1. Miért nincsenek eltéve a Mindenható által idők s ismerői nem láthatják meg az ő napjait?
2. Határokat tolnak el, nyájat raboltak s legeltették.
3. Árvák szamarát elhajtják, zálogul veszik özvegy marháját.
4. Az útról elhajtják a szűkölködőket, egyaránt elbújtak az ország szegényei.
5. Lám, akár vadszamarak a pusztákban, kimentek dolgukra az eledelt keresve: sivatag neki kenyere a gyermekek számára.
6. A mezőn learatják abrakjukat s tallóznak a gonosznak szőlőjében.
7. Meztelenül hálnak, öltözet híján s nincs takarójuk a hidegben;
8. hegyek záporától átáznak s menedék híján sziklát ölelnek.
9. Emlőtől elrabolják az árvát s ami rajta van a szegényen, zálogul veszik;
10. meztelenül járnak öltözet híján s éhesen hordanak kévét.
11. Falaik között olajat készítenek, a présházakban sajtoltak és szomjaztak.
12. A városból emberek hörögnek, a megöltek lelke könyörög és Isten ügyet sem vet a fonákságára.
13. Azok vannak a világosság ellen lázadók közt, nem ismerték fel útjait s nem laktak ösvényein.
14. Virradatra fölkel a gyilkos, megöli a szegényt és szűkölködőt, éjjel pedig olyan lesz mint a tolvaj.
15. A házasságtörő szeme leste az alkonyatot, mondván nem pillant meg engem szem, és leplet tesz arczára.
16. Sötétben betörnek házakba, nappal elzárták magukat, nem ismerik a világosságot;
17. mert egyaránt reggel nekik a vakhomály, mert ismerik a vakhomály rémségeit.
18. Gyorsan eltűnik a víz színén, átkozott a birtokuk az országban, nem fordul a szőlők útjára.
19. Szárazság meg hőség elrabolják a hó vízét, az alvilág azokat, kik vétkeztek.
20. Elfelejti őt az anyaméh, édesnek találja a féreg; többé nem emlékeznek rá, s mint a fa, megtöretik a jogtalanság:
21. aki kifosztja a magtalan nőt, ki nem szül, s az özveggyel nem tesz jót.
22. Ereje által tartós életű a hatalmas, fennmarad, bár nem bízik életében.
23. Megadja neki, hogy bizton támaszkodik, és szemei rajta vannak útjaikon.
24. Emelkedtek, kevés még s nincsenek, aláhanyatlottak, mint minden elkapatnak s mint kalász feje levágatnak.
25. S ha nem így van, ki hazudtol meg engem, hogy semmivé tegye szavamat?
