Ez nem egy vicc kezdete. 2019 áprilisában választásokat tartanak Izraelben. A képviselőjelöltek közül mutatunk be most három nőt, akik – különböző okoknál fogva – elsők a maguk nemében.

Amikor az ember a Munkapárt tagságára gondol, többnyire szekuláris tagokat képzel el. A 37 éves, szigorúan ortodox életmódot folytató Michál Zernowitski azonban eldöntötte, hogy véget vet e sztereotípiának, és reméli, hogy a párt vezetősége is egyetért ezzel a törekvéssel, és esélyes befutó helyen jelölik majd a parlamenti tagságra. A Munkapártnak jelenleg is van vallásos képviselőnője, a modern ortodox irányvonalhoz tartozó Revitál Szvid, korábban pedig a kipát viselő Ávráhám Burg ült vallásosként a Munkapárt színeiben a Kneszetben.

Zernowitski szerint: „A Munkapárt Izrael legváltozatosabb pártja. Az egész nemzet pártja. A háredi, szekuláris és hagyományőrző jelöltek együtt dolgozhatnak Gilád Káriv reformrabbival.” Zernowitski Bnéj-Brákban született és nőtt fel, jelenleg Eládban él. A háredi Bét Jáákov rendszerben végezte tanulmányait, és számítógépes tudományokból szerezte a diplomáját a jeruzsálemi Technológiai Főiskola nőknek fenntartott, Máchon Tál nevű karán. A Munkapártba Ámir Perec képviselő útján került. Ahogyan a nem-háredi Álizá Blochot megválasztották a nagy részben hárediek lakta nagyváros, Bét Semes polgármesterének – a háredi lakosság 25 százalékának támogatásával –, ugyanúgy szeretne ő is bekerülni hárediként a Munkapárt színeiben a következő Kneszetbe. „A háredi lakosság jelentős része szeretne integrálódni, és úgy érzik, hogy a háredi pártok nem képviselik őket. Az izraeli társadalmon belül a háredi réteg forradalmi változásokon megy keresztül, és – elsősorban a fiatalabb generáció – integrálódik a társadalomba.” – magyarázta Zernowitski.

Michál Zernowitzki

A Munkapárt az első tíz jelölt között hármat nők számára tart fenn, melyekre valószínűleg a jelenleg is képviselőként működő Seli Jehimovicsot, Méráv Michelit és Sztáv Sáfirt jelölik. A következő 11 jelölt listáján is van azonban három, kizárólag nőknek fenntartott hely, melyek még nyitva állnak – egyelőre bárki előtt. „A politikában bármi megtörténhet. A lehető legtöbb emberrel próbálok találkozni, és jó fogadtatásban részesülök.” Az asszony többek között Jeruzsálemben, Rison LeCionban, Jáfón és különböző kibucokban kampányolt az elmúlt hetekben és bizonyosra veszi, hogy jelöltsége új szavazókat jelent majd a párt számára.

 

Sirli Pinto a Zsidó Otthon pártot korábban vezető, és azt váratlan fordulattal elhagyó és új pártot alapító Náftáli Benet és Ájelet Sáked Új Jobboldal nevű pártjához csatlakozik. A siketek jogaiért küzdő aktivista nő maga is siketként éli az életét gyermekkora óta, és az első lehet az izraeli parlament története során, aki siketként ül a Kneszet soraiban. A harminc éves Pinto Kirját Bialikban született, hagyományőrző családba, jelenleg Givátájimban él, és többek között a fogyatékkal élő fiatalok életkörülményeinek javításáért dolgozó Roderman Alapítvány munkatársa. Emellett Rámát Gán főpolgármesterének tanácsadója a fogyatékkal élőket, illetve az akadálymentesítést illető kérdésekben. A nő még gyerekkorában eldöntötte, hogy a siketek és nagyothallók jogaiért küzdve fogja megváltoztatni számukra az izraeli valóságot.

