Hosszú évtizedek után először a magyar zsidó közösség Budapest egyik legforgalmasabb terén oszthatta meg ünnepét a főváros minden lakosával – emlékeztetett Köves Slomó.

Meggyújtották az első gyertyát hanuka első napján a budapesti Nyugati téren elhelyezett kilencágú gyertyatartón. Fény nélkül nem ismerhetjük meg egymást és önmagunkat – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, hozzátéve: meg kell gyújtani a lángokat, hogy meglássuk a saját értékeinket és a másik ember arcát.

A láng másik univerzális üzenete: nem lehet csak várni a világosságra, hanem “nekünk kell tenni a fényért, nekünk kell tenni azért, hogy a saját történetünket és egymás történetét jobban megismerjük” – fogalmazott. A harmadik üzenet pedig az, hogy fényt ott kell gyújtani, ahol sötét van, a fényben gyújtott lángot ugyanis nem lehet észrevenni – tette hozzá.
Megtörtént a csoda

Köves Slomó felidézte: több mint kétezer éve, hogy az ókori Izraelben a zsidó szabadságharcosok kivívták szabadságukat, és meggyújtották a szabadságot jelképező lángokat abban a menórában, amelyet korábban a görögök megszentségtelenítettek. Erre emlékezve gyújtják meg a hanuka lángjait.

A vezető rabbi beszélt arról is, hogy tizenhat éve a Nyugati téren is megtörtént a csoda, és hosszú évtizedek után először a magyar zsidó közösség Budapest egyik legforgalmasabb terén oszthatta meg ünnepét a főváros minden lakosával.
Áder levélben üzent

Az ünnepségen Székhelyi József színművész olvasta fel Áder János köztársasági elnök levelét. A levél szerint ahogy minden vallási ünnepben, a hanuka történetében is vannak olyan egyetemes üzenetek, értékek, amelyeket vallási hovatartozástól függetlenül minden ember a magáénak érezhet. A hanuka két tanításának egyike az – hangzott el -, hogy akinek hite van, annak reménye is van. Nincs az az erő, amely akár a hitet, akár a reményt el tudná venni a hívő embertől.

A levél szerint a másik örök lecke, amit a hanuka is tanít, a szabadság melletti feltétlen kiállás, az, hogy “magunknak kell kivívnunk a szabadságot, hogy aztán élvezhessük annak gyümölcsét, fényét”.

Tóth József (MSZP) XIII. kerületi polgármester azt kívánta a zsidó közösségnek, hogy az a csoda, amelyre várnak, minél előbb valósuljon meg. A másik kívánsága úgy szólt: legyen világosság mindenhol, a közösségekben, a lelkekben és a közösség tagjainak életében.

Karácsony Gergely (PM) XIV. kerületi polgármester kiemelte, hogy Zuglóban jelentős zsidó közösség élt és él, és ez Zugló történetében fontos elem. Hozzátette, a zsidó közösség nemcsak Zugló múltja, hanem a jövője szempontjából is fontos. A zuglói polgármester kiemelte, hogy Magyarországon mindenki egyszerre van kisebbségben és többségben. Magyarország számos közösségből áll, és “sokféleképpen, sokféle hitben és elkötelezettségben alkotjuk közösen a magyar hazát”.

Papp László VI. kerületi alpolgármester arról is beszélt, hogy a nem zsidó emberek körében a hanuka a legismertebb ünnep, ezért ezt az ünnepet is fel kell használni a fény jelentésének: a jóságnak, a szeretetnek és a békés egymás mellett élésnek a hirdetésére.

Az ünnepség keretében Oberlander Báruch rabbi és Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP) V. kerületi polgármester együtt gyújtotta meg a gyertyatartó első lángját. A nyolcnapos ünnepen, péntek kivételével, mindennap újabb mécsest gyújtanak meg a Nyugati téren.

A szeleukida IV. Antiokhosz Epiphanész i. e. 168-ban vette be Jeruzsálemet, és a hagyomány szerint i. e. 165-ben foglalta vissza a várost a Júdás Makkabeus vezette zsidó sereg. A hanuka annak állít emléket, hogy a zsidó szabadságharcosok szentélyüket visszafoglalták, megtisztították, majd újraszentelték, és amikor a hagyomány szerint szerettek volna a menóra mécseseiben újból fényt gyújtani, ehhez csupán egy napra elegendő tiszta olajat találtak, de az “isteni csoda folytán” nyolc napon át égett.
Forrás:
hir24.hu
http://m.hir24.hu/hirek/belfold/Csoda-tortent-a-Nyugati-teren-16-eve