– Esküvő van? – kérdezte egy férfi a felvonulókat nézve. Nem, tóraavatás – felelte valaki a tömegből. Pedig tulajdon­kép­pen esküvő volt, hiszen az Örökkévaló és a zsidó nép kap­csolatát gyakran írják le a vő­legény és a menyasszony kapcso­la­taként, a tóraadást pedig a menyeg­ző­jükként.

A fenti kis közjáték kedden zajlott, a koraesti Budapesten, valahol a Kazinczy utca és a Vasvári Pál utca között, abban a vidám, fák­lyákkal tarkított menetben, ami zenével és tánccal kísérte otthonába a Sász Chevra Lu­bavicsi zsi­nagóga legújabb Tó­ráját. A Tórát Jeruzsálemben írta egy szakképzett szofér, utolsó betűit pedig már itt Budapesten fejezték be a kö­zösség tagjai szijum ünnepségen.

A befejezett Tórát először összetekerték, fehér ruhába öltöztették, feldíszítették a koronájával, majd Oberlander Báruch rabbi vette a karjába, és állt be vele az esküvői baldachin alá, amit a közösség négy tagja emelt a levegőbe. Amikor ez megtörtént, az utcán zsúfolódó, nagyjából száz fős tömeg szétnyílt, és utat adott a Tórának: ezzel kezdődött a felvonulás, aminek során a harsogó zene mellett a Vasváriba jutott az új tekercs. A menet lassan haladt, ahogy kézről kézre járt a Tóra, sorra megtisztelve a közösség tagjait azzal, hogy vihetik. A zsinagóga elé érve megállt a menet, míg ki nem hozták a tóraszekrényből a másik három Tórát: a zsinagóga régi, ám kóserül felújított tekercsét és másik két újonnan írtat. Így a négy Tóra közösen érkezett meg az ünnepség második részéhez, a szimchát tórai felvonulást idéző euforikus körtánchoz. Az ünneplés még hosszasan tartott, majd ünnepi lakomával, szeudával ért véget, ahol a közösség rabbijai beszéltek az esemény jelentőségéről.

És mi az esemény jelentősége? Az új Tórát a Vasvári Pál utcai zsinagóga közösségének oszlopos tagja, Ronen Bitton íratta, hogy ezzel teljesítse a tórai micvát: „És most írjátok föl magatoknak ezt az éneket…” (5Mózes 31:19.) Ebből a tórai versből vezetik le a bölcseink, hogy minden zsidónak kell írnia egy Tórát magának. Azáltal, hogy az emberek részt vesznek az utolsó betűk leírásában – amit a szofér korábba előrajzolt nekik –, ők maguk is részeseivé válnak a micvának. Ahogy Ronen Bitton imádkozik érte, hogy a micva teljesítésével áldás szálljon a családra, úgy kérjük mi is, írattasson javunkra ebben a nagy micvában való részvételünk.