A „beká” feliratú kődarab a bibliai Izrael lakóinak segített az évente esedékes fél sékelnyi ezüstöt lemérni, amelyet adóként fizettek a jeruzsálemi Szentély fenntartására.
Már többször beszámoltunk a jeruzsálemi Emek Curim nemzeti parkban működő régészeti állomásról, ahol önkéntesek segítségével szitálják és válogatják át az iszlám vallási felügyelet (Waqf) által 1999-ben, a Templom-hegyről illegálisan kitermelt és a Kidron-völgybe szórt föld tonnáit. A munka nagyját a programra önként jelentkező diákok és turisták végzik, akik egy rövid tájékoztatót követően, régészek felügyeletével vetik bele magukat a törmelék átmosásába és kiválogatásába. A közel negyed millió résztvevő munkája nyomán számtalan értékes lelet került napvilágra az elmúlt 13 évben.
Ez alkalommal egy egészen apró, ám annál ritkább és értékesebb kincs akadt fenn a szitán: egy „beká” feliratú kődarabot találtak, mellyel a bibliai Izrael lakói az évente esedékes fél sékelnyi ezüstöt mérték le, melyet adóként fizettek a jeruzsálemi Szentély fenntartására. A beká mértékegységet kétszer említi a Tóra: először Mózes első könyvében (24:22), amikor Eliezer, Ávráhám szolgája Rivkának (Rebeka) ajándékot nyújt át: „És volt, midőn a tevék eleget ittak, akkor vett a férfi egy arany orrgyűrűt, egy béka a súlya, és két karperecet kezére, tíz arany a súlyuk”. Másodszor Mózes második könyvében (38:26), amikor a zsidók a felajánlásaikat vitték el a pusztai szentélyhez és a beká súlyú fél sékel segítségével a létszámukat is megállapították: „Egy beká fejenként, fél sékel, a szentség sékelje szerint, mindazoktól, akik átmentek a számlálásón; húsz évestől fölfelé a hatszázháromezer és ötszázötventől”.
Eli Sukrun, a feltárást vezető régész elmondta, hogy eddig csak nagyon kevés beká súlykőt találtak, és ez az első, hogy a kövön a beká felirat olvasható. A kő abból a törmelékhalomból került elő, melyet a Siratófal közelében, a föld alatt futó egykori szennyvízcsatornából termeltek ki.
„Nagyon fontos a lelet eredeti helyszíne, mely egészen közel van Salamon király egykori templomához. A beká szót egyaránt megtaláljuk bibliai és Biblián kívüli forrásokban is. Éppen emiatt nem is merült fel túl sok kérdés a lelettel kapcsolatban. Egyszerűen csak fel kell lapozni a Tórát, és elolvasni, hogy mi volt az a beká és mire használták” – mondta Sukrun.
A követ az is különlegessé teszi, hogy tükörírással, tehát balról jobbra vésték rá a betűket. Sukrun azt feltételezi, hogy a felirat készítője elsősorban pecsétkészítéssel foglalkozott, s megszokásból használta a fordított írásmódot.
„A pecsétekkel foglalkozó mesterember feltehetően összezavarodott, amikor ezt a feliratot véste, és ezért használta a tükörírást. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az első Szentély idejében ugyanazok az emberek készítették a pecséteket, mint a súlymértékeket” – mondta a régész.
Az első Szentély idejében még nem voltak forgalomban az évszázadokkal később meghonosodott, félsékeles pénzérmék. A zarándokok ezüstöt hoztak magukkal és egy beká súlynyit fizettek be adóként, melyet mérlegeken mértek le éppen ott, ahonnan a leletet tartalmazó törmeléket kitermelték, a Templom-hegy tövében.
„Amikor a fél sékel ezüstnyi adót elhozták Jeruzsálembe az első Szentély idejében, még nem voltak félsékeles ezüstérmék, így kis rögökben hozták az ezüstöt. Ezt azután rátették a mérleg egyik oldalára, a másik oldalra pedig az egy beká súlyú követ helyezték. A fél sékel és az egy beká ugyanannyi súlyt jelentett. Ennyivel járult hozzá minden évben minden húsz évesnél idősebb zsidó férfi a templom fenntartásához” – magyarázta Sukrun.
Mai mértékegységgel számolva egy beká 11.33 grammot tesz ki, aminek mai értéke mintegy 1500 forint.
A követ az Emek Curim parkban, a régészeti állomáson állítják ki a közelgő hanuka ünnep ideje alatt. „Ez a háromezer éves, az első Szentély idejében használt, óhéber betűkkel vésett súlykő is Jeruzsálem és a zsidó ép közötti mély történelmi kapcsolatról tanúskodik” – mondta Doron Spielman, az ásatást támogató Dávid Városa Alapítvány vezetője.
zsido.com
Forrás: TOI