Az AfD politikusa a szégyen emlékművének nevezte a berlini holokauszt-emlékművet. Egy szélsőbaloldali művészcsoport ezért az emlékmű másolatát építette fel a háza mellé. A zsidó hitközség bírálta az akciót.

„Stasi-módszerekről” és „pszichoterrorról” beszélt Türingia tartomány kereszténydemokrata parlamenti elnöke. Christian Carius mellett a németországi zsidó közösség is elítélte, hogy egy művészcsoport hónapokig megfigyelt egy szélsőjobboldali képviselőt, és a berlini holokauszt-emlékmű másolatát építette fel közvetlenül annak saját lakóháza mellett. Reinhard Schramm, a hitközség tartományi elnöke szerint „jószándékú, de rosszul kivitelezett” akcióról van szó, szerinte lehet tiltakozni a politikus ellen, de nem a magánháza előtt.

A Politikai Szépség Központja nevű szélsőbalos szervezet „agresszív humanizmusnak” nevezte akcióját, amely arra volt válasz, hogy Björn Höcke türingiai önkormányzati frakcióvezető egy januári drezdai radikális-jobboldali fórumon „a szégyen emlékművének” nevezte a berlini holokauszt-emlékművet. A szomszéd ingatlanon installált kartonblokkok a berlini emlékmű stilizált utánzata akar lenni. Höcke annak az Alternatíva Németországért (AfD) pártnak a politikusa, amely 13%-kal vonulhatott be a berlini parlamentbe a legutóbbi választások nyomán.

A „szégyen emlékműve” kifejezés (Mahnmal der Schande) a németben kétértelmű: jelentheti a holokausztnak mint szégyennek az emlékművét (Höcke később így magyarázta szavait), de jelentheti azt is, hogy magát az emlékművet tartja gyalázatosnak. A németországi zsidó hitközség akkor antiszemitizmussal vádolta meg a politikust. Ebből indult ki a művészcsoport is, emlékeztetve arra, hogy az (AfD) szélsőséges szárnyához tartozó politikus volt az, aki 180 fokos fordulatot sürgetett Németország emlékezetpolitikájában, tehát azt, hogy ne emlékeztessék a németeket folyton a II. világháború és a holokauszt bűneire. A szervezet provokatív módon úgy fogalmazott: nácik ellen jogos náci eszközöket bevetni. Kritikusai szerint azonban a totalitárius eszközöket felvonultató akcióval valójában éppen a művészcsoport instrumentalizálja a holokausztot saját politikai céljaira.

A Politikai Szépség Központja még jóval a választások előtt kezdett el készülni az akcióra. Kibéreltek egy házat a türingiai politikus közvetlen szomszédságában, sőt, hónapokon át figyelték is Höcke mozgását, és ezzel, ahogy elmondták, „átvették a civiltársadalmi alkotmányvédelmi hivatal szerepét.” A csoport azt reméli, hogy közösségi forrásteremtéssel össze tudnak gyűjteni annyi pénzt, hogy az emlékmű legalább két évig a helyén maradhasson. Illetve egy engedményt hajlandók tenni: ha Höcke – Willy Brandt volt kancellár emlékezetes varsói letérdeléséhez hasonlóan – térdre borul a szomszéd kertben felállított emlékmű előtt és „meggyónja” bűnét, akkor nem hozzák nyilvánosságra azt a dossziét, amit állítólag összeállítottak a megfigyelt politikusról.

A helyszínen a művészek szimpatizánsai mellett a politikus elvbarátai is felvonultak, de kisebb dulakodásoktól eltekintve a rendőrség szét tudta választani a két csoportot. A „civil” megfigyelés miatt az AfD feljelentést tett (bár zaklatás miatt a rendőrség magától is eljárást indított) a művészek ellen. A párt Stasi- és Gestapo-módszerekről beszélt, Stefan Moeller szóvivő pedig közleményben tiltakozott az akció miatt, mondván, az támadás a szabadság és a család integritása ellen, és „példátlan beavatkozást” jelent egy ember magánéletébe. A Höcke szomszédságában lévő telek tulajdonosa pedig felmondott a szélsőbalos bérlőknek, akiknek év végéig el kell hagyniuk a házat.

Mint arról beszámoltunk, a németországi zsidó szavazók nem pártolják az AfD-t, hiába igyekezett a párt önmagát az európai zsidóság védelmezőjének feltüntetni a tömeges iszlám bevándorlás időszakában. Abból a kutatásból azonban, ami 35 AfD-s képviselő válaszai alapján készült, egy kifejezetten Izrael-barát kép rajzolódik ki. A megkérdezettek háromnegyede szerint nem szabad Németországnak elismernie a független Palesztinát az Izraellel kötendő békemegállapodás megkötése előtt. A zsidó hitközség azonban már jóval az idei Bundestag-választások előtt óvott az AfD-től, vezetőik szerint „a párt tolerálja a szélsőjobboldali gondolatokat és kisebbségek ellen agitál.”

Bár az AfD támogatja a zsidó államot,  mondván, az hősiesen harcol az iszlám terrorizmus ellen, számos képviselőjüknek elege van a holokauszt-bűntudatból, és szívesen láttatnák jobb fényben a Wehrmachtot is. Alexander Gauland, a párt alapítója és kancellárjelöltje úgy nyilatkozott nemrég, hogy a „németeknek joguk van büszkének lenni a német katonák mindkét világháborúban nyújtott teljesítményére.” A párt választási eredménye után a „reformszárny” képviselője, Frauke Petry közölte, nem vesz részt az AfD parlamenti munkájában, úgyhogy a továbbra is radikálisan jobboldali pártot jelenleg egy konzervatív közgazdász, Alice Weidel irányítja.

Munkatársunktól

Kép: A holokauszt-emlékmű közvetlenül az AfD-s képviselő háza mellett (fotó: mdr.de)