Zsidó áldozata is van a Kelet-Ukrajnában kiújult háborúnak: a The Jerusalem Post információja szerint egy asszony azután vesztette életét, hogy rakétatalálat érte a donyecki zsinagóga környékét. A nő nevét nem hozták nyilvánosságra, annyit tudni, hogy a helyi zsidó óvodában dolgozott. Ugyancsak találat ért egy minibuszt, 300 méterrel a donyecki zsinagógától, ahol éppen a reggeli imák folytak (a rabbi saját biztonságuk érdekében azonnal hazaküldte a híveket).
Egy nappal korábban egy zsidó szociális központ épületét érte tüzérségi rakétatalálat Kramatorszk városában, legalább hét ember meghalt. A rakéták végül nem robbantak fel. A Heszed munkatársai taxikban menekítették ki az épületből az ott tartózkodó tizenkét idős embert. „Először sokkot kaptunk, nem tudtuk, mi történt, hogy bombáznak minket. A félelem csak azután jött” – nyilatkozta a lapnak a Heszed igazgatónője.
Becslések szerint több mint négy és félezer ukrán zsidó él a háborús zónában. „Nem mondanám, hogy idegesek vagyunk vagy félünk, de azért mind becsomagltuk a bőröndjeinket” – nyilatkozta a helyi zsidó közösség egyik tagja, Tamja Sapkovski az izraeli lapnak. Az incidensek hatására az ukrajnai főrabbi, Jakov Dov Bleich azonnali fegyverszünetre és tárgyalásokra szólította fel mindkét felet. „A terroristák, a szeparatisták nem fognak elérni semmit” – jelentette ki.
A donyecki térség az oroszbarát, „népköztársaságot” létrehozó ukrán szeparatisták fellegvára, ahonnan, mint arról már beszámoltunk, százával menekülnek a zsidó családok, és nem zsidóellenes atrocitások, hanem a háborús helyzet, a kilátástalanság miatt. Az újra fellángolt harcok, amelyek miatt Donyeck egymilliós lakosságának háromnegyede már elmenekült, felgyorsíthatják a kelet-ukrajnai zsidó családok elvándorlását is, bár a korábbi időszakokhoz képest Mariupol ma már nem lehet cél az ott indított orosz offenzíva miatt. David Mondshine, a posztszovjet térség egyik zsidó vezetője, mint a lap írja, „kifejezte érdeklődését” aziránt, hogy a kelet-ukrajnai zsidókat menekítsék át Rosztovba. Az orosz város az ukrajnai menekültek egyik fontos célállomása.
Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszter éppen a minszki csúcstalálkozó napján érkezik Ukrajnába, hogy a kijevi vezetésen kívül a zsidó közösség vezetőivel tárgyaljon. A zsidó állam mindeddig óvatosan egyensúlyozott az ukrán válság idején, sem az amerikaiakat, sem a Kremlt nem akarva elidegeníteni. Mindeközben az izraeli bevándorlási miniszter újabb sékel-százmilliárdokat akar összegyűjteni azért, hogy a belga és a francia alija mellett az ukrán zsidók Izraelbe vándorlását is segítse. Az elmúlt évben 190 százalékkal nőtt az ukrán alijázók száma.