1. Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcsességnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.

2. A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.

3. Az úton is, amidőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.

4. Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helye­det el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket eny­hít.

5. Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:

6. a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.

7. Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.

8. Aki vermet ás, belé esik; s aki falat áttör, azt kí­gyó marja meg.

9. Aki köveket szakít ki, megsérül álta­luk, aki fát hasogat, veszélyeztetik általa.

10. Ha meg­tompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcsesség adja.

11. Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, ak­kor nincsen nyeresége a nyelv emberének.

12. A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;

13. szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.

14. S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, ami lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?

15. A bal­gának fáradsága kifárasztja őt, aki nem tud a városba menni.

16. Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!

17. Boldog vagy ország, te mely­nek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.

18. Renyheség foly­tán süllyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.

19. Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.

20. Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálószobáid­ban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.

Megszakítás