Peszách - Ünnepi gyertyagyújtás időpontja: 2020-04-08 19:05 - Ünnep kimenete: 2020-04-11 20:16:00

1. 📖 Echa -Siralmak

Vétket vétett Jeruzsálem

1. Mint maradt magánosan a város, a népben bővelkedő! olyan lett mint özvegy; a ki nagy volt a nemzetek közt, úrnő az országok közt, robotolóvá lett! 2. Sírva sír az éjszakában s könnye az orczáján, nincs vigasz talója néki mind a szeretői közt, mind a barátai hűtele nek hozzá, lettek neki ellenségeivé. 3. Elbujdosott Jehúda az inség és nagy szolgaság miatt; leült a nemzetek közt, nyu galmat nem talált; mind az üldözői utólérték őt a szorosok közepette. 4. Czión útjai gyászosak, ünnepre érkezők hián, mind a kapui elpusztulva, papjai sóhajtanak, hajadonai bánkódók s ő – keserve van. 5. Szorongatói fejjé lettek, ellenségei boldogok, mert az Örökkévaló megbúsította sok bűntette miatt, kisdedei foglyul mentek a szorongató előtt. 6. Eltűnt Czión leányától minden ékessége; olyanok lettek nagyjai mint a szarvasok, melyek legelőt nem ta láltak, s mentek erőtlenül az üldöző előtt. 7. Megemlékezett Jeruzsálem nyomorúsága és hontalansága napjaiban mind a drágaságairól, melyek voltak a hajdan napjaitól fogva; midőn népe szorongatónak kezébe esett, s nem volt segítője, látták őt a szorongatók, nevettek elenyész tén. 8. Vétket vétett Jeruzsálem, azért lett fertőzetté; mind a tisztelői lekicsinyelték, mert látták meztelenségét, sóhajtott is ő és hátrafordult. 9. Tisztátalansága az uszályain. nem gondolt végére, csodálatosan hanyatlott, nines neki vigasztalója: lásd, Örökkévaló, nyomorúságomat, mert fennhéjázott az ellenség! 10. Kezét vetette rá a szorongató mind a drágaságaira; bizony látott bemenni szentélyébe nemzeteket, melyekről parancsoltad: ne jussanak be a te gyülekezetedbe! 11. Mind az emberei sóhajtanak, kenyeret koldulnak, odaadták drágaságaikat ételért, hogy lel küket üdíthessék; lásd, Örökkévaló, és tekintsd, bogy le kicsinyelt vagyok! 12. Ne nektek, ti úton járók mind! Te kintsetek ide és lássátok. van-a fájdalom mint az én fáj dalmam, mely nekem okoztatott, kit megbúsított az Örökkévaló, haragja föllobbanásának napján? 13.Magasból küldött tüzet csontjaimba és gyötörte őket; hálót terített lábaimnak, hátra vetett engem, tett engem pusztulttá, egész napon sínylővé. 14. Összerovatott keze által bűn tetteim járma, egybefonódnak, nyakamra szállnak, el gyengítette erőmet; odaadott engem az Úr olyannak ke zeibe, ki előtt nem állhatok meg. 15. Elvette az Úr mind az erőseimet én bennem, hirdetett ellenem gyülekezést, hogy megtörje ifjaimat, prést tiprott az Úr Jehúda a szűz leányának. 16.Ezek miatt sirok én, szemem, szemem víz től folyik szét, mert távol van tőlem vigasztaló, lelkemet üdítő; lettek fiaim pusztultakká, hogy győzelmeskedett az ellenség. 17. Kitárta Czión a kezeit, nincs neki vigasz talója, Jákóbra rendelte az Örökkévaló körülötte szoron gatóit; lett Jeruzsálem fertőzetté közöttük. 18. Igazságos ő, az Örökkévaló, mert parancsa iránt engedetlen vol tam; halljátok csak, oh népek mind és lássátok fájdal mamat: hajadonaim és ifjaim fogságba mentek.19. Hívtam szeretőimet, ők megcsaltak engem, papjaim és véneim a városban múltak ki; mert ételt kerestek maguknak, hogy felüdíthessék lelköket. 20. Lásd, Örökkévaló, hogy meg szorúltam, beleim megtüzesedtek, megfordult szívem én bennem, mert fölötte engedetlen voltam; kivülről öldös a kard, a házban mintha halál volna. 21. Hallották, hogy sóhajtok, nincs nekem vigasztalóm, ellenségeim mind hallották veszedelmemet, örvendeztek, hogy te cseleked ted; ha majd elhoztad a napot, melyet hirdettél, olyanok lesznek mint én! 22. Jusson minden rosszaságuk te eléd, s bánj velök, a mint velem bántál mind a bűntetteim miatt; mert sok a sóhajtásom és sínylő a szivem.

 

  • Küldés emailben

Fejezetek