László levelében többek között arra kérdezett rá, létezik-e a rabbinikus előírásokat figyelmen kívül hagyó, kizárólag a Tórai szövegre épített kóserság:
„A Tóra szerint kóserül étkezést, de nem az általánosan bevett szigorú és tanúsított, felügyelt kóser étkezést hogy nevezik? – ha van rá megkülönböztető név, és ha van ez is tanúsítvánnyal, emblémával is akár fémjelezve, bár ebben pont az a lényeg, hogy nem függ a szigorú tanúsítvány rendszertől…Talán a karaita zsidók is valami hasonló módon tartják, csak a Tórában előírtakat tartva kötelező érvényűnek, és pl. a szefárdiak a húsos-tejes ételek kevert fogyasztását is csak a Tóra szerint tartják, ha jól emlékszem, nem ahogy mára általában Tórán kívüli szabályozásokkal elterjedt.
Köszönöm, ha megtisztel a válaszával
Az Örökkévaló áldását kívánva!
László
Tisztelt László!
A zsidóság alapvetése, hogy a Színáj hegyen Mózes átvette az írott Tant (Tóra) és a szóbeli Tant (Misna). Ez a kettő egy egységet képez, egyik sem fontosabb, mint a másik. A karaiták felfogása, ami kizárólag az írott tant veszi alapul, éppen ezért nem legitim.
Ugyanakkora a Tóra egyértelműen utasít minket, hogy a Bölcsek utasításai alapján gyakoroljuk a vallást. (lásd: 5Mózes 17:10.) Nem lehet különbséget tenni az úgynevezett bibliai és a rabbinikus előírások között. Az egyes szokásokban lehetnek eltérések pl. az askenázok és a szefárdok között, ám ezek a zsidóság alapvetéseire nem terjednek ki.
Üdvözlettel:
Oberlander Báruch rabbi
