Előszó

Naftali Kraus Tel-Avivban élő, izraeli író és újságíró Ősi Forrás című könyvsorozata méltán váltott ki nagy érdeklődést. Magyar nyelven először tárja fel lépésről-lépésre a zsidó vallás alapismereteit, tanításának lényegét. A most megjelenő, „Az öt Tekercs” című műve ennek a sorozatnak már a hatodik kötete. Ez azt mutatja, hogy Naftali Kraus fáradhatatlanul folytatja magyar nyelvű ismeretterjesztő, vallási és kulturális munkásságát. Ezzel is hozzájárul a magyarországi zsidóság jó közérzetéhez, vallási és kulturális önazonosságának fejlesztéséhez. Érdekes olvasmányt nyújt a nagy világvallások iránt érdeklődő, széles olvasóközönség számára.
A magyarországi zsidóság és az Izraelben élő, viszonylag jelentős számú, magyarul is tudó vagy legalábbis magyar kulturális gyökerekkel rendelkező népesség fontos összekapcsoló híd-szerepet játszik Magyarország és Izrael között. A megértés, a tolerancia és a különbözőségek elfogadása csak kölcsönös megismeréssel érhető el.
Ezért ajánlom az olvasó figyelmébe Naftali Kraus könyveit, köztük az általa szerkesztett, „A zsidó újév imarendje” című, 1997-ben Budapesten megjelent, magyar és héber nyelvű kötetet is.

Budapest, 1998. augusztus 18.

Dr. Csejtei István
Magyarország izraeli nagykövete


Egy könyv az Idők Eseményeinek Emlékeiről

Naftali Kraus Ősi Forrás sorozata alapvető mindenki számára, aki érdeklődik a zsidóság, a zsidó vallás iránt.
Az eddigi kötetek is olyan hézagpótló munkák voltak, amelyek modern nyelven és modern szemlélettel közelítettek a zsidó történelemhez.
„Az öt Tekercs” tökéletesen illik ebbe a sorba. Nem olyan közismertek, mint a sorozat előző köteteiben feldolgozott források, de a zsinagógát látogató vallásos zsidó ember minden évben találkozik velük és ismeri azokat.
Tisa Böávkor olvassák fel Jeremiás siralmait és aki nem is érti a szöveget, annak is örökre a szívébe markol az az iszonyatos fájdalom, ami az ősi dallamokból kihallik a Szentély elvesztése miatt a földön ülő, mezítlábas imádkozók szájából, akiknek arcát a lemeztelenített Tóra-szekrény előtt csak egy-egy gyertya világítja meg. Most a tiszta szívből jövő magyarázatokból megérthetjük a pontos szöveget, amely az érzelmek mellett az értelmünkre is hat.
Rút könyve a szeretet és a ragaszkodás csodálatos példázatát tárja elénk, az élet győzelmét a halál fölött. Megmutatja a szigorú törvények évezredeken áthidaló emberközpontúságát, a régi szokások humanizmusát, a szegények, az elesettek megsegítésének kötelezettségét, felidézve számunkra a virággal borított zsinagóga képét Sávuotkor.
Az öt tekercs közül talán legismertebb Eszter könyve, amelyet Purimkor olvasnak fel a zsinagógákban, de a vallásos családokban szokás, ezt már jóval korábban elmesélni a gyerekeknek.
Még a legkisebbek is ismerik a gonosz Hámán, az okos Mordecháj és a csodás szépségű Eszter történetét, és az örök példázatot, hogy hiába erő és hatalom, gonoszság és cselszövés, az igazság és a jóság győzedelmeskedik, és újra meg újra visszacsengenek Mordecháj szavai, amit Eszternek üzen: Ne képzeld magadról, hogy az összes zsidók közül te megmenekedsz a király házában. Mert bármily nagyon hallgatnál ebben az időben, a zsidóknak csak támad könnyebbsége és menekvése majd, ha más oldalról is…
Ezt az üzenetet közvetíti felénk a szerző, legyünk büszkék zsidóságunkra, és lehetőséget ad arra, hogy megismerjük népünk történetét és törvényeit.
Történelmünk megismerése nélkül nem ismerhetjük fel napjaink igazságait, hiszen Ahasvéros király is úgy ismeri fel Mordecháj igaz voltát és emberségét, hogy bekéreti magához az Idők Eseményeinek Emlékeiről szóló könyvet. Ilyen, az emlékekről szóló könyvet ad most kezünkbe a szerző is.
Naftali Kraus a tőle megszokott tudással dolgozza fel a csodálatos könyvek anyagát, ismertetve keletkezésük és kanonizálásuk történetét, azokat a vitákat, amelyek a zsidó történelem során kialakultak velük kapcsolatban.
Ajánlom e könyvet mindenkinek, zsidóknak és nem zsidóknak, akik érdeklődnek az ősi források iránt, akik kíváncsiak arra, hogyan éltek és gondolkodtak az ősi Izraelben, hogyan örültek és szenvedtek.
Egyben köszönetemet fejezem ki a szerzőnek, Naftali Kraus úrnak, és kérem az Örökkévalót, hogy tartsa meg Őt még sokáig erőben és egészségben, hogy végezhesse áldásos munkáját az egész magyar ajkú zsidóság érdekében.

