1. fejezet 1. misna
Az eljegyzés módjai
משנה. הָאִשָּׁה נִקְנֵית בְּשָׁלֹשׁ דְּרָכִים,
- §. Egy nő háromféleképpen vehető feleségül, „szerezhető meg” egy férfi által – a házastársi viszony formájában magához kötve.
וְקוֹנָה אֶת עַצְמָהּ בִּשְׁתֵּי דְרָכִים
- §. A férjezett asszony pedig kétféleképpen szerezheti vissza magát, azaz kétféle módon nyerheti vissza szabadságát arra, hogy férjhez menjen egy másik férfihoz.
[A Misna az 1. §. bekezdést így magyarázza:]
נִקְנֵית בְּכֶסֶף, בִּשְׁטָר, וּבְבִיאָה
Asszonyt lehet szerezni (1) pénzzel – a férfi két tanú jelenlétében pénzt ad a nőnek, és azt mondja: „Íme, ennek elfogadása által el vagy jegyezve”, (2) házassági okirattal, amelyre a férfi azt írja: „Íme, el vagy jegyezve nekem”, és az okirat tanúk jelenlétében átadja a nőnek, vagy (3) együtthálással, amikor a pár tanúk jelenlétében belép egy elkülönített helyre. Itt a férfi eljegyzési szándékkal, intim kapcsolatot létesít a nővel. (A tanúk csupán a belépést kísérik figyelemmel, magát az aktust nem.)
בְּכֶסֶף – בֵּית שַׁמַּאי אוֹמְרִים: בְּדִינָר וּבְשָׁוֶה דִינָר. וּבֵית הִלֵל אוֹמְרִים: בִּפְרוּטָה וּבְשָׁוֶה פְרוּטָה. וְכַמָּה הִיא פְרוּטָה? אֶחָד מִשְּׁמֹנָה בְּאִיסָּר הָאִיטַלְקִי
Az első módszerről, a pénzzel történő megszerzésről Bét Sámáj úgy tartotta: ennek a pénznek az értéke egy ezüstdínár, vagy egy ezüstdínár értékű tárgy kell hogy legyen[1]. Bét Hilél azonban azt mondja: az is elegendő, ha ennek a pénznek az értéke egy prutá (minimális értékű rézpénz), vagy egy prutá értékű tárgy. és mennyit ér egy prutá? Az itáliai iszár egynyolcadát; egy iszár a dinár huszonnegyed része. Ilyenformán tehát egy pruta a dinár értékének 1/192-edét éri[2].
[A Misna a 2. §. bekezdést így magyarázza:]
וְקוֹנָה אֶת עַצְמָהּ בְּגֵט, וּבְמִיתַת הַבַּעַל
A férjezett asszony válólevéllel vagy a férje halálával szerezheti magát vissza, amikor is férjhez mehet egy másik férfihoz.
הַיְבָמָה נִקְנֵית בְּבִיאָה
- §. A jövamát (az özvegy sógornőt) a jávámja (a sógora) együtthálással szerezheti meg, mellyel az asszony minden tekintetben a felesége lesz, és ezután már csak szabályos válólevéllel bocsátható el [azaz a chálicá már nem elegendő].
וְקוֹנָה אֶת עַצְמָהּ בַּחֲלִיצָה, וּבְמִיתַת הַיָבָם
Az asszony pedig a chálicá szertartásával vagy a jávám halálával szerezheti magát vissza. Azaz ha inkább a chálicát választják, mint a jibumot, vagy ha a sógor meghal, mielőtt bármelyikre is sor került volna, az özvegyi státusz korlátozottsága feloldódik. [Ha azonban több jávám van, egyikük halála nem elegendő a jövámá szabaddá válásához.] לקמן עמ’ == מועתק עוד פעם עם ביאור הגמרא.
2.fejezet 1. misna
Eljegyzés megbízott útján
א, הָאִישׁ מְקַדֵּשׁ בּוֹ, וּבִשְׁלוּחוֹ
- §. A férfi vagy személyesen, vagy megbízottja útján jegyezheti el a nőt. Azaz a férfi megbízhat valakit, azzal, hogy a nevében jegyezzen el egy nőt.
