81. Kereszttel megjelölt sírkő újrafelhasználása
Kérdés: A rettegés napjaiban, amikor a zsidó nép a német mészá-rosok markában vergődött, mindenki azon volt, hogy valami mó-don elkerülje a biztos halált. Sok zsidó például nem-zsidónak adta ki magát. Volt közöttük egy zsidó férfi, aki mindent megtett, hogy kereszténynek higgyék. Templomba járt, keresztet viselt, és minden téren pontosan úgy viselkedett, akár a keresztények, hogy senki ne gyaníthassa, hogy zsidó. Amikor meghalt, keresztény temetőben temették el.
A felszabadulás után eljött a fivére, aki testvérének holttestét exhumáltatta a keresztény temetőből, és újra eltemettette egy zsidó temetőben.
Utoljára még egy sírkövet is szeretett volna állítani elhunyt testvérének. Mivel nem volt módjában új követ venni, és azt tervez-te, hogy elhagyja Litvánia véráztatta földjét, hogy sose térjen oda vissza többé, eszébe ötlött, hogy mi lenne, ha venné azt a sírkövet, amely a bátyja sírján állt a keresztény temetőben, kitöröltetné róla a belevésett keresztet, és a bátyja nevét vésetné a helyébe. Megkér-dezte tőlem, hogy engedélyezhető-e ez az eljárás.
Válasz: Mivel ez a sírkő eredetileg ennek az embernek a sírjáról származott, nem volt miért megtiltani, hogy a zsidó temetőben ásott sírjára is ez kerüljön. A keresztet nem-zsidók vésték egy olyan férfi számára, akit ők kereszténynek hittek. Ha tudták volna, hogy zsidó, sosem véstek volna keresztet a sírkövére. Így aztán nem volt miért megtiltani a sírkő újrafelhasználását.

Megszakítás