6. 📖 Kohelet – Prédikátor

Valaki, kinek Isten ád gazdag­ságot

1. Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, és sokszor nehezedik az emberre: 2. Valaki, kinek Isten ád gazdag­ságot és javakat és dicsőséget, és nincs híjával a maga számára semminek mind abból, a mit kiván, de Isten nem teszi úrává annak, hogy élvezzen belőle, hanem idegen ember fogja élvezni: ez is hiúság és gonosz be­tegség! 3. Ha százat is nemzene valaki és sok esztendőt élne és legyenek bármily számosak életének évei, de lelke nem lakik jó1 a jóból és még temetése sem volt neki: azt mondom, jobb nálánál az idétlen! 4. Mert hiú­sággal jött és sötétségben megy, és sötétségbe boríttatik a neve; 5. a napot sem látta s nem ismerte: nyugalma ennek inkább van, mint amannak. 6. S habár ezer esz­tendőt él kétszer, de jót nem lát: nemde egy helyre megy el minden? 7. Az embernek minden fáradsága a szájáért van, de a lélek még sem telik meg. 8. Mert mi elsőbbsége van a bölcsnek a balga fölött, mi a szegénynek, ki tud járni az élők előtt ? 9. Jobb a szemnek látása, mint a lélek ba­rangolása. Ez is hiúság és szélnek hajhászása. 10. Minden, a mi van, rég neveztetett annak neve, s tudva van, hogy az ember micsoda, és nem tud pörölni azzal, ki nálánál hatalmasabb. 11. Noha van sok beszéd, mely hiúságot sokasít: mi nyeresége van az embernek ? 12. Mert ki tudja, mi jó az embernek az életben, hívságos élete napjainak tartamára, melyeket eltölt mint az árnyék ? Ugyanis ki mondja meg az embernek, hogy mi lesz ő utána a nap alatt?

 

  • Küldés emailben

Fejezetek