A fák oxigént állítanak elő, számtalan élőlénynek adnak otthont, nyersanyagot biztosítanak. Egy izraeli kutatás szerint azonban ez nem minden: a fák gondoskodnak egymásról, megosztják a rendelkezésükre álló erőforrásokat.

Amikor a Weizmann Intézetben dolgozó Dr. Támir Klein előállt felfedezésével, felettesei nem igazán adtak hitel szavának. Az eddig is világos volt, hogy a fák megküzdenek a tápanyagokért és fényért, de a szolidaritás gondolata még nem merült fel senkiben.

Dr. Klein megfigyelte, hogy a lucfenyők lombja által felvett szén-dioxid meglepően nagy része a közeli bükkfákhoz és más fenyőfélékhez vándorol. A kutató a neves Science magazinban publikált cikkében leírja, hogy a szén-dioxid földalatti csatornákon, gyökérgombák egymást átfedő hálózatán keresztül jut el a címzettekhez.

“Az egymással szomszédos fák összetett módon kommunikálnak egymással. Természetesen nagy a verseny közöttük, de közösséget is alkotnak, egyfajta céhet, melyen belül az egyedek megosztják egymással az értékes erőforrásokat. Azok a fák, melyek tagjai az ilyen csoportosulásoknak, jellemzően jobban fejlődnek, mint magányos társaik.” – mondta a kutató.

Dr. Klein jelenleg a fák ökofiziológiáját tanulmányozza laboratóriumában, azaz a fák viselkedését az ökoszisztéma részeként. A fák földalatti együttműködésének vizsgálata megmutathatja, hogy mely fajtákat érdemes egymás közelében elültetni a sikeres együttműködés reményében. A kutatás az erdészetet és a mezőgazdaságot is értékes információval láthatja el, mert megvizsgálják a különböző fafajták növekedési mechanizmusát és szárazságtűrő képességét is.

Izrael területének mindössze 5%-át borítja erdő, az ország mégis alkalmas az erdészeti kutatásokra: a meleg klímában jól megfigyelhető a fák szárazság- és stressztűrő képessége. Az izraeli fák jelentős része jól bírja a csapadékhiányt, s ha megfejtik alkalmazkodóképességük titkát, az nagy segítség lehet a Föld száraz régióiban felhasználható fafajták hasznosításában.

Dr. Klein kutatása arra összpontosul, hogy megfigyelje a fák szén-dioxid és vízgazdálkodását, mind a közösségben, mind a magányosan élő fák esetében. Az egyik megfigyelés a kiszáradóban lévő fák vízcsatornáiban megjelenő parányi légbuborékokra koncentrál, melyek a fa pusztulását is okozhatják, hasonlóan szívinfarktust okozó vérrögökhöz. A kutatók komputertomográffal követik a légbuborékok viselkedését a faágakban, miközben különböző nyomáson folyadékot fecskendeznek beléjük.

A Weizmann Intézet üvegházaiban az Izraelben honos fafajtákkal – fenyő, ciprus, szentjánoskenyérfa – kísérleteznek. A kutatók a legfejlettebb technológiákat alkalmazzák, mint például a mágneses rezonancia alapú képalkotás, mely a fák vízrendszerét térképezi fel, vagy speciális, lámpával ellátott, földalatti kamera, mely a gyökerek növekedését figyeli.

Amikor Dr. Klein és kollégái a Bét Semes melletti kutatási területen dolgoznak, előfordul, hogy megölelik a fákat. Ennek nem valamilyen spirituális szertartás az oka, így tudják a fatörzsek átmérőjét megmérni. A fák szén-dioxid feldolgozását és a földalatti szállítócsatornák működését lézeres izotópanalízissel és analitikai kémiai módszerekkel vizsgálják. Hőkamerát is bevetnek, mellyel távolról mérhetik a fák hőmérséklet-változását és a lombok kipárolgási sebességét.

Dr. Klein jövőkutatással is foglalkozik. Egy kísérletben duplájára növelték a levegő szén-dioxid koncentrációját, mely valósággá is válhat, ha a környezetszennyezés a jelenlegi ütemben folytatódik. A tudós már tíz éve megvált autójától, hogy legalább rajta nem múljon a szén-dioxid szint emelkedése, és fel kívánja hívni a társadalom figyelmét az ezzel kapcsolatos tévhitekre: “A magasabb CO2 koncentráció – a gyáriparosok állításai ellenére – nem segíti a fák növekedését, azonban úgy tűnik a szárazságtűrésük jobbá válik. Ez persze nem azt jelenti, hogy tovább folytathatjuk a felelőtlen szén-dioxid kibocsájtást, azonban érdemes behatóbban foglalkozni a megváltozott légkör hatásával a fákra és a mezőgazdasági terményekre.

Erdő Izraelben

Dr. Klein kutatásai segítségével könnyebb lesz megjósolni, hogy a globális felmelegedés és az üvegház hatású gázok arányának emelkedése milyen hatással lesz az erdőkre.

Forrás: nocamels