הָאִשָּׁה מִתְקַדֶּשֶׁת בָּהּ וּבִשְׁלוּחָהּ
- §. A nő ugyancsak vagy személyesen, vagy megbízottja útján léphet jegyességre.
הָאִישׁ מְקַדֵּשׁ אֶת בִּתּוֹ כְּשֶׁהִיא נַעֲרָה בּוֹ, וּבִשְׁלוּחוֹ
- §. A férfi vagy személyesen, vagy megbízottja útján bocsáthatja jegyességre a lányát, mikor az náárá. Azaz, mikor a lány még nem nagy korú, az apja mind személyesen, mind egy általa kinevezett megbízott útján elfogadhatja az eljegyzést óhajtó férfitól a kidusint. לקמן עמ’ == מועתק עוד פעם עם ביאור הגמרא.
Légy a jegyesem egy pruta árán
הָאוֹמֵר לְאִשָּׁה: הִתְקַדְּשִׁי לִי בִּתְמָרָה זוֹ, הִתְקַדְּשִׁי לִי בָּזוֹ: אִם יֵשׁ בְּאַחַת מֵהֶן שָׁוֶה פְּרוּטָה – מְקֻדֶּשֶׁת, וְאִם לָאו –אֵינָהּ מְקֻדֶּשֶׁת
- §. Ha egy férfi azt mondja egy nőnek: „Légy a jegyesem e datolya által” és azt odaadja neki, majd ad még egy datolyát, és azt mondja: „Légy jegyesem ez által”: akkor ha az egyik datolya a kettő közül megér egy prutát, akkor a nő el van jegyezve a datolya által, ha pedig nem ér annyit, akkor nincs eljegyezve – még akkor is ha a kettő együtt megér egy prutát, mivel a férfi mindkét datolya esetében azt mondotta, hogy „Légy jegyesem…”, ezért azok külön-külön ítélendők meg. Következésképp ha [önmagában] egyik datolya sem ér egy prutát, a lány nincs eljegyezve, mivel az eljegyzés egy prutánál kisebb értékkel nem érvényesíthető[3].
Maimonidész azt írja: „Az eljegyzés feltételesen érvényes (száfék kidusin), mivel lehetséges, hogy egy datolya valahol egy másik helyen megér egy prutát”, ezért vagy új eljegyzés vagy válás szükséges[4].
בָּזוֹ, וּבָזוֹ, וּבָזוֹ: אִם יֵשׁ שָׁוֶה פְּרוּטָה בְּכֻלָּן – מְקֻדֶּשֶׁת, וְאִם לָאו – אֵינָהּ מְקֻדֶּשֶׁת
Ha viszont a férfi azt mondta a lánynak: „Légy jegyesem ez, ez és ez által”, és nem ismétli a „Légy jegyesem…” kifejezést minden egyes datolya átadásakor, az esetben, ha a datolyák együttesen megérnek egy prutát, a lány el van jegyezve – mivel a datolyaszemeket egyetlen eljegyzés céljából adta neki a férfi, ha viszont az összes datolya együtt sem ér egy prutát, akkor a lány ez esetben sincs eljegyezve.
Maimonidész azt írja, hogy az előző esethez hasonlóan az eljegyzés érvényessége ez esetben is feltételes[5].
הָיְתָה אוֹכֶלֶת רִאשׁוֹנָה רִאשׁוֹנָה –אֵינָהּ מְקֻדֶּשֶׁת, עַד שֶׁיְּהֵא בְּאַחַת מֵהֶן שָׁוֶה פְּרוּטָה
Még ha a datolyaszemek együttes értéke eléri is az egy prutát, az eljegyzés még akkor is csak az esetben érvényes, ha a lánynál az utolsó datolyaszem átvételekor még ott van az összes többi előzőleg kapott, és az mind létezik: De ha a lány a datolyaszemeket a kezébe véve azonnal egyenként megeszi őket, akkor mindaddig nincs eljegyezve, amíg nem kap egy olyan datolyaszemet, amely önmagában is megér egy prutát.
[1] Érteke mai pénzben, kb. 576 forintnak felel meg.
[2] Nagyjából 24 mg. ezüst. A prutá érteke mai pénzben, kb. 3 forintnak felel meg.
[3] Lásd fent, 1:1.
[4] A házasság szabályai 5:26.
[5] Uo. 5:27.
