Ezt a szót mindenki ismeri, aki valaha hallott Izraelről és a zsidóságról. 

Ez a szó a héber nyelvben a köszönés szava, de – ezt már kevesebben tudják – Isten egyik neve is, amit olyan helyen, ahol tisztátlanság van, vagy levetkőznek, nem is szabad kimondani. Ennek némileg ellentmond, hogy – manapság eléggé ritka – férfinév is.

Ez a szó a salom (שלום). Béke. Lelki béke, társadalmi béke.  Béke Isten és ember, ország és ország, ember és ember között, és, ami a legfontosabb, önmagunkban.

A héber beszédben a másik ember hogyléte felől úgy érdeklődünk, hogy a békéjére kérdezünk rá: „Má slomchá?”, illetve nőnemben: „Má sloméch?” (מה שלומך).

A kifejezés első ízben Mózes első könyvében, a 43. fejezet 27. versében fordul elő, abban a megható történetben, amelyben József, mint egyiptomi helytartó viszontlátja testvéreit – akik őt nem ismerik fel – és édesapjuk hogyléte felől érdeklődik: „És kérdezősködött hogylétük felől, és szólt: Jól van-e öreg atyátok…?” Hásálom ávichem házákén? – השלום אביכם הזקן (a mai héberben nem így kérdeznénk).

A szó eredete a sálém (שלם), aminek a jelentése: egész, teljes. Igeként, lösálém (לשלם) formában fizetésre, áru, szolgáltatás megfizetésére, kiegyenlítésére vonatkozik. Ami pedig ki lett fizetve, az sulám (שולם)

A táslum (תשלום) fizetséget, kifizetést jelent, többesszáma, a táslumim (תשלומים) pedig részletfizetést.

A mistálém (משתלם) jelentése: kifizetődő.

A háslámá (השלמה) – kiegészítés, ami megint csak az „egész” fogalommal áll kapcsolatban. Ritkábban használják a „lösálmén” (לשלמן) igét, ami lefizetést, megvesztegetést jelent. A máslim (משלים) – kiegészítő, nőnemben máslimá (משלימה). A muslám (מושלם) – teljes, tökéletes, nőnemben muslemet (מושלמת).

B‘ lév sálém (בלב שלם) – teljes szívvel, egész szívvel; a lév szivet jelent. 

Ez a szó jelenik meg a valódi Örök Város nevében: Jerusálájim (ירושלים) is, amely a próféták könyveiben néhol Jerusálem (ירושלם)-ként jelenik meg, második JUD (י) nélkül. 

Ez a béke városa, amellyel első ízben Mózes első könyvében találkozunk (14:18) Sálem (שלם) néven: legendás királya, Malkicedek kenyeret és bort visz ki Ábrahám (ekkor még Ábrám) ősatyánk elé, és megáldja őt.

Zárjuk ezt a leckét a legismertebb héber áldással: sálom áléchem (שלום עליכם), béke, vagy, ha úgy tetszik, teljesség veletek! Amit úgy viszonoznak, hogy megfordítják: áléchem sálom! ◙

Forrás