Isten népének hazatérése
1. Örvendenek majd puszta és sivatag, és ujjong a vadon és virul mint a nárcisz.
2. Virulva virul és ujjong, bizony ujjongva és vigadva: a Libanon dicsősége adatott neki, a Karmel és Sárón dísze; ők látni fogják az Örökkévaló dicsőségét, Istenünk díszét.
3. Erősítsetek lankadt kezeket és ingó térdeket szilárdítsatok meg.
4. Mondjátok a hamarkodó szívűeknek: erősödjetek, ne féljetek; itt az Istenetek, bosszú jő. Isten viszonzása, ő jön és megsegít benneteket.
5. Akkor megnyílnak a vakok szemei és a süketek fülei fölnyittatnak.
6. Akkor ugrándozik mint az őz a sánta és ujjong a némának nyelve; mert vizek fakadnak a pusztában és patakok a vadonban.
7. És a délibáb tóvá lesz és a szomjas föld vízforrásokká; a sakálok lakásában, heverőhelyükön tanyája van a nádnak és sásnak.
8. És lesz ott ösvény meg út, szent útnak nevezik majd azt, nem járja tisztátalan, hanem az övék lesz; aki ezúton jár, még oktalanok sem tévednek el.
9. Nem lesz ott oroszlán, vad ragadozó nem megy rajta, nem találtatik ott; hanem járnak a megszabadultak.
10. És az Örökkévaló megváltottjai visszatérnek és jönnek Cziónba ujjongással, örökös öröm a fejükön, vígságot és örömet érnek és elfut bú és sóhaj.
