7. 📖 Michá könyve

Általános erkölcsi romlottság

A próféta siralma

1. Jaj nekem, mert olyan lettem, mint begyűjtéskor a gyümölcsszedés után, mint böngészéskor a szüret után: nincs szőlőfürt evésre, korai fügét kívánt lelkem.
2. Elveszett a jámbor az országból, és becsületes az emberek között nincsen; mindannyian vérontásra leselkednek, ki-ki hálóval vadász testvérére.
3. A rossznál két kéz is van, hogy jól elvégezzék, a vezér kér s aki bíró, fizetésért az, s aki nagy, lelkének vágya szerint beszélt, s így összekuszálják.
4. Legjobbikuk olyan, mint a tövisbokor, a becsületes rosszabb tüskés növénynél; őreidnek napja – a te büntetésed bekövetkezett, most meglesz a zavarodásuk!
5. Ne higgyetek barátban, ne bízzatok társban; a nőtől, ki öledben fekszik, őrizd szájad ajtóit!
6. Mert fiú meggyalázza atyját, leány támad anyja ellen, meny a napa ellen; a férfi ellenségei házának emberei.
7. Én pedig az Örökkévalóban hadd reménykedem, hadd várakozom üdvöm Istenére; hallgat rám az én Istenem.
8. Ne örülj rajtam, ellenségem! Mert bár elestem, fölkelek; bár sötétségben ülök, az Örökkévaló világosság nekem.
9. Az Örökkévaló haragját viselem, mert vétkeztem ellene míg nem ügyemet viszi és igazamat szerzi, kivisz engem a világosságra, nézni fogom igazságát.
10. Hadd lássa ellenségem és borítsa szégyen, Ő, aki így szólt hozzám: Hol van az Örökkévaló, a te Istened: Szemeim majd nézik őt, majd taposássá lesz, mint az utcák sara.
11. Azon napon, hogy fölépítik falaidat ama napnak távol van a határa –
12. – azon napon hozzád jönnek el, egészen Assúrból és Egyiptom városaiból, és Egyiptomtól egészen a folyamig, tengertől tengerig, hegységtől a hegységig.
13. És pusztulássá lesz a Föld az ő lakói miatt, cselekedeteik gyümölcsétől.
14. Legeltesd népedet vessződdel, birtokod nyáját, mely külön lakik, erdőben a termőföld közepette; legeljenek Básánban és Gileádban, mint az őskor napjaiban.
15. Mint Egyiptomból való kijöttödnek napjaiban – láttatok majd vele csodálatos dolgokat.
16. Látják nemzetek és megszégyenülnek minden hatalmuk mellett; kezet szájra tesznek, füleik megsüketülnek.
17. Port nyalnak mint a kígyó, mint a földön csúszók, reszketve jönnek elő zárt helyeikből; az Örökkévalóhoz, Istenünkhöz remegve sietnek és félni fognak tőled!
18. Ki van Isten olyan mint te, aki megbocsátja a bűnt, és elnézi a bűntettet az ő birtoka rnaradékának; nem mindétig tartja meg haragját, mert ő kegyelmet kedvel.
19. Újra fog nekünk irgalmazni, lenyomja bűneinket – és bedobod a tenger mélységébe mind a vétkeiket.
20. Hűséget adsz Jákóbnak, szeretetet Ábrahámnak, ahogy megesküdtél őseinknek a hajdankor napjaitól fogva.

 

  • Küldés emailben

Fejezetek