Budapest, 5758. Elul havában

Dr. Feldmájer Péter
a MAZSIHISZ elnöke

Az Öt Tekercs – zsidó szellemben

Miben különbözik a zsidó Biblia a nem zsidó Bibliától? Ha a kérdés az ún. ó- illetve újtestamentumra vonatkozna –, akkor nem lenne kérdés. Ég és föld a különbség. Az egyik eleve kizárja a másikat.
Ebből világos, hogy a kérdés az eredeti, ősi, a Nagy Szinódus (Kneszet Hágdolá) által lezárt és kanonizált zsidó Bibliára vonatkozik, ami ilyen vagy olyan formában, a későbbi keresztény Biblia-gyűjteményekben is benne foglaltatik. Eszerint a kérdés abban a formában merül fel: mi a különbség a zsidó bibliai öt Megilla és a katolikus vagy református Bibliában szereplő öt tekercs között?
A különbség a zsidó szellemiségben, a fordítás zsidó szellemében valamint az exegetika zsidó kötődésében keresendő és találandó. Más szóval és talán érthetőbben: az Irott Tan, vagyis a leírott Biblia-szöveg – ami a zsidó felfogás szerint csak egy része a Tannak –, tartalmában, kifejezéseiben azonos lehet a két Bibliában. Azonban amikor ezt az ún. Szóbeli Tan, a szóbeli hagyomány egészíti ki, ami szerves része a Tórának, illetve a Tánáchnak (TáNáCH- a Tóra, Próféták és Szent Iratok héber rövidítése) – akkor az utak elválnak.
Az öt Megilla (magyarul könyvtekercs), vagyis Eszter, Rút, Siralmak, Énekek Éneke és a Prédikátor könyvei – amelyek egy-egy zsidó ünnephez kapcsolódnak (lásd mindegyikük bevezetőjében) – ily módon szerves részeivé válnak a zsidó hagyománynak. Ezen túlmenően – a Midrások kiegészítései által – a zsidó történelem (az első három a felsoroltak közül) valamint a zsidó filozófia és moráltan hordozóivá is lesznek. Ez az, ami szinte „kötelező olvasmánnyá” teszi őket a modern zsidó ember számára, aki népe irodalmát legalább anynyira meg akarja ismerni, mint azon gazdanép irodalmát, melynek körében él.
Emellett és ezzel egyidejűleg „Az öt Tekercs” számot tarthat az intelligens nem zsidó olvasóközönség érdeklődésére is, amennyiben betekintést szeretne nyerni a zsidóságtudat és a hagyományos zsidó exegetika színfalai mögé.
Az Ősi Forrás sorozat hatodik köteteként „Az öt Tekercs”-nek is ugyanaz a célja, mint öt elődjének és az egyidejűleg megjelenő hetedik kötetnek: megállítani a zsidó identitásvesztés vészes folyamatát és a maradék zsidóság kezébe adni egy ismeretterjesztő tankönyvet, amihez hasonló magyarul még nem jelent meg.
A szerző, amikor azon reményének ad kifejezést, hogy a könyv betölti küldetését, megengedi magának, hogy a sorozat első kötetéből (1990) idézzen:
„Adja az Isten, Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, hogy beteljesedjen rajtunk és gyermekeinken utolsó prófétánk Máláchi szava, amint mondotta:
»Gondoljatok szolgámnak, Mózesnek tanítására, a rendelkezésekre és a törvényekre, amelyeket általa adtam egész Izraelnek Chórévban (Szináj hegyén). Én meg elküldöm hozzátok Élijáhu (Illés) prófétát… És az atyák szívét a gyermekekhez téríti; a gyermekek szívét pedig az atyákhoz…« (Máláchi 3,22)
Adja az Isten, hogy a Tóra szavai ne fogyjanak ki gyermekeim és unokáim szájából, és Izrael éljen békességben, abban az országban, amit az Örökkévaló neki adott.
Ámen.”

Tel-Aviv, Izrael,
A világteremtés 5758. évének Menáchem-Áv havának 15-én,
a polgári i.sz. 1998. augusztus 7.
Megszakítás