Eszter Kohen 1930-ban született a németországi Würzburgban Else Karola Sichel néven. Nyolcéves korában, 1938-ban menekült szüleivel a nácik elől az államalapítás előtti Izraelbe, és a Kristályéjszaka után nagyszülei is csatlakoztak hozzájuk. Szülei vegyesboltot nyitottak, annak a bevételéből tartották el a családot. A boltban találkozott az osztrák születésű Rudolphina Menzellel (1891–1973), aki kutyákkal foglalkozó tudós volt. Az ő nevéhez fűződik a Hágáná, a mai Cáhál, vagyis az izraeli hadsereg előfutára kutyás egységének megszervezése. „Mindig is szerettem a kutyákat” – vallja Kohén.
Menzel többnyire Ausztriából hozott boxerekkel dolgozott, valamint német eredetű fajtákat is használtak, például németjuhászt, dán dogokat és dobermannokat, mivel ezeket hozták magukkal a zsidók Európából. Menzelnek szerepe volt a kánaáni kutya, az izraeli nemzeti kutyafajta felélesztésében, ám ez a fajta nem alkalmas harcászati célokra.
Kohén gyerekként részt vett a cserkészmozgalomban és a barátai közül sokan csatlakoztak a Hágánához. Egy Haifa melletti táborban kezdett kutyákkal foglalkozni és hamarosan komoly tapasztalatokra tett szert a négylábúakkal való munkában Menzel oldalán.
A Hágánához, majd a hadsereghez csatlakozva Kohén különféle harci módszereket sajátított el. Az Okec egységben kutyákat képzett ki őrködésre, kutatásra és mentőakciókra. Különlegesen kiképzett küldönc-kutyákat is alkalmaztak, akiket az emberi fül számára nem hallható frekvencián fütyülő sípokkal hívtak vissza a küldetés teljesítését követően. Az arab vonalak mögött mélyen megbúvó kémek számtalan esetben küldtek értékes információt a kutyák segítségével az izraeli oldalra.
„Biztonságos és hatékony módszer volt ez üzenetküldésre a modern kommunikáció eszközök elterjedése előtt. Nagyban segített minket a háborúban”
– mondta az asszony. Azt is elmesélte, hogy volt egy kutyájuk, aki ahogy megtudta, hogy bonyolult feladatot kell végrehajtania, azonnal úgy tett, mintha sántítana. Ezért nem tudták őt bevetéseken használni. Egy másik furcsa eset az volt, amikor az egyiptomiak egy nagy méretű dán dogot láttak meg a Negevben, és arról számoltak be, hogy az izraeli hadseregben idomított tigriseket alkalmaznak.
Kohén 1950-ben lépett ki a hadsereg kötelékéből. Gyerekkori barátjához, Alexander Kohénhez ment férjhez, akivel egy farmra költöztek. Két gyermekük, hat unokájuk és 16 dédunokájuk született.
Fotó: Meir Azulay