New Yorkban ezen a nyelven is lehet kutyát idomítani.

A Manhattan közepén elterülő Central Parkban nem ritka látvány a kutyát sétáltató ember. Az utóbbi időben azonban különös élményben lehet része az arra látogatóknak: kutyások egy csoportja a következő vezényszavakkal utasítja kedvencét: „zic, stéj, spring”. A társaság célja nem más, mint jiddis nyelven társalogni egymással és a kutyákkal.

A találkozókat a Workman’s Circle nevű, 1900-ban, jiddis anyanyelvű bevándorlók által alapított zsidó kulturális egyesület szervezi, és a négylábúak idomítása közben a résztevők alapvető jiddis szókincsre tehetnek szert, emellett egymással is kipróbálhatják a jiddis nyelvű társalgást. A foglalkozásokat Leyzer Burko jiddisszakértő és Miguel Ridriguez kutyakiképző tartja. Fejenként 15 dollárt kérnek a másfél órás foglalkozásokért.

A középkori németet héber, arámi, latin, szláv és egyéb jövevényszavakkal keverő nyelv egykor sokmillió európai zsidó anyanyelve volt. Manapság csak a haredi közösségek egy részében használják, a hajdanvolt élénk kulturális és irodalmi életnek szinte nyoma sincs.

Jofi, a három éves King Charles spániel már remekül hallgat a jiddis vezényszavakra. „Úgy tűnik, nagyon gyorsan elsajátítja a parancsokat. Mindannyian nagyon élvezzük a foglalkozást. Jofi egy kicsit ugatós fajta, de ő is jól érzi magát” – mondta Zachary Levine, az egyik résztvevő.

Bibi, az apró si-cu nehezebben birkózik meg a jiddissel, bár ő még az angol vezényszavakat sem mindig követi. „Ez egy igazi zsidó díva. Fontos, hogy halljon némi jiddist, mert igaz, hogy adoptáltuk, de végül is ez a családi öröksége…” – mondta Bibi gazdája, Joanne Freed.

„A kutyaidomítást a jiddissel párosítani elég furcsán hangzik, de száz éve még szokatlanabb lett volna. A kelet-európai zsidók különösen viszolyogtak a kutyáktól, mert a kevéssé barátságos szomszédjaikra és a karhatalomra emlékeztették őket. Ez az oka az olyan szólásoknak is, mint például „Á hunt iz vert dém stekn – a kutyának kijár a bot [ütés]”, vagy az olyan kifejezésnek, mint „kárger hunt – zsugori kutya”.

Sok bibliai és talmudi forrás szintén kedvezőtlen véleménnyel van az ember legjobb barátjáról.

„Jobban élvezem az idomítást jiddisül, mint angolul. Valahogy mókásabb így, ráadásul mennyivel jobb lesz azt kiáltani a kutyának, hogy „zic”, amikor mindenki más azt kiabálja, hogy „sit” – mondta Hanna Raykher.

Ann Toback, a Workman’s Circle igazgatója alátámasztja Raykher véleményét. „Vannak előnyei a jiddis nyelvű parancsszavaknak. Ha olyan nyelvet használunk, amit a kutya nem hall a mindennapi párbeszédekben, akkor a vezényszavakat hatékonyabban teljesíti. Ezen kívül az, hogy egymással jiddisül próbálunk beszélni, vidám hangulatot teremt, ami átragad az ebekre is” – magyarázta Toback. „Az elmúlt ezer év gazdag kultúrájának nagy része elveszett azzal, hogy a jiddis használatának tragikusan vége szakadt Kelet-Európában. Itt most alkalmat teremtünk arra, hogy összekapcsolódjunk az örökségünkkel, és ez nagyszerű” – tette hozzá.

zsido.com

Forrás: TOI

Megszakítás