Zsidósan úgy is mondhatnánk, hogy „esztrig nách szükesz” (szó szerint „etróg Szukkot után”), vagyis most, hogy elmúlt Sávuot, a legutóbbi Jom tov, már kevésbé tűnik fontosnak, hogy milyen szabályok vonatkoznak az ünnepnapi fürdésre és zuhanyzásra. Azonban egy kis háláchát tanulni soha nincs rosszkor.

A Jom tovi zuhanyzás kérdése mai napig kifejezetten ellentmondásos terület a háláchá területén. Ezért Yair Hoffmann rabbi, a 5tjt.com népszerű online Talmud-tudósa megpróbálta összeszedni a különböző állásfoglalásokat és szempontokat, hogy elmagyarázza a téma komplexitását; az általános tilalmakkal kezdi, majd a kivételekkel folytatja. Megjegyzésként hozzátesszük, hogy a cikk nem ösztönzi olvasóit a Jom tovi zuhanyzásra, de ha valaki mégis szokott, nekik útmutatóul szolgál, hogy hogyan ne sértsék meg a háláchát.

Az általános tiltás, vagyis a vita tárgyát képező máláchá természetesen nem más, mint a bisul, vagyis a víz főzése, azaz melegítése, forralása zuhanyzás vagy fürdés céljából.

Tudjuk, hogy sábesszal ellentétben Jom tovkor több máláchá is megengedett, az ochel nefes, vagyis az egyetemes fizikai szükségleteink kielégítése érdekében. S bár az ochel nefesnél legtöbben a ételek elkészítésének könnyebbségére gondolnak, valójában több más területet is érinthet.

A kulcsszó itt az „egyetemes”. Sáve lechol nefes, vagyis mindenki számára egyetemes jelentőséggel kell bírnia az adott dolognak vagy cselekvésnek, ahhoz, hogy az engedélyezett legyen. Az Sulchán Áruchban az Orech Chájim 511:2. és annak a kommentárja a Misná Brurá 511:10. egyaránt azt írja, hogy az egész test lemosása vagy fürdetése nem tekinthető univerzális szükségletnek. A Misná Brurá ötödik kötetét pedig 1918 előtt írták Európában. És bár manapság már könnyedén érvelhetnénk azzal, hogy mindenki naponta fürdik, mégis a Poszkim, azaz a döntéshozók nem változtatták meg ezt a háláchát, vagyis Jom tovkor az ember nem zuhanyoztathatja le vagy fürdetheti meg az egész testét.

Mose Isserles rabbi, a ReMÁ szerint (Orech Chájim 518:2.) a CháZáL az egész test fürdetésének vagy zuhanyzásának tilalmát kiterjesztette az olyan vízre is, melyet még Jom tov előtt melegítettek fel.

Ráv Mose Feinstein, a 20. század egyik legnagyobb poszeke azt is írja (Igrosz Mose Orech Chájim IV. 75.), hogy Klál Jiszroél szokása az, hogy Jom tovkor nem zuhanyzik vagy fürdik még hideg vízben sem. Egyetlen rabbi, aki úgy paszkenolt, hogy a hideg vízben való Jom tovi mosdás megengedhető az Ráv Hönig Náftáli Hercka nagysármási (Sărmașu, Románia) rabbi volt a Széfer Tiferesz Náfáli könyvében.

A Jom tovi fürdésre vagy zuhanyzásra tehát három tiltást találunk:

  1. Tórai tilalom a víz melegítésére.
  2. A tilalom rabbinikus kiterjesztését a Jom tov előtt melegített víz használatára.
  3. Egy minhágot, miszerint nem szokás hideg vízben fürdeni.

Kívételek:

  1. Mictáer

Az első kivételt úgy ismerjünk, mint „mictáer”, azokra vonatkozik, akik valamiféle kényelmetlenségtől szenvednek. Például, ha valaki elviselhetetlenül viszket, vagy izzad, nekik Ráv Mose Feinstein úgy rendelkezett (ld. uo.), hogy ők hideg vízben zuhanyozhatnak. Mi több, az első biúr háláchá az Orech Chájim 316.-ban megengedi, hogy ha valaki szenved, akkor fürödhet vagy zuhanyozhat olyan vízben, amit Jom tov előtt melegítettek fel. Azaz a „mictáer” eltörli a B és a C tilalmat, de nem elegendő az A tilalom figyelmen kívül hagyására.

