Dallamok Chánukára

הַנֵּרוֹת הַלָּלוּ אָנוּ מַדְלִיקִין עַל הַנִסִּים וְעַל הַמִלחָמוֹת וְעַל הַתְּשׁוּעוֹת וְעַל הַנִּפְלָאוֹת, שֶׁעָשִׂיתָ לַאֲבוֹתֵינוּ בַּיָּמִים הָהֵם בִּזְּמַן הַזֶּה, עַל יְדֵי כֹּהֲנֶיךָ הַקְּדוֹשִׁים. וְכָל שְׁמוֹנַת יְמֵי חֲנֻכָּה הַנֵּרוֹת הַלָּלוּ קֹדֶשׁ הֵם, וְאֵין לָנוּ רְשׁוּת לְהִשְׁתַּמֵּשׁ בָּהֶן, אֶלָּא לִרְאוֹתָן בִּלְבָד, כְּדֵי להוֹדוֹת וּלְהַלֵּל לְשִׁמְךָ הַגָּדוֹל עַל נִסֶּיךָ וְעַל נִפְלְאוֹתֶיךָ וְעַל יְשׁוּעוֹתֶיךָ.

Hánérojsz hálolu onu mádlikim ál hániszim vöál hámilchámojsz vöál hátösuojsz vöál vöál hánifloojsz, seosziszo láávojszénu bájomim hohém bizmán háze, ál jödéj kojhánecho háködojsim. Vöchol smojnász jömé chánuko hánérojsz hálolu kojdes hém, vöéjn lonu rösusz löhistámés bohen, elo lirojszon bilvod, ködéj löhojdojsz ulöhálél lösimcho hágodjl ál niszecho vöál niflöojszecho vöál jösuojszecho.

Ezeket a lángokat a csodákért, csodatettekért, a szabadulásért és a hadba szállásért gyújtjuk, mindazért, amit őseinkért tettél annak idején ezekben a napokban szent papjaid által Chánuká nyolc napján. Szentek e lángok: nem szabad használnunk, csak szemlélnünk őket. Így adózunk há-lával és dicsérettel nagy Nevednek, csodáidért, csodatetteidért és szabadí-tásodért.

מָעוֹז צוּר יְשׁוּעָתִי לְךָ נָאֶה לְשַׁבֵּחַ, תִּכּוֹן בֵּית תְּפִלָּתִי וְשָׁם תּוֹדָה נְזַבֵּחַ, לְעֵת תָּכִין מַטְבֵּחַ מִצָּר הַמְנַבֵּחַ, אָז אֶגְמֹר בְּשִׁיר מִזְמוֹר חֲנֻכַּת הַמִּזְבֵּחַ. .. יְוָנִים נִקְבְּצוּ עָלַי אֲזַי בִּימֵי חַשְׁמַנִּים, וּפָרְצוּ חוֹמוֹת מִגְדָּלַי וְטִמְּאוּ כָּל הַשְּׁמָנִים, וּמִנּוֹתַר קַנְקַנִּים נַעֲשָׂה נֵס לַשּׁוֹשַׁנִּים, בְּנֵי בִינָה יְמֵי שְׁמוֹנָה קָבְעוּ שִׁיר וּרְנָנִים. חֲשׂוֹף זְרוֹעַ קָדְשֶׁךָ וְקָרֵב קֵץ הַיְשׁוּעָה, נְקֹם נִקְמַת דַּם עֲבָדֶיךָ מֵאֻמָּה הָרְשָׁעָה, כִּי אָרְכָה לָּנוּ הַיְשׁוּעָה, וְאֵין קֵץ לִימֵי הָרָעָה, דְּחֵה אַדְמוֹן בְּצֵל צַלְמוֹן הָקֵם לָנוּ רוֹעִים שִׁבְעָה.

Moojz cur jösuoszi Löcho noe lösábéách, tikun bész töfiloszi vösom tojdo nözábéách, löész tochin mátbéách micor hámnábéách, oz egmojr bösir mizmojr chánukász hámizbéách… Jövonim nikböcu oláj ázáj bijmé chásmánim, uforcu chojmojsz migdoláj vötimu kol hásmonim, uminojszár kánkánim nászo nész lásojsánim, bönéj vino jöméj smojno kovu sir urönonim. Chászojf zörojá kodsecho vökorév kéc hájösuo, nökojm nikmász dám ávodecho méumo hársoo, ki orcho lonu hájösuo vöéjn kéc lijmé horoo, döché ádmojn böcél cálmojn hokém lonu roje sivo.

Szabadulásom sziklavára, illik hozzád a dicséret! Épüljön már fel Imánk Háza, hogy ott hálaáldozatot hozhassunk, amikor a nyüszítő ellenség kiirtására készülsz! Akkor befejezhetem majd zsoltárénekkel az oltár felavatását…Görögök gyülekeztek ellenem akkor, a Chásmoneusok idején áttörték bástyáim falát, az összes olajat tisztátalanná tették. De a megmaradt egy kor-só csodát tett virágaiddal, ezért bölcseink nyolcnapos vígságot rendeltek.

Tárd ki szent karodat, hozd el végső szabadulásunkat, boszszuld meg szolgáid kiontott vérét a gonosz népségen, mert hosszan késlekedik szaba-dulásunk, nincs vége a nehéz napoknak! Vesd már Edomot a nagy sötétbe, hozd el nekünk hét pásztorunkat!