Az őszi ünnepek elengedhetetlen tartozéka a méz: ros hásánától kezdve egészen szimchát torá végéig az év többi szombatján és ünnepnapján megszokott só helyett mézbe kell mártani az ünnepi kalácsot, így kívánva édes-mézes évet. Azt mondják bölcseink, hogy minden zsidó emberben megtalálható egy bizonyos édesség, mely tóratanulásban és a jócseledeketek gyakorlásában nyilvánul meg. Ahogyan a méz nem romlik meg sosem, úgy az effajta édesség ereje sem múlik el. Minden ember feladata a világban, hogy felfedje ezt az édességet, megélje és ragaszkodjon hozzá, illetve kifejezésre juttassa az ember és Isten, valamint ember és ember közti micvák gyakorlásában.
Ezért is különösen fontos téma ilyenkor a méhek kérdése, a szakértők ugyanis világszerte aggódnak a méhkolóniák csökkenő száma és az ebből esetlegesen kialakuló katasztrófa miatt. Izraelben is sok kutató és tudós foglalkozik a problémával és több megoldást is kidolgoztak.
Az Izrael déli részén fekvő Negev-sivatag Árává elnevezésű régiójában például hatalmas méhtelepeket hoztak létre, melyek máris édes eredményeket hoztak. A szélsőségesen száraz körülmények és a holdbéli táj látszólag ugyan nem kedvez a kis rovaroknak, ám a különlegesen tiszta, szennyezésmentes levegő védi a méheket olyan betegségektől, melyek máshol nagy pusztítást végeznek a méhkolóniákban. A méhek tevékenysége a helyi mezőgazdaságnak is kedvez, így termelők és méhek békésen élnek együtt. Az édes méz termelése mellett a szorgalmas kis rovarok végzik a beporzást. A termelők méhkaptárokat bérelhetnek, így több és jobb minőségű lesz a termés.
A beporzásban kétféle méh vesz részt, a háziméh és a poszméh – olvasható az Arutz oldalán. Bár utóbbi nem ad mézet, a beporzásban elengedhetetlenül fontos szerepet játszik. Szárnyával másodpercenként több százat verdesve, az általa keltett vibráció útján porozza be a virágot, mielőtt továbbrepülne a következő növényhez. Ez az újfajta együttműködés a korábbinál jóval nagyobb és biztosabb termést eredményez.
Eközben egy izraeli start-up vállalat mesterséges intelligencia segítségével gondoskodik a kis rovarokról, melyek nélkül veszélybe kerül mind a mezőgazdaság, mind pedig a világ élelmiszer-ellátása – tudatta a jó hírt a Times of Israel. Száár Szafra néhány évvel ezelőtt költözött vissza szülőhazájába, Izraelbe, miután több sikeres vállalkozást indított útjára Seattle-ben, ahol másfél évtizedet töltött. Új, hasznos és jövedelmező befektetési területet keresve talált rá Elija Radzyner méhészre, aki nem mellesleg üvegházak hatékonyabb működtetése érdekében tervez robotikus rendszereket.
Találkozásukból végül – további partnerek bevonásával – megszületett az izraeli Bét Háemek központtal működő Beewise. A társaság az elmúlt három évben létrehozta és szoglálatba állította az első automatizált és önvezérlő méhkaptárt, mely a Beehome nevet kapta.
A Beehome tulajdonképpen nem más, mint egy napenergiával működtetett konténer, melyben a robotika, a mesterséges intelligencia, a képalkotás, a számítástechnika és különféle applikációk tárháza találkozik egymással, hogy a nap 24 órájában monitorozza a méhek tevékenységét és ellássa őket mindennel, amire éppen szükségük van. A szerkezet egyszerre 24 méhkolóniát képes ellátni. Többek között kontrollálja a hőmérsékletet és a páratartalmat, ételt és vizet oszt, megöli a méhekre leselkedő ragadozókat és parazitákat, felismeri azt, amikor a kolónia rajzásra kész állapotban van és jelzéseket küld a telep karbantartójának, amennyiben emberi beavatkozásra van szükség. Hogy ez utóbbiból minél kevesebb legyen, egy automata szerkezet még a mézet is kinyeri a kaptárból.
Hogy megértsük az automatizált és kontrollált körülmények közt működő kolóniák fontosságát, tudnunk kell, hogy a világ méhpopulációja vészesen fogy, holott a méhek beporzási tevékenységén múlik a világ szinte teljes vadvirágállományának beporzása (vagyis túlélése), valamint a mezőgazdasági termelés több mint háromnegyede. Az élelmi célokra szánt növények mellett az olaj-, a textil-, valamint a gyógyszeripar, illetve az állattenyésztés is támaszkodik e kis rovarok szorgalmas munkájára. A beporzás és a méz mellett a méhek például méhviasszal is ellátnak minket.
„Ha valós időben kezeljük az élő állatokat, akkor erősek és egészségesek maradnak. A robot képes naphosszat ellátni ezt a feladatot, a robot nem fárad ki. Az emberek nem képesek arra, hogy valós időben kezeljék a méheket. Ha probléma van, csak akkor értesülnek róla, amikor kiérnek a kaptárhoz. A méhészeknek ki kell menniük a mezőre, és ha ezer dobozt kell végignézniük, akkor gyakran előfordul, hogy túl késő lesz, mire odaérnek, és a kolónia összeomlik” – mondta Szafra.
A Beehome lehetővé teszi az azonnali beavatkozást, így több egyed marad életben, hatékonyabb lesz a beporzás és több mézet is termelnek. A sikereken felbuzdulva és nagylelkű adományozóknak köszönhetően a Beewise terjeszkedni kezdett, és éppen arra készül, hogy meghódítsa az amerikai kontinenst: az Egyesült Államok mellett Kanadában és Mexikóban is megvetették a lábukat azzal a céllal, hogy megmentsék a méheket. A konténereket jelenleg Izraelben készítik és a zsidó államból szállítják azokat kész állapotban a felhasználás helyszínére. Az automatizált kaptárok azonban nem zárják ki és nem is teszik szükségtelenné a méhészek munkáját. A robot képes tanulni, ám a méhészek szakértelmére is szükség van a tökéletes működéshez.