Az álpróféták ellen
1. És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
2. Ember fia, prófétálj Izrael prófétáiról, akik prófétálnak és mondd a saját szívükből való prófétáknak: halljátok az Örökkévaló igéjét.
3. Így szól az Úr, az Örökkévaló: jaj az aljas próféták fölött, akik saját szellemük után járnak és aszerint, amit nem láttak.
4. Mint rókák a romokban, olyanok a te prófétáid, Izrael.
5. Nem hágtatok a résekbe, hogy falat vontatok volna Izrael háza körül, megállva a harcban, az Örökkévaló napján.
6. Hamisságot láttak és hazug jóslatot, akik azt mondták: Úgymond az Örökkévaló, holott az Örökkévaló nem küldte őket, és biztatnak az ige teljesedésével.
7. Nemde, hamis látomást láttatok és hazug jóslatot mondtatok, midőn mondtátok: Úgymond az Örökkévaló, holott én nem szóltam.
8. Azért így szól az Úr, az Örökkévaló: Mivelhogy hamisságot beszéltetek és hazugságot láttatok, azért íme én ellenetek fordulok, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
9. És kezem lesz azon próféták ellen, akik hamisságot látnak és hazugságot jósolnak: népem tanácsában nem lesznek és Izrael házának jegyzékébe nem jegyeztetnek és Izrael földjére nem jutnak be; hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, az Örökkévaló.
10. Csakis mivelhogy megtévesztették népemet, mondván: béke! és nincsen béke; ő rekeszfalat épít és ők azt bevakolják mázzal.
11. Szólj a mázzal vakolókhoz, hogy le fog dőlni; lesz áradó eső és ti, jégkövek, hullani fogtok és viharuk szele ki fog törni?
12. És íme bedől a fal; nemde azt mondják nektek: hol a vakolás, amit vakoltatok?
13. Azért így szól az Úr, az Örökkévaló: Kitöretem viharok szelét hevemben és áradó eső lesz haragomban és jégkövek hévvel végpusztításra.
14. És lerombolom a falat, melyet mázzal vakoltatok be es a földhöz éretem, hogy föltáruljon alapja; le fog dőlni és ti elpusztultok benne, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló.
15. És elvégzem haragomat a falon és azokon, kik mázzal bevakolták; és azt mondom nektek: nincs a fal és nincsenek akik bevakolták.
16. Izrael prófétái, akik Jeruzsálemről prófétáltak és láttak neki béke-látomást, holott nincs béke, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
17. Te pedig, ember fia, fordítsd arcodat néped leányaihoz, akik saját szívükből prófétálkodnak és prófétálj róluk.
18. És szólj: Így szól az Úr, az Örökkévaló: jaj azoknak, akik párnákat varrogatnak minden kézcsuklóra és kendőket készítnek minden termet fejére, hogy lelkeket vadásszanak. Vajon népem lelkeit vadásszátok-e és magatoknak a lelkeit életben tartjátok-e?
19. Megszentségtelenítettetek engem népemnél néhány marok árpáért, néhány darab kenyérért, hogy lelkeket öljetek, amelyeknek nem kellene meghalniuk és hogy életben tartsatok lelkeket, melyeknek nem kellene élniük, amidőn hazudoztatok a hazugságra hallgató népemnek.
20. Azért így szól az Úr, az Örökkévaló: Íme én fordulok párnáitok ellen, amelyekkel a lelkeket, mint szárnyasokat vadásszátok, és leszaggatom azokat karjaitokról; és elbocsátom a lelkeket, amely lelkeket ti vadásztok, mint szárnyasokat.
21. És leszaggatom kendőiteket és megmentem népemet kezetekből, és nem lesznek többé kezetekben vadászatra; és megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló.
22. Mivelhogy hazugul bántalmaztátok az igaznak szívét, holott én nem búsítottam meg, és megerősítettétek a gonosznak kezeit, hogy ne térjen meg gonosz útjáról, úgy hogy életben maradna.
23. Azért hamisságot nem fogtok látni és jóslatot nem fogtok jósolni többé; és megmentem népemet kezetekből, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló.