  1. Arc, kéz és láb

A Misná Brurá 511:1-ben azt találjuk, hogy az arc, a kéz és a láb megmosása egyetemes szükségletnek számít, azaz ezért akár még víz is melegíthető Jom tovkor. Ez a kivétel tehát nem csupán a B és C, de még az A tilalmat is feloldhatja. Ennek a kivételnek az egyetlen feltétele, hogy lehetőség szerint ne kádban vagy zuhanykabinban mossuk meg a fent nevezett három testrészt, hanem inkább csap mellett, hogy maga a mosakodás ne vezessen még véletlenül sem az egész test megmosdatásához. Ha pedig mégis fürdőkádban vagy zuhanyzóban végeznénk ezt, akkor viseljünk ruhát a többi testrészünkön.

  1. A test 49%-a (ellentmondásos)

Néhány Poszkim azt írja, hogy az „arc, kéz és láb” kivétel nem korlátozódik csupán erre a három testrészre, hanem valójában a test többi, kisebb részeire is érvényes, mindaddig, amíg nem a test egészét mossák meg. Ilyen Poszek például Slomó ben Ávrahám ibn Aderet (RáSBÁ) rabbi, vagy Áser ben Jechiél (ROS) rabbi, akiket idéz a biúr háláchá is. Engedékeny a liadi Snéor Zálmán (GRáZ) rabbi is (518:1.). Azonban úgy tűnik, hogy a Misná Brurá kizárólag az arc, a kéz és a láb területekre korlátozza az enyhítést. Azonban, ha valaki mégis a 49%-os elvet követné, rájuk még hatványozottabban vonatkozik az előző kitétel, hogy vigyázzanak, nehogy a testük nagyobb részét érje a víz, ezért érdemes ekkor is legalább részben ruhában lenni.

  1. Egyszerre egyetlen végtag

A Sulchán Áruch lehetővé teszi, hogy Jom tovkor egy-egy végtagot akár még előre felmelegített vízzel is megmossunk. Tehát ez a kivétel csak a B és C tilalmat oldja fel, a tórait nem. A metódusnál pedig a fentiek szerint lehetőleg csapnál vagy lavórnál kell végezni a folyamatot, nem pedig kádban, zuhanyzóban, hogy még véletlenül se vezessen ez az enyhítés egy valós fürdéshez.

  1. Nem jád szoledesz bo vízben

Egy-egy testrész megmosása nem jád szoledesz bo (יד סולדת בו) vízben, ami azért sem feltétlenül egyszerű, mert ez a hőmérséklet viszonylag relatív, sokak által másképp definiált. Például Ráv Mose Feinstein 43 Celsius-fokban állapította meg, de bizonyos esetekben akár 71 Celsius-fokot is elfogadhatónak tart. Az általános felfogás szerint a jád szoledesz bo az a hőfok, amitől már elkapjuk a kezünket, ha ilyen vízhez érünk hozzá (Izraelben és az Egyesület Államokban vannak külön cégek, ahol kifejezetten olyan kazánokat építenek be, melyek nem melegítik a vizet ennél melegebbre). Természetesen ennél a kivételnél is az előzőekhez hasonlóan figyelni kell a test mosdatásának mértékére.

Egyéb problémák a Jom tovi zuhanyzással, fürdéssel

Természetesen vigyáznunk kell, hogy csak úgy mint sábeszkor, Jom tovkor se sértsük meg a szechitá (facsarás) tilalmát a törölköző használatakor, illetve a szappan használata is tiltott, a memárájách problematikája miatt (Misná Brurá 326:30.), mivel a vizes szappan alakját könnyen átformálhatnánk, amikor megfogjuk (ebből következően viszont a folyékony tusfürdők, szappanok és samponok megengedettek lehetnek).

Dióhéjban tehát ezek a Jom tovi zuhanyzás és fürdés tilalmának részletei, melyeket természetesen lehetne még részletezni és kiegészíteni például a kisgyermekek fürdetésének szabályaival, mely külön témát képez.

Fontos azonban, hogy a fentebb sorolt kivételek elfogadásával ne az ünnepnapjainkon akarjunk könnyíteni, hanem csak valóban indokolt esetben használjuk, ami az ünnep megszépítését és az Örökkévalóhoz való közelebb kerülésünket szolgálja.

Yair Hoffman rabbi írása alapján. A szerző elérhető a yairhoffman2@gmail.com e-mail címen.

Hoffman rabbi rendszeresen publikál háláchikus állásfoglalásokat napjaink legkülönbözőbb kihívásaival kapcsolatban, mely ismeretterjesztő cikkei végén jellemzően egy-egy vallásos zsidó család megsegítését célzó felhívást is közzétesz. Aki szeretne segíteni egy fiatal báál tsuvá jegyespáron az esküvőjük megrendezésében és a kálá sájtlijának megvásárlásában, most ide kattintva megteheti.

Cseh Viktor

Forrás: www.vinnews.com