A Knesszet jóváhagyhatja a koalíciós kormányt, miután a Legfelsőbb Bíróság nem talált semmi kivetnivalót Benjamin Netanjahu miniszterelnök és legfőbb riválisa, Beni Ganz megállapodásában. Ha a Knesszet jóváhagyása megtörténik, május 13-án véget érhet a hosszú ideje tartó politikai fiaskó és megalakulhat az új kormány.

A jobboldali és a centrális politikai erők közötti megállapodás egy hosszú ideje tartó időszaknak vet véget, amelyben három választás is volt, először Izrael történelmében. A mostani, a legfelsőbb bíróság jóváhagyását igénylő procedúra amiatt volt szükséges, mert a bírósághoz olyan beadványok érkeztek, amelyek sérelmeztek a koalíciós megállapodásban szereplő néhány kérdést, azokat, melyek nagyívű törvényváltoztatásokkal járnak. A beadványok azt is nehezményezték, hogy a büntetőeljárás alatt álló Netanjahu kormányfő lehet – írja a The Times of Israel.

A Legfelsőbb Bíróság szerdán egyhangúlag elutasította a beadványokat, zöld utat adva a kormányalakításhoz. Este 11 órakor a 11 bíróból álló testület nem látta jogi akadályát annak, hogy Netanjahu kormányfő lehessen, annak ellenére, hogy a három vádpontból álló eljárás bírósági meghallgatásai már május 24-én megkezdődnek.

A koalíciós megállapodás egyes elemeit Eszter Hajut főbíró úgy jellemezte, hogy „igen szokatlan”, illetve olyan, amely „komoly kételyeket ébreszt”. A problémásnak ítélt pontok közt az ún. norvég törvény is szerepel, mely lehetőséget ad arra, hogy egy miniszteri pozíciót betöltő politikus átadja másnak parlamenti helyét.

Hayut főbíró azt is elmondta, hogy a Legfelsőbb Bíróság azért nem avatkozik be a kormányalakításba, mert kedden mind a Likud, mind a Kék-Fehér párt képviselőitől olyan ígéretek hangzottak el, amelyek szerint a megállapodás problémás részleteit átvizsgálják majd.

A bíróság jóváhagyásáról értesülve, az ellenzéki pártok eredetileg kilencezer, majd ezerre lecsökkentett módosítási javaslatát a koalíció pártjai azzal utasították el, hogy jelezték, a megállapodást egy különleges bizottság dolgozza majd át.

Az ellenzéki Jes Átid és Telem pártkoalíció képviselője, Meir Cohen szerint a bizottság létrehozásának mindössze az volt a célja, hogy a kérdéses pontokkal kapcsolatos szavazás meghiúsuljon.

A koalíciós megállapodásról a Knesszet csütörtök reggel szavaz, így a jelzett nap a határideje annak, hogy minimum 61 képviselő jelezze Reuven Rivlin elnöknek: adjon megbízatást a kormányalakításra.

Elnöki megbízással a kezében, Netanjahunak két hét áll rendelkezésére, hogy megalakítsa kormányát.

A koalíciós megállapodás szerint Netanjahu 18 hónapig töltené be a miniszterelnöki posztot, ezalatt Ganz miniszterelnök helyettes lesz. Ezen időszak elteltével váltják egymást a székekben, és Beni Ganz veheti át a miniszterelnöki pozíciót, és Netanjahu miniszterelnök-helyettesként szolgálna onnantól.

A kormányalakítás egy több, mint egy éve tartó politikai fiaskónak vet véget, mégpedig egy olyan időszakban, amikor a koronavírus-járvány miatt 16 ezernél is több izraeli betegedett meg, valamint 240-en vesztették életüket.

A kormányalakítás után egy 6 hónapos „válságkezelési” periódus következik, jellemzően a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet miatt. A koalíciós partnerek abban is megállapodtak, hogy bizonyos fontos pozíciók betöltéséről csak a kormányalakítás után száz nappal hoznak döntést.

A megállapodás egyik legfontosabb kérdésével, az amerikai béketerv Izraelre vonatkozó részének megvalósításával kapcsolatban a koalíciós partnerek engedélyt adtak Netanjahunak, hogy akár már július 1-én megkezdje a ciszjordániai területek annektálását, benne az izraeli telepekkel, akár Ganz támogatása nélkül is.

Forrás: neokohn.hu