1. Lám, mindet látta szemem, hallotta fülem s megértette.
2. Tudástokhoz képest tudom én is, nem esem messze tőletek.
3. Azonban én a Mindenhatóval beszélnék s Istennel szemben védekezni kívánok.
4. Azonban ti hazugsággal tapasztók vagytok, semmit se gyógyítók mindnyájatok.
5. Vajha hallgatva hallgatnátok, s az bölcseségül lenne nektek!
6. Halljátok csak védekezésemet s ajkaim pörlésére figyeljetek.
7. Istenért beszéltek-e jogtalanságot és érte beszéltek csalárdságot?
8. Személyét tekintitek-e, avagy Istenért pöröltök?
9. Jó lesz-e, midőn kikutat benneteket, avagy mint embert ámítanátok, ámítjátok őt?
10. Feddve fedd majd titeket, ha titokban személyt válogattok.
11. Nemde a fensége megrémítene benneteket, s rátok esne rettentése?
12. Emlékmondásaitok hamu-példázatok, akár agyag-magaslatok a ti magaslataitok.
13. Hallgassatok el előttem, hadd beszélek én, essék meg rajtam bármi is! ”
14. Bármiképpen – fogaim között viszem húsomat, s lelkemet tenyeremre teszem.
15. Lám, megöl engem: várakozom ő rá; csak útjaimat védeném arcza előtt.
16. Az is segítségemre való, hogy színe elé nem juthat képmutató.
17. Hallva halljátok szavamat és közlésemet füleitekkel.
18. Íme, kérlek, elrendeztem a jogügyet, tudom, hogy nekem lesz igazam.
19. Ki az, ki perbe száll velem, mert most ha hallgatnom kell, kimúlok.
20. Csak kettőt ne tégy velem, akkor színed elől nem rejtőzöm el:
21. Kezedet távolítsd el rólam, és ijesztésed ne rémítsen engem;
22. aztán szólíts és én felelek, vagy beszélek én s te válaszolj nekem.
23. Mennyi bűnöm és vétkem van nekem, bűntettemet és vétkemet tudasd velem!
24. Miért rejted el arczodat és ellenségednek tekintesz engem?
25. Vajjon elhajtott levelet riasztasz-e, és száraz tarlót üldözöl?
26. Hogy keserűségeket irsz föl ellenem s örökölteted velem ifjúkorom bűneit;
27. és karóba tested lábaimat, megvigyázod mind az ösvényeimet, lábaim gyökerei köré húzod jeledet.
28 És ő mint a rothadék szétmállik, mint ruha, melyet moly emésztett.
