Jom kipurkor böjtölünk, azonban ezen a napon a lelkünk kapja meg azt a táplálékot, amire egész évben szüksége van.
Mi a legjobb étel jom kipurkor? A válasz elsőre talán meglepő, semmi. Jom kipurkor ugyanis nem eszünk és nem iszunk 25 órán át. Miközben az ember a teste helyett, leginkább a lelkére figyel. De akkor mivel „tápláljuk” magunkat?
Imával, Tórával, tesuvával és őszinte megbánással.
A Lubavicsi Rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi tanításai szerint jom kipur különlegessége abban rejlik, hogy ezen a napon feltárulhat a zsidó lélek legmélyebb kapcsolata az Örökkévalóval. Ez a kapcsolat nem attól függ, hogy mennyire vagyunk tökéletesek, és nem szűnik meg akkor sem, ha hibázunk.
Nem csak bocsánatot kérünk
Jom kipur az engesztelés napja, de az engesztelés nem egyszerűen azt jelenti, hogy megússzuk a büntetést. A kápárá a lélek megtisztulását is jelenti. Ehhez azonban szükség van a tesuvára, vagyis a megtérésre. A tesuvá szó szerint „visszatérést” jelent, visszatérést az Örökkévalóhoz.
Ezért jom kipur nem pusztán arról szól, hogy visszanézünk az elmúlt évre, és felsoroljuk, mit rontottunk el. A kérdés az is, hogyan szeretnénk folytatni. Mit szeretnénk másképp csinálni? Mit kell jóvátennünk? Kitől kell bocsánatot kérnünk? Miben szeretnénk közelebb kerülni az Örökkévalóhoz?
A nap, amikor a lélek kerül előtérbe
A böjtnek éppen ezért van különleges jelentősége. Amikor a test háttérbe kerül, több figyelem jut arra, ami belül történik. A napot különleges imák kísérik, elhangzik a Viduj, a bűnvallomás, az Unetáne tokef, amely az ember múlandóságára és az isteni ítéletre emlékeztet, majd a nap végén elérkezik a Neilá, a záróima.
A Rebbe magyarázata szerint a Neilá idején a lélek legbensőbb szintje, a jechidá tárul fel. Ez az a pont, ahol az ember és az Örökkévaló közötti kapcsolat már nem attól függ, hogy mit tettünk vagy mit nem tettünk. Ez a kapcsolat mindig ott van. Jom kipur pedig lehetőséget ad arra, hogy újra felfedezzük.
Új év, tiszta lappal
Jom kipur végén megszólal a sófár. A böjt véget ér, az ember ismét ehet és ihat, és hamarosan már a következő ünnep, szukkot felé fordul a figyelem. De valami fontosnak még meg kell történnie, el kell döntenünk, hogyan visszük tovább magunkkal ezt a napot.
Jom kipurkor lezárul az ítélet időszaka. Ilyenkor így köszöntjük egymást: Gmár chátimá tová! (Legyen jó a végső bepecsételés!).
Talán ezért jom kipurkor nem az a legfontosabb, ami a tányérunkra kerül, hanem az, ami a lelkünket táplálja. Az ima, amely közelebb visz az Örökkévalóhoz, a Tóra, amely utat mutat, a tesuvá, amely által megtisztulhatunk, és az elhatározás, amellyel tiszta lappal kezdjük az új évet.
Jom kipurkor a testünk böjtöl, hogy a lelkünk jóllakhasson.
Gmár chátimá tová!
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.