29. Egy elsőszülött fiú kiváltása az apa nevében
Kérdés: Amikor foglyok voltunk a kovnói gettóban, a közösség egyik tiszteletreméltó polgára 5702. tévét 25-én – 1942. január 14-én – szívbe markoló problémával keresett fel: Egyetlen leánya házasságon kívüli kapcsolatból teherbe esett, és fiúgyermeket szült. A csábító azonban eltűnt; könnyen lehetséges, hogy a németek kapták el. A férfi tudni akarta, hogyan rendelkezik a háláchá leánya elsőszülött fiának kiváltásáról: Bárki elvégezheti-e a kiváltási cere-móniát a távol lévő apa nevében? Számításba lehet-e venni azt, hogy amennyiben az apa jelen lenne, valószínűleg akkor sem válta-ná ki a kisbabát, mert túlságosan kínos lenne számára elismerni, hogy ő az apa? A fiatal anya édesapja azt is tisztázni kívánta, hogy a kiváltást végző személy elmondhatja-e a Sehechejánu áldást, ame-lyet normális körülmények között az újszülött apja szokott elmon-dani a kiváltási ceremónián.
Válasz: Mivel azoknak az embereknek a többségét, akiknek sike-rült kiszöknie a gettóból, végül elfogták és meggyilkolták a néme-tek, feltételeztük, hogy az apa halott. Ezért a fiú kiváltásának köte-lezettsége a bét dinre, a helyi közösségi bírói testületre szállt.
Még ha él is az apa, bármelyik másik zsidó megteheti, hogy kiváltsa a gyereket, ha hajlandó kifizetni az ilyenkor szokásos ösz-szeget, mivel azt feltételezzük, hogy az apa azt kívánja, hogy a fia kiváltassék. De, még ha jelen lenne is az apa, könnyen lehet, hogy nem lenne hajlandó kiváltani a gyermekét, a nyilvános megszégye-nülést elkerülendő, mindazonáltal, ha valaki mégis elvégezné a ki-váltást, ő bizonnyal örülne annak, hogy a fia kiváltatott.
Ami pedig az áldást illeti, bárki végzi is el az apa helyett a ki-váltást, csupán az Ál Pidjon Háben áldást kell elmondania; a Sehechejánut nem. Ha azonban lehetőség nyílik egy abban az év-ben még nem fogyasztott gyümölcs vagy egy új ruhadarab beszer-zésére, ami ily módon lehetővé teszi a Sehechejánu áldás elmondását, akkor az áldásmondás, a fiú kiváltására is gondolva közben, elvégezhető.
