintsem hogy a cicit micváját teljesítetlenül hagyjuk –, hogy egy nagy tálitot kettévág-junk, és így jussunk hozzá két kisebb négysarkú ruhadarabhoz.
Ez a megoldás hihetetlen örömmel töltötte el a Tiferet Báchurim tagokat, akiknek ily módon lehetősége nyílott arra, hogy teljesítsék ezt a fontos micvát, amely a Szentírás szerint, egymaga ugyanannyit ér, mint az összes többi micva együttvéve.
