A szöveg egy olyan történetet mond el, amit a Bibliából is ismerünk.

A jordániai Kirbet Ataruz lelőhelyen folyó ásatások során, a bibliai Átárot feltárása közben bukkantak rá a régészek még 2010-ben egy, a moábi nép által állított oltárra, melynek nemrégiben megfejtett, moábi nyelvű feliratai a polgári időszámítás kezdete előtti IX. század végéről – VIII. század elejéről származnak. A henger alakú kőoltárba vésett szavak Átárot meghódításának véres küzdelmeit beszélik el. E csatáról a Királyok könyve (2Kir 3:4-5) is ír: Áháb, Izrael királya (kb. i. e. 869-850) halála után Mesa, Moáb királya fellázadt az izraeli fennhatóság ellen, de legyőzték. A régebb óta ismert Mesa sztélé ezzel éppen ellentétes leírást ad.

A most felfedezett oltárok felirata a különálló moábi írás első feltárt képviselője. Amennyiben a Baltimore-i Egyetem kutatója, Adam Bean jól fejtette meg ezeket a szövegeket, úgy a feliratok a hadizsákmányt és a háborúban legyőzött népeket – többek között a zsidókat – sorolják fel, vagyis a Mesa-sztélé verzióját támasztják alá. A fekete bazaltból faragott, több, mint egy méter magas és majdnem 70 cm széles Mesa-sztélét 1868-ban fedezték fel a Jordániában található bibliai település, Divon romjai között. A sztélét héber betűkkel, moábi nyelven írták, és a lakonikus megfogalmazású bibliai szöveg értékes kiegészítőjeként tekinthetünk rá. A szöveg szerint az északi Izrael királyságától szerezte vissza Mesa király Átárotot, miután fellázadt Izrael ellen, és függetlenedett attól.

A most megfejtett feliratú, 50 cm magas, 18,5 cm átmérőjű, hengeres alakú oltárt egy, talán szentélyként használt, négyzet alaprajzú épület maradványai közt találták; feltehetőleg égő illatáldozatokhoz használták. Két sérült, ezért csak résben megfejthető felirata összesen hét sorból áll. Az egyterű épületben emelvényt, kis oltárt, egyéb áldozati asztalokat és egy tűzhelyet találtak a régészek. Bár a korszakból több, illatáldozatok bemutatására szolgáló oltár is ismert, nagyon kevés tartalmaz közülük feliratot. A kis oltár feliratai a feltételezések szerint azután keletkeztek, hogy Mesa visszahódította Átárotot a IX. században.

Lelőhely

„4 és 60 a zsidók közül… és 4000 külföldi férfi szóratott szét és menekült el nagy számban az elpusztult városból…” –  olvasható a hosszabbik, a másik, korábbi bevésést részben felülíró felirattöredéken. A felirat megerősíti a Mesa-sztélé elbeszélését, mely szerint a gádi nép lakott Átárot földjén, mely várost Izrael királya magának építtette. Jehosua könyvéből (4:12) tudjuk, hogy az Izrael Földjén való letelepedés után Gád törzse a Jordán folyó keleti partján kapott területet és telepedett le. A Mesa-sztélé szerint Mesa legyilkolta a Gád törzséhez tartozó zsidó lakosságot, és moábi várossá tette Átárotot.

Az oltár

Beam egyébként óvatosságra int: a felirat ugyanis annyira töredezett, hogy csak feltételezhető, hogy a „héberek” kifejezéssel van dolgunk. Michael Langlois történész szerint a héberek kifejezés annyit jelent, mint „emberek, akik áthaladnak”. A feliraton szerepel a Bibliában idegenek jelentésben számos alkalommal előforduló „gér” szó is. Chang-ho Ji, az ásatás vezetője szerint az idegenek, átutazók jelentésű szavak használata igen jól illeszkedik a helyszínhez kötődő régészeti felfedezésekhez, mivel az aktuális állapotot, vagyis a moábiak győzelmét rögzítő felirat készítői szempontjából a korábbi lakosok valóban idegenek voltak. A régészek számára azonban mindenképpen jelentős és érdekes szempont, valamint ritka lehetőség, hogy egy bibliai történetet más nézőpontból is megvizsgálhatnak. Így lehet csak igazán kiegyensúlyozott álláspontot kialakítani   – mondják a feltáró régészek.

A Mesa-sztélé másolata

zsido.com

Forrás: TOI