Március 17-én előrehozott választásokat tartanak Izraelben. A következő hetekben rendszeresen beszámolunk majd a választással kapcsolatos főbb hírekről. Első cikkünkben a választási rendszert mutatjuk be.
Március 17-én általános választások lesznek Izraelben, melyen a Kneszet százhúsz képviselőjét választják meg. A százhúszas szám nem véletlen, a Talmud tanúsága szerint a Második Szentély idején is egy százhúsz fős nagytanács, a ‘Kneszet Hagdola’ vezette a zsidó közösség ügyeit.
Izraelben a parlamenti választás egyfordulós, közvetlen, országos és arányos. Az egész ország egy választókörzet. A pártok jelöltlistákat állítanak fel és a kapott szavazatok arányában kapják meg a képviselői helyeket. A nagyobb pártokban előválasztásokat tartanak, de van olyan párt is, ahol a vezető vagy egy bizottság határoz a képviselőjelöltek személyéről. A listán elvileg 120 név szerepelhet, de a kisebb pártok gyakran kevesebb jelöltet neveznek meg, hiszen a sor végéről úgyse jut be senki.
Egy 2014-ben elfogadott törvénymódosítás szerint, az a párt juthat be a Kneszetbe, amelyik megszerzi az érvényes szavazatok legalább 3,25%-át. Ha ez sikerül, akkor minimum négy képviselőt küldhet a testületbe. A küszöböt el nem érő listára leadott szavazatok elvesznek.
A mostani választások alkalmával a huszadik Kneszetet fogják megválasztani. Huszonhat párt indul el a megmérettetésen, de várhatóan legfeljebb tíz párt fog bekerülni. A parlamenti küszöb tavalyi megemelése miatt, jó néhány párt közös listán indul, nehogy szavazatok vesszenek el.
A szavazás maga úgy történik, hogy a választópolgár beleteszi a borítékba a párt nevét és betűjelét ábrázoló előre kinyomtatott cédulát, melyet a szavazófülkében elhelyezett dobozból lehet kiválasztani. A képen a 2009-es választásokon szereplő listák céduláit lehet látni, akkor 33 pártból lehetett választani. Ha véletlenül elfogy az egyik párt cédulája, akkor a kihelyezett üres cédulára lehet írni az adott párt jelét. Vannak, akik az üres lapot úgy adják le, hogy nem töltik ki: így fejezik ki tiltakozásukat az egész politikai rendszer ellen. (Ezek az üres cédulák az érvénytelen szavazatok számát gyarapítják.)
A választásokat a Központi Választási Bizottság felügyeli, melynek élén mindig az Izraeli Legfelsőbb Bíróság egyik bírója áll, idén a keresztény-arab Szalim Dzsubran.
Néhány napja a Központi Választási Bizottság jóváhagyta, hogy a szavazócédulákat a Karnei Somron településen található Jiszráfot nyomdában nyomtassák ki. Karnei Somron a Zöld vonalon (az Izraelt és Jordániát 1949 és 1967 között elválasztó fegyverszüneti vonalon) kívül helyezkedik. Az arab pártok tiltakoztak emiatt, de a döntést nem változtatták meg.
Az idei kampány már teljes egészében 21. század eszközökkel folyik. Szinte nincsenek újsághirdetések, utcai reklámmal csak elvétve lehet találkozni, a televízióban a pártok számára fenntartott reklámidő keveseket érdekel. A stratégák a legtöbb energiát és pénzt az internetre fordítják: úgy gondolják, hogy a közösségi médiában dől el a választás.
Kép forrás: Wikipédia