Hetiszakaszunk – Bo (2Mózes 10:1–13:16.) – az egyiptomi dráma végkifejlete. Az utolsó három csapás térdre kényszeríti a nyakas Fáraót, aki most már kénytelen-kelletlen kiengedi a rabszolgasorban sínylődő hébereket. Ő még azt hiszi – vagy bebeszéli magának –, hogy azok csupán „háromnapos szabadságra” mennek, hogy Istenüknek áldozzanak, de a nép tudja az igazat, és emelt fővel vonul ki a szabadságba.

Vágjuk le a szent teheneket! (Bo)

Heti szakasz Köves rabbival: Bo Bo (פרשת בּׁא) Hetiszakaszunk – Bo (2Mózes 10:1-13:16.) – az egyiptomi dráma végkifejlete. Az utolsó három csapás térdre kényszeríti a nyakas Fáraót, aki most már kénytelen-kelletlen kiengedi a rabszolgasorban sínylődő hébereket.

Bo (2Mózes 10:1–13:16.) פרשת בּׁא

A hetiszakasz tartalmából

  • Újabb három csapás sújtja Egyiptomot: sáskajárás pusztítja el a terményt és minden zöld növényzetet; sűrű, szinte tapintható sötétség ereszkedik az országra; s végül Niszán hónap 15-én éjfélkor minden egyiptomi elsőszülött elpusztul. – 2Mózes 10–11.
  • Izrael népe megkapja az Örökkévalótól az első micvát: naptárat kell létrehozni a hold havonkénti újjászületésére. Az izraeliták ezen kívül utasítást kapnak arra, hogy hozzanak „peszáchi áldozatot” az Örökkévalónak: minden izraelita otthonban le kell vágni egy bárányt vagy egy gödölyét, és a vérét rá kell spriccelni a két ajtófélfára és a szemöldökfára, hogy Isten elkerülje ezeket az otthonokat, amikor jön, hogy végezzen Egyiptom elsőszülöttjeivel. Az áldozat tűzön megsütött húsát aznap éjjel kell elfogyasztani mácával (kovásztalan kenyérrel) és keserű füvekkel. – 2Mózes 12:1–28.
  • Az elsőszülöttek halála végre megtöri a fáraó ellenállását, és szabályosan kihajtja Izrael gyermekeit az országából. Az izraeliták olyan kapkodva távoznak, hogy nincs idő megkeleszteni a tésztájukat, így csupán kovásztalan kenyeret tudnak magukkal vinni az útra. Távozásuk előtt még arany- és ezüstedényeket valamint ruhákat kérnek az egyiptomiaktól, így sarcolva meg Egyiptom javait. – 2Mózes 12:29–51.
  • Az Örökkévaló elrendeli, hogy Izrael gyermekei szenteljék Neki minden elsőszülöttjüket, és azzal ünnepeljék meg minden évben a Kivonulás évfordulóját, hogy eltávolítanak otthonaikból minden kovászosat, hét napon át maceszt esznek, és elmesélik gyermekeiknek megszabadulásuk történetét. Azt is megparancsolja nekik, hogy karjukon és homlokukon tfilint viseljenek, emlékeztetőül a Kivonulásra.– 2Mózes 13:1–16.


Audió előadások: Köves Slomó: A tíz csapás három szemszögből (10-11)

Köves Slomó: A Peszách micvája (12)

Köves Slomó: Elsőszülöttek és a tfilin (13a)

Köves Slomó: A kivonulás kezdete (13b)

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK:

Megszakítás