Határozottságát mutatja, hogy kitűnően elvégzett katonai szolgálatainak elismeréseképpen többek között elnöki kitüntetést kapott Simon Peresz elnöktől. Jogi tanulmányait Netánján végezte, és az elmúlt években a Bár-Ilán egyetemen ad elő jelnyelv-fordításról. 2016-ban került először kapcsolatba Benet oktatási miniszterrel, annak az általa vezetett kampánynak a kapcsán, melynek a jelnyelv, mint hivatalos izraeli nyelv elismertetése volt a célja. „Örömmel és izgalommal jelentem be, hogy csatlakozom az Új Jobboldal jelölt listájához, melyet Náftáli Benet és Ájelet Sáked vezet, és ahogyan eddig is tettem, minden erőmmel a fogyatékkal élőkért dolgozom majd, és az ő hangjuk leszek a Kneszetben, azzal a céllal, hogy Izraelt akadálymentes, egyenlő és befogadó társadalommá változtassuk.”

Sirli Pinto Náftáli Benet és Ájelet Sáked között

Benet oktatási miniszter hozzátette: „Az Új Jobboldal párt az izraeli társadalom minden egyes alapvető kérdésével foglalkozik: gazdasággal, társadalommal, biztonsággal, oktatással, egészségüggyel, jóléttel és a vallási és az állami ügyekben való széleskörű megállapodások kérdésével. Sirlivel együtt folytatjuk majd az izraeli társadalom megerősítését, és Izrael ismét az élre tör, ebben az esetben a fogyatékkal élők küzdelmében.”

 

Izrael jelenleg legerősebb pártja, a kormánykoalíciót vezető és a miniszterelnököt adó Likud sem marad ki a rekordokból. Megválasztása esetén Dima Táje lesz az első arab parlamenti képviselő a jobboldali Likud párt soraiban. A muszlim nő a Gálilban (Galilea) fekvő Káfr Manda falu lakója, és a napokban jelentette be, hogy a Likud pártban indul a képviselőjelöltségért. Táje azt is nyíltan felvállalja, hogy egyetért a nemzetállami törvénnyel, melyet sokan az izraeli arab lakosság ellen irányuló, diszkriminatív törvénynek tartanak.

A muszlim nő családja a bejelentés után elítélte a lépést, és képviselőjük elmondta, hogy nem értenek egyet az asszonnyal, és mindaddig kitagadják, ameddig vissza nem lép a jelöltségtől. „Kijelentései miatt addig nem lépünk vele kapcsolatba, és nem segítjük őt, amíg vissza nem vonja a szavait, és ki nem jelenti, hogy lojális a népéhez és hitéhez.” – mondták. Táje korábban tagja volt annak az izraeli arabokból álló küldöttségnek, mely az Egyesült Államokban több helyszínen kampányolt az Izrael-ellenes BDS bojkottmozgalom ellen, és – ahogy ő mondja – hat éve büszke tagja a Likudnak. „Hiszek abban, hogy a Likud képes az országnak biztonságot és virágzó gazdaságot nyújtani, és magában foglalhat sokféle véleményt és kultúrát” – mondta Táje. – „Büszke vagyok arra, hogy arabként, nőként és muszlimként indulok a jelöltválasztáson, kinyújtva kezemet a saját közösségem felé, megpróbálva segítséget nyújtani nekik és Izrael Államnak, igyekezvén azon, hogy javuljon az imázsa.”

Dima Táje

A vele készített interjúban Táje megvédte a nemzetállami törvényt, és kijelentette, hogy végigolvasta minden mondatát, és semmi rasszistát, vagy diszkriminatívat nem talált benne.

„Nem látom, hogy kárt okozna a kisebbségeknek, vagy bármelyik polgárnak. Izrael zsidó és demokratikus állam, és nincs még egy olyan ország a Közel-Keleten, mely így tiszteli a polgárait, és olyan egyenlőséget biztosít nekik, amilyen csak lehetséges, demokráciát mindenki számára.”

 

zsido.com

 

Forrás: Arutz7, JPost, TOI