A közelmúltban a Zsidó Világkongresszus elnöke élesen bírálta az Izraelben elfogadott “Nemzetiségi Törvényt”, mely keretbe foglalta Izrael Állam zsidó jellegét és ragaszkodását a zsidó hagyományokhoz. Ronald Lauder kritikájára alább Menachem Margolin rabbi válaszát olvashatják.

Augusztus 13-án, a The New York Times hasábjain Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke, és minden zsidó ügy, illetve Izrael Állam önzetlen támogatója, a következő bírálattal élt: “Izrael Állam eltorzítja a zsidó értékrendet és csorbítja a demokráciát. Emiatt egyre több zsidó távolodhat el Izrael Államtól, mellyel szemben a nyugati világ érdektelen, vagy ellenséges.” Lauder még azt is hozzá tette, hogy Izrael viselkedése a zsidó nép jövőjét fenyegeti.

Kemény és figyelemfelkeltő szavak, különösen, hogy magától Laudertől olvashatjuk. Ahogyan azonban elvárható, hogy az ember figyelmesen meghallgassa jó barátja érvelését, ugyanúgy elvárható az is, hogy rávilágítson esetleges tévedéseire.

Ez a felelősség jelen pillanatban az én vállamat nyomja, mint az Európai Zsidó Szövetség (EJA) vezetője és a hagyományos, autentikus zsidóság egy képviselője.

Lauder írásának stílusa és elszántsága meglehetősen ijesztő, és feltehetően szándékosan az. Cikkének szerkezete, az ellentmondást nem tűrő, megosztó nyelvezet használata, az “ők vagy mi”, “a mi oldalunk az ő oldaluk ellen” felfogás kinyilvánítása nem különben.

Tegyük világossá: Lauder úr érvelésében semmi újdonság sincs. Mindig is több különböző vélemény létezett a zsidó népen belül azzal kapcsolatban, hogy miként garantálható népünk túlélése: a nemzetekbe való beolvadással, vagy a tőlük való különállással.

Elég idő eltelt azonban ahhoz, hogy tudjuk, mi az igazság. Akik gyűlölték a zsidókat, mindent megtettek, hogy sanyargassák őket. Ugyanúgy üldözték a felvilágosodottat, a modernt, az asszimiláltat, mint a hagyományaikhoz ragaszkodókat. A zsidóság azoknak köszönhetően maradt fent, akik konokul védelmezték a gyökereiket. Azokat a gyökereket, melyek – arrogancia és nagyképűség nélkül állítom – az autentikus zsidóság gyökerei.

A valóság az, hogy a 70%-ot meghaladó asszimiláció (melybe beletartoznak azok is, akik feladták a zsidóságot és nyom nélkül eltűntek), azoknak köszönhető, akik csupán a biztonságot keresték és semmi mást.

A reform judaizmus már több évszázada létezik. Ha azonban ellátogatunk egy reform zsinagógába és megkérdezzük az egyik jelen lévőt, hogy vajon a nagyapja is reform zsidó volt-e, az esetek 99%-ban nemleges választ kapunk. A valóság az, hogy egy reform zsidó unokája a legtöbb esetben már nem zsidó, sem hovatartozásában, sem életmódjában.

Egy Los Angelesben publikált tanulmányban Anthony Gordon és Richard Horowitz azt kutatták, hogy 100 zsidónak mennyi zsidó leszármazottja lesz négy generáció elteltével a különböző irányzatok esetében. A válaszok minden kétséget eloszlatnak: 100 vallástalan zsidónak mindössze 4 zsidó leszármazottja lesz, a reformoknál ez a szám 13, a konzervatívoknál 52, a modern ortodoxoknál 337, a szigorúan ortodoxoknál 3398.

Még a statisztikai hibahatárt figyelembe véve is egyértelmű a kutatás eredményének üzenete.

A mi feladatunk az, hogy hosszú távra gondolkodjunk a zsidó nép jövőjét illetően, és ne hagyjuk, hogy a háttérzaj és a kritika megzavarjon. Különösen a nyugati világ vezetőinek kritikáját érdemes figyelmen kívül hagynunk, akiknek történelmi múltja és hozzáállása egy rendkívül hibásan működő morális iránytűről tanúskodik.

Vitán felül áll, hogy a zsidóságnak nyitottan és szeretettel kell minden ember és minden zsidó felé fordulnia, és az sem kétséges, hogy van hova fejlődnünk elfogadás és nyitottság terén. Azonban semmi esetre sem szabad a zsidóság gyökereit feláldoznunk azért, hogy megfeleljünk az éppen aktuális körülményeknek, mozgalmaknak vagy politikai elvárásoknak. A judaizmus tanítása szerint minden embernek Áron főpap tanítványaként kell viselkednie, aki békét teremtett, szerette az embereket és közel hozta őket a Tórához. De nem a Tórát hozta közel hozzájuk. Más szavakkal: nekünk kell elfogadnunk a Tórát és nem fordítva.

Izrael Állam a zsidó nép életbiztosítása. A világ minden országának voltak sötét időszakai, és a zsidó nép semmilyen más helyen nem lehet biztonságban a világon. A diaszpóra zsidóságának túlnyomó többsége tisztában van vele, hogy az Izraelnek nyújtott támogatásuk valamikor életük legjobb befektetésének bizonyulhat. Az amerikai zsidóság, mely annyi mindent adott Izraelnek, bizonyára szintén tudatában van ennek. Izrael az egyetlen zsidó állam a világon.

Éppen ezért minden zsidónak, aki számára fontos népünk továbbélése, feladata mindent megtenni azért, hogy Izrael Állam autentikus zsidó álam maradjon, mely még négy generáció elteltével is zsidó marad. Emiatt a zsidó állam működésének az ortodox judaizmus alapjain kell nyugodnia. Ezzel együtt legyen érzékeny, emberi, bánjon tisztességesen minden állampolgárával, és maradjon továbbra is az igazság és az őszinteség bástyája.

Joggal és büszkeséggel vélem úgy, hogy Izrael a jövőben is egy ilyen bástya marad, és így érzi ezt velem együtt az a sok ezernyi zsidó is, akiket az Európai Zsidó Szövetség képvisel.

Természetesen, ahogy már említettem, többet kell tenni egy befogadóbb, a modern világra reflektáló társadalom megteremtése érdekében, de az a legfontosabb, hogy Izrael örökre zsidó állam maradjon. Mert nincs más népünk és nincs más országunk.

Forrás: TOI