12. 📖 Dániel könyve

Lepecsételve van­nak a szavak a végnek idejéig

1. És abban az időben támad Mikháél, a nagy vezér, aki mellettük áll a te néped fiainak és lészen szorongatás ideje, milyen még nem volt, amióta nemzet léte­zik, egészen addig az időig; és abban az időben meg fog menekülni a te néped, mindenki, aki fölírva találtatik a könyvben.

2. És sokan a föld porában alvók közül föl fog­nak ébredni: ezek örök életre s amazok gyalázatra, örök undorodásra.

3. De a belátók fényleni fognak, mint az égboltozat fénye, s azok, akik sokakat igazságra visz­nek, mint a csillagok mind örökké.

4. Te pedig, Dániél, zárd el a szavakat s pecsételjed le a könyvet a vég ide­jéig: buzgólkodni fognak sokan és gyarapodik a tudás.

5. És láttam én, Dániél, s ime más ketten állnak, az egyik a folyó partján innen, a másik a folyó partján tulnan.

6. És mondta a lenbe öltözött férfiúnak, aki a folyó vizein fölül volt: Meddig a csodák vége?

7. És hallottam a lenbe öltözött férfiút, ki a folyó vizein fölül volt s fölemelte jobbját s balját az ég felé s esküdött az örökké élőre: egy időszak, két időszak s egy félnek multáig; s midőn végkép szétzúzzák a szent nép hatalmát, bevégződnek mindezek.

8. Én hallottam ugyan, de nem ér­tettem meg; és mondtam: Uram, mi ezeknek utólja?

9. Mondta: Menj, Dániél, mert bezárva, lepecsételve van­nak a szavak a végnek idejéig.

10. Meg fognak válogat­tatni s fehérittetni s olvasztatni sokan és gonoszul cse­lekesznek; mind a gonoszok nem fognak érteni, de a be­látók fognak érteni.

11. És attól az időtől kezdve, hogy el­vitetik az állandó áldozat és hogy elhelyezik a pusztitó undokságot ezerkétszázkilenczven nap.

12. Boldog az, aki vár s megéri az ezerháromszázharminczöt napot.

13. Te pedig menj a vég felé, s nyugodni fogsz és fel fogsz tá­madni sorsodra a napok végén!

 

  • Küldés emailben

Fejezetek