5800 rabbi, 100 különböző országból és az Egyesült Államok mind az 50 államából gyűlt össze múlt hétvégén Crown Heigths-ban az éves lubavicsi küldött kon­ferenciára. Crown Heigths New York városának egyik negye­de, ahol a lubavicsi haszid mozgalom „főhadiszállása”, a Parkway Avenue 770-es számú házában be­rendezett zsinagóga és központ található. Itt él a világ legna­gyobb lubavicsi közössége is. A sliáchok éves konferenciája min­dig hatalmas esemény: előadá­sok, workshopok, konferenciabe­szél­getések tucatjai várják a világ min­den szegletéből érkező rabbikat.

Magyarországot idén Ober­lan­der Báruch, Köves Slo­mó, Gli­tsenstein Sá­muel, Raskin Sámuel, Faigen Sámuel, valamint Stell Ájzik rabbik képviselték. Oberlander rabbi előadást is tartott kollégáinak, mégpedig egy olyan témában, amellyel napjainkban valószínűleg minden rabbi szembesül: a vegyesházasságról. Az elő­adá­son és az azt követő beszélgeté­sen betérésről, zsidó iskolába va­ló felvételről és más kapcsolódó témákról is szó esett.

A konferencia csúcspontja minden évben a gálaest, amikor a résztvevő rabbik és a kíséretükben levő közösségi vezetők egy nagyszabású záróbanketten vesznek részt.

Köves rabbit a gálavacsora elején kérdezték a magyarorszá­gi zsidóságról. A rövid interjú­ban beszélt az itt működő 17 sliách-család munkájáról, a budapesti és vidéki közösségekről, valamint arról a két új chábád-házról, amit idén nyitottak: a Zsilipről és a szentendrei Chai galériáról.

Idén olyan történeteket hallhattak a résztvevők, melyek azt bizonyítják, hogy a zsidók előbb-utóbb visszatalálnak gyökereikhez. Az egyik történe­tet a törökországi Chábád küldött, Mendy Chitrik rabbi osztotta meg a résztvevőkkel.

Mint mesélte, egyszer egy mu­zulmán család látogatott hoz­zá a következő történettel. Idős nagymamájuk élete végén

demenciában szenvedett, és egy idő után nem tudott törökül beszélni, hanem egy számukra ismeretlen nyelven szólt a családtagokhoz. Amikor az ismeretlen beszédet rögzítették és megmutatták egy nyelvészprofesszornak, legnagyobb meglepetésükre kiderült, hogy a nagymama jiddisül beszélt. Hogy megoldják a rejtélyt, családfakutatásba fogtak a családtagok, így derült ki, hogy a nagymama a lengyelországi Lodzból érkezett a háború után. A holokauszt borzalmait mélyen eltemette magában és egy muzulmán férfi oldalán kezdett új életet. Így derült ki egy török családról, hogy valójában zsidók. Következő évben, életükben először egy zsidó ünnepen is részt vettek, amikor csatlakoztak Mendy Chitrik rabbi családjához a széder estén.