1. Zsoltár Dávidtól. Midőn Jehúda pusztájában volt.
2. Isten, én Istenem vagy, kereslek; szomjuhozik reád lelkem, eped utánad testem, száraz és bágyadt földön, víz nélkül.
3. Így szemléltelek a szentélyben, látván erődet és dicsőségedet.
4. Mert jobb a szereteted az életnél; ajkaim dicsérnek téged.
5. Így áldalak életemben, nevedben emelem föl kezeimet.
6. Mintegy zsírral és zsiradékkal lakik jól a lelkem, és ujjongó ajkakkal dicsér szájam.
7. Ha reád emlékezem ágyamon, őrszakonként elmélkedem rólad.
8. Mert segítség voltál nekem, és szárnyaid árnyekában ujjongok.
9. Ragaszkodott hozzád a lelkem, engem tartott a te jobbod.
10. Azok pedig veszedelemre keresik lelkemet, majd bejutnak a föld mélységeibe.
11. A kard hatalmába hányják, rókák osztályrésze lesznek.
12. A király pedig örvendezni fog Istenben; dicsekszik mindaz, ki esküszik rá, mert bezárul a hazugságot beszélők szája..
