A társadalomtudománnyal foglalkozó szakemberek azt mondják, hogy azok a szavak, kifejezések, amelyeket használunk, többnyire meghatározzák mennyire tudjuk és értjük a társadalmi kérdéseket.

„Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006. december 13-án egyhangúan fogadta el a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményt és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet, amelyek 2008. május 3-án lépett hatályba. 

Magyarország a világon másodikként ratifikálta az Egyezményt, és elsőként a Jegyzőkönyvet, amelyek a 2007. évi XCII. törvénnyel kerültek kihirdetésre.

Az Egyezmény alapelvei:

  • a veleszületett méltóság, az egyéni autonómia tisztelete, beleértve a saját döntés meghozatalának szabadságát és a személyek függetlenségét;
  • a hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség;
  • teljes és hatékony társadalmi részvétel és befogadás;
  • a fogyatékossággal élő személyek különbözőségének tisztelete és elfogadásuk az emberi sokszínűség, valamint az emberiség részeként;
  • esélyegyenlőség;
  • hozzáférhetőség;
  • a nők és férfiak közötti egyenlőség;
  • a fogyatékossággal élő gyermekek formálódó képességeinek tisztelete, és a fogyatékossággal élő gyermekek identitásuk megőrzéséhez fűződő jogának tiszteletben tartása.

 

Az Egyezmény átfogó módon tartalmazza a fogyatékossággal élő emberek szociális, kulturális, gazdasági, polgári és politikai jogait; valamint új elveket és normákat fektet le: 

  • a jelnyelvet is belefoglalva a nyelv fogalmába;
  • elismerve a fogyatékos személyek önálló életvitelhez és a közösségben való élethez való jogát (cselekvőképesség);
  • megengedő kivételek nélkül tételezve a személyek testi és mentális integritását (tiltva a kényszergyógykezelést, a nem önkéntes sterilizálást, és intézeti elhelyezést);
  • biztosítva az inkluzív (többségi iskolákban történő) oktatáshoz való jogot;
  • először nevesítve a szabad és tájékozott döntéshozatalhoz való jogot.

A Fakultatív Jegyzőkönyv által bevezetett ún. egyéni panaszmechanizmus minden részes államban élő fogyatékos ember számára lehetővé teszi, hogy jogsérelem esetén az Egyezmény által létrehozott, független nemzetközi szakértői testülethez, a Fogyatékos Emberek Jogainak Bizottságához forduljon.

Az Egyezmény meghatározó jelentőségű paradigmaváltást képviselt azáltal, hogy a fogyatékossággal élő embereket önálló életvitelre képes személyeknek tekinti, olyan állampolgároknak, akiknek joguk van a saját döntéseik alapján élni. Egyidejűleg az államok feladatává teszi, hogy ehhez biztosítsák a szükséges jogi és társadalmi feltételeket.”[1]

 

[1] Forrás: Fogyatékossággal élő személyek. Infojegyzet 2013/13.  Letöltés: https://www.parlament.hu/documents/10181/59569/Infojegyzet_2013_13_fogyatekossaggal_elok.pdf/f5e90323-1f76-455f-83ca-4ae87239349f

Megszakítás