Elhunyt Mikes Katalin

Rövid betegség után elhunyt Mikes Katalin (Jehudit), aki hosszú időn át az Egység olvasószerkesztője, a cionista szövetség titkárnője volt. Gyászolják férje, fia és lánya, valamint mindenki aki ismerte.

Mikes Kati

Tudtuk, hogy a helyzete súlyos — ő is tudta — de nem hittük volna, hogy ilyen hamar …

Reméltük, hogy megéri egyetlen fia esküvőjét. Titokban, illogikusan — ahogyan csak remélni lehet — reméltük, hogy csoda történik és meggyógyul. Kati megérdemelte volna a csodát, mert hitt a csodákban.

Évek óta dolgoztunk együtt és tanultuk megbecsülni Katit, munkabírását, becsületességét, fanatizmusát, melynek listáján első helyen szerepelt a magyar nyelvtan. Az elmúlt 7-8 évben újraéledt zsidó tudata a legkülönbözőbb frontokra vitte — és ő mindenütt megállta a helyét. Ha kellett valaki aki útját állja a nem zsidók tömeges jelentkezésének a még meg sem nyílt Reichman iskolába — Kati volt az önkéntes, ki sem nevezett titkárnő, aki keményen eltanácsolta őket. Amikor a cionistáknál kellett egy mindenes — a szó nagyon tág értelmében — Kati volt az önkéntes. Amikor az Öbölháborúban híre járt, hogy Izraelben önkénteseket keresnek — Katit Élátban találtuk, amint éppen mosogat egy katonai táborban — és így tovább.

Ő szerkesztette a mai magyar zsidóság alapkönyveit: A próféták népe, A Talmud bölcsei, Én Istenem, Zsidónak lenni…, A zsidó gondolkodásmód. Utolsó, de talán legfontosabb munkája a Sámuel Imája, az új magyar fordítású imakönyv volt.

Büszkesége fia volt, Robin, Jiszróél-Majse, aki 180 fokos fordulatot vett és egy jeruzsálemi chászid jesivában lett nemrég vőlegény. „Ő az én adományom a zsidóságnak” — szokta volt Kati (kiderült, hogy héber neve is van, Jehudit) mondani és a szemei gyanúsan csillogtak. Amikor megtudta, hogy beteg, bennünket keresett. Megígértük, hogy imádkozunk,tilemet mondunk és küldünk egy faxot a Rebbe sírjára. Mindez már nem segíthetett. „Kéván senitná rösut lámáschit…” („Amikor a halál angyala engedélyt kapott…”).

Tudtuk, hogy a helyzete súlyos de nem hittük, hogy ilyen hamar … Talán valami magyar kéziratot kell sürgősen megszerkeszteni a mennyországi Egység szerkesztőségében és hamarjában nem találták senki mást. Jobbat, szigorúbbat, nem találhattak. Na de ilyen fiatalon? És ha késett volna kicsit az égi Egység megjelenése. És akkor? Ez már a földivel is előfordult…

Kedves Kati, azaz Jehudit, légy szíves, szólj egy jó szót érdekünkben, a jobb sorsra érdemes magyar zsidóság érdekében, ott, ahol a szavaknak még van értelmük. Egyet, csak egyet ígérhetünk Neked: fiad akit szültél és akit felneveltél keservesen, mint egy igazi jiddise máme, 11 hónapon keresztül fog utánad Kádist mondani. És ez nem semmi ma Pesten. Leány unokád a nevedet fogja viselni, és mi ígérjük, nem felejtünk el.

Naftali Kraus                                                                  Baruch Oberlander

 

Megjelent: Egység Magazin 6. évfolyam 26. szám – 2014. július 29.

 

Megszakítás