Sivá ászár böTámuz napján 77 éves korában elhunyt Ottawa szeretett főrabbija, akit sokak csak mint „Kanada rabbiját” emlegették, miután hosszú munkássága alatt végig a felebaráti szeretet szószólója volt. Reuven Pinchas Bulka rabbira emlékezünk.

Az Ottawa Citizen jelentése szerint Bulka rabbi múlt héten, a támuz 17-ei böjtnapon hunyt el New Yorkban, ahová néhány hónappal ezelőtt költözött, hogy családja közelében lehessen, miután még az év elején hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak nála. A megbecsült kanadai rabbit a The Forward hírlap szerint a Szentföldön temették el.

Reuven Pinchas Bulka rabbi 1967-ben csatlakozott a „Machzikei Hadas” (“A törvény támogatói”) nevű modern-ortodox ottawai közösséghez, ahol 2015-ös nyugdíjba vonulásáig szolgált vezető rabbiként, majd haláláig, mint emeritus rabbi képviselte a közösséget.

„Bulka rabbi, mint »Kanada rabbija« arra ösztönözte a kanadai zsidókat és az ország területén lévő minden embert, hogy optimizmussal, alázattal és a kedvesség iránti elkötelezettséggel éljenek.” – írta Justin Trudeau miniszterelnök a Twitteroldalán. „És fáradhatatlan erőfeszítéseinek köszönhetően Kanada volt az első ország, amely létrehozta, a »Nemzeti Kedvesség Hetét«. Legyen emléke áldás.”

Jim Munson szenátor, aki idén, az év elején beterjesztette a „Kedvesség Hetének” létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, azt mondta, hogy Bulka rabbinak óriási szerepe volt abban, hogy az elképzelés megvalósulhasson.

„Minden szinten megnyilvánult a szeretet, akár tudatosan észlelték az emberek, akár nem.” – mindez Bulka rabbi pozitív befolyásának hála, idézte Munsont a Citizen. „A szenátusban. Az alsóházban. A miniszterelnöki hivatalban. Azt hiszem, hogy mindenki felismerte, hogy folytathatják politikai harcukat, de ez nekünk nem kerül semmibe, mégis mindent megad.” A Kedvesség Hetének perambulumában az alábbi szöveg olvasható:

„Mivel a kedvesség olyan értékeket ösztönöz, mint az empátia, a tisztelet, a hála és az együttérzés; mivel a kedves cselekedetek a kanadaiak egészségének és jólétének növekedéséhez vezetnek; mivel néhány kanadai városban már korábban is ünnepelték a Kedvesség Hetét; mivel Kanadában a Kedvesség Hetének életre hívása és megünneplése minden kanadai számára ösztönzi a kedvességet, az önkéntességet és a jótékonyság gyakorlását; mivel a Kedvesség Hete összeköti az egyéneket és szervezeteket, hogy megosszák erőforrásaikat, információikat és egyéb eszközeiket, hogy azokat a kedvességre fordíthassák; és mivel a parlament elképzelése szerint a Kedvesség Hete az egész évre ösztönözheti a kedvesség kultúráját Kanadában; ezért a kanadai szenátus és alsóház tanácsával és beleegyezésével a következőt írja elő: Kanadában minden évben, február harmadik hetét a Kedvesség Hetének nevezzük.”

Bulka rabbit jól ismerték a kanadai médiában, gyakorta hallhatták rádióműsorokban, ahol tanácsokat adott a legkülönbözőbb problémákra, illetve rendszeres előadója volt – mint a zsidó közösség képviselője – az állami ünnepségeknek. Bulka rabbit így sokan ismerhették a november 11-ei emléknapokról is, melyet hagyományosan Ottawában a Nemzeti Háborús Emlékműnél tartanak meg.

A hatalmas gránitívet és bronzalakokat felsorakoztató emlékművet Vernon March szobrász készítette és 1939-ben VI. György brit király avatta fel. Az alkotás eredetileg az első világháborúban elhunyt kanadaiakról emlékezett meg, de 1982-ben újból felavatták, akkortól kezdve a második világháború és a koreai háború áldozatai előtt is tisztelegtek a szoborcsoporttal. Újabban az összes kanadai áldozatról megemlékeznek itt, aki katonai konfliktusában vesztette életét.

„Minden november 11-ében erős volt a jelenléte.” – idézi a Citizen Jim Watson ottawai polgármestert. „Az alkalmat még ünnepélyesebbé tette, melyet képes volt humorral átszőni. Az emberek az esemény után is hosszasan tárgyalták és idézték a jól felépített beszédeit, melyeket mindig jegyzetek nélkül mondott el.”

A rabbi 1944. június 6-án, a történelmi D-napon született Londonban, de családjával korán az Egyesült Államokba költözött, ott nevelkedett, majd fiatal korában Kanadába költözött. Bulka rabbi 21 évesen került a Machzikei Hadas kötelékébe, majd hamar belemerült az össztársadalmi kérdésekbe s azok megoldásába, a kanadai társadalom érzékenyítésének egyik zászlóhordozója lett.

„Számomra az a legfontosabb, hogy az emberek a lehető legkorábban tegyék fel maguknak a kérdést: »Mit tehetek azért, hogy jobbá tegyem a világot?«” – nyilatkozta még az év elején a CBC-nek, röviddel azután, hogy diagnosztizálták súlyos betegségét.

Bulka rabbi számos kitüntetésben és díjban részesült, többek között megkapta a Kanadai Rendet, az ország második legmagasabb tiszteletrendjét. Törekvésének köszönhetően a zsinagógai közössége volt az első a világon, mely saját címert kapott 1994-ben. A címert ő maga komponálta meg: öt Tóra-tekercs, alatta a kőtáblák, a címerből pedig a Dávid-csillagokat termő, juharfalevelű (a juharfa Kanada szimbóluma) életfája nő ki, mely alatt héberül egy idézet található a Példabeszédek könyvéből: „Élet fája az a hozzá ragaszkodóknak, és bárki tartja, boldognak mondható.” (Mislé 3:18.) A művészi integráció Kanada és a zsidó közösség közötti egybeolvadást hivatott szimbolizálni.

Bulka rabbi emlékét őrzi második felesége, Lea, és a 2001-ben elhunyt első feleségétől, Naomitól született öt gyermeke, nem utolsósorban pedig Kanada egész társadalma.

Emlékéből fakadjon áldás!

Cseh Viktor

Források:

www.vinnews.com

www.parl.ca

 

 

Megszakítás