Második alkalommal rendezték meg a Mádi Zsidó Napokat. A háromnapos rendezvény házigazdája a gyönyörűen felújított mádi rabbiházban működő Csodarabbik útja Fogadó. A látogatóközpontot és zarándokszállást is magában foglaló intézmény vezetője, Frank Mariann kérdésünkre elmondta, a vezérfonal ezúttal is a nyitottság volt: a változatos programok egyes részeire külön-külön is befizethettek az érdeklődők. Voltak, akik az „all inclusive” szolgáltatást választtották, kezdve a rabbiházban, vagy Mád valamelyik szállodájában biztosított szállástól, az Óbudai Zsinagóga csapata által kínált kiemelkedő színvonalú étkezéseken át az előadásokig és szervezett programokig. Mások egy-egy programra jelentkeztek csak, mint például a szombati esti Fegya koncertre.
A rendezvény első két napjának menetrendjét a hagyományos sábeszi elfoglaltságok határozzák meg. Ennek első lépése a szombati kalács sütése, amihez idén az EMIH nemrégiben alakult miskolci tagszervezete, a Barhesz Egyesület nyújtott segítséget. Fuchs Jehoshua miskolci rabbi vezette be a kalácsfonás fortélyaiba az érdeklődőket.
A szombat beköszöntével megtelt a messze földön híres barokk zsinagóga. „Mindig könnyekig meghatódom, amikor zsinagógában szertartás van és megtelik élettel.” – meséli Frank Mariann, aki gyakran emlegeti viccesen, hogy ő lett a mádi zsidó, amikor családjával visszaköltözött Tokaj-hegyaljára és elvállalta a rabbiház vezetését. Az imák és a hagyományos sábeszi étkezések között előadásokkal és közösségi programokkal telik a nap. Nagy sikert aratott például a Monopoly társasjáték mintájára készített „Zsinapoly” játék.
Idén nagyon sok helyről érkeztek résztvevők, Nyíregyházáról, Egerből, Székesfehérvárról, Orosházáról. Szervezett hitközségi csoportok jöttek Budapestről, Nagyváradról és Miskolcról. „Van egy hölgy, aki minden nagyobb rendezvényünkön itt van. Nemrég fedezte fel zsidó származását és most a gyökereit keresi nálunk.” A Mádi Zsidó Napok azonban mindenki számára nyitottak, sok a nem zsidó résztvevő is. „Ez egy nyitott rendezvény, tele tudással és élményekkel. A zsidóknak ez egy közösségi élmény, a nem zsidókat pedig közelebb hozza a zsidósághoz.” – összegzi Frank Mariann.