Rabbi válaszol

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!
  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Nincs szabadság a zsidóságból

Az első és a legfontosabb dolog, amit észben kell tartanunk, az amit a mááriv imában is elmondunk minden este. A második bekezdésben áll, ki hém chájénu vüore chjáméjnu, hogy a Tóra és a zsidóság az életünk. Azaz, ugyanúgy, ahogy az életből nem lehet kivenni szabadságot, nincs olyan, hogy az ember azt mondja, hogy most nyár van, és abból kiveszek két hetet, hiszen az élet folyamatos. Ez azt jelenti, hogy akárhol van az ember, akárhová is utazik, az élet az továbbmegy. Hasonlóképpen az ember nem vesz ki szabadságot a zsidóságból sem. Tehát, a zsidóság velünk jön, akárhol is legyünk. Mikre kell hát figyelnünk az otthonunkon kívül?

Válasz megtekintése »

Milyen ünnepség az esküvő utáni sevá bráchot?

Kedves rabbi!

Szeretnék visszatérni arra a kérdésre, ami a szerdai facebookos órán merült fel. Arra vagyok kíváncsi, pontosan mi is az a sevá bráchot. Honnan ered ez a szokás és mik a „szabályai”? Mivel még sosem voltam ilyen ünnepségen, nem tudom, hogyan zajlik, mire kell figyelni.

Tisztelettel

Chájim

Válasz megtekintése »

Kóser-e az imakönyv-applikáció?

Kedves Rabbi!

Nemrég találtam rá a Synago applikációra, amiben többek között héber és magyar nyelvű imakönyv is van. Mivel sokszor nem vagyok otthon vagy zsinagóga közelben imaidőben, így ez nagy segítség lenne nekem. Azt szeretném kérdezni, hogy tényleg szabad-e a telefonból imádkozni rendes szidur helyett.

Köszönöttel:

Dávid

Válasz megtekintése »

Szombati oltás járvány idején 1. rész

A járvány miatt hosszabb időn keresztül voltunk bezárkózva, de végre, hála Istennek, eljött a reménysugár az oltás formájában. Izrael Állam volt az első, ahol nagyon komolyan vették a lehetőséget és nagyarányú kampányoltásba fogtak, hogy minél előbb az egész felnőtt társadalom immunizálva legyen. Ennek kapcsán merült föl a kérdés, hogy szombaton is lehet-e folytatni az oltási programot.

Válasz megtekintése »

Tiszteld apádat és anyádat: amikor a tegeződés a tisztelet jele

Az egyik dolog, amit meg kellett tanulnom, miután Magyarországra költöztem, az a magázódás és tegeződés szabályrendszere volt. Kit hogyan kell szólítani, ki kitől kér engedélyt a tegeződésre és hasonlók, ez ugyanis az angol nyelvben nem létezik. A jiddis­ben ugyan megvannak ezek a for­mák, de ott egyértelműen csak egy idősebb, tiszteletre méltó embert vagy egy híres rabbit illet meg a magázás (lásd Turé záháv a SÁ JD-hoz 242:14. végén). 

Válasz megtekintése »

Chomec birtokbavétele és rendelése Peszáchkor

Bár Peszách már véget ért, két, ünnep alatt érkezett kérdéssel mégis érdemes foglalkoznunk, melyek kapcsolódó témákra irányulnak.

Az első kérdező még Peszách előtt megrendelt egy chomécos terméket, és félünnepen kapott róla értesítést, hogy 48 órán belül át kell vennie. Kérdés, hogy szabad-e értesítenie azt a nem-zsidó személyt, aki megvette a chomécát, hogy vegye át a terméket, illetve, ha ehhez szükséges a megrendelő aláírása, alá szabad-e írni.

A másik kérdés arra vonatkozik, szabad-e Peszách alatt chomécot rendelni az ünnep utánra, pl. egy zsidó tulajdonú kó­ser pékségtől.

Válasz megtekintése »

Szabad-e előre furakodni a sorban az oltásért?

Az oltási „szezon” megindulása követően több etikai dilemma merült fel az emberekben, az oltási sorrend betartása kapcsán. A legtöbbször felmerült kérdéseket megvizsgálva szeretném megmutatni a zsidó jog és etika álláspontját.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a szempontok kizárólag vallásjogi keretek között érvényesek és előfordulhat, hogy ütköznek az állami előírásokkal. Ilyen esetben az állami törvényeket nem szabad áthágni!

A konkrét helyzetek megvitatása előtt tekintsük át a legfontosabb háláchákat, amik kapcsolódnak a témához, vagyis az életmentés kötelezettségét, az adakozás micváját és a sorban állás szabályait.

Válasz megtekintése »

Mire való egy hitközség rabbija?

A zsidó közösségek vezetői szerepei

A szombat.org-on január elején jelentetett meg egy cikket Bíró Tamás Zsidó egyház? címmel, melyben a zsidó közösségek vallási és világi vezetésének szerepét és feladatkörét vizsgálja, arra a kérdésre keresve a választ: működhet-e egy zsidó hitközség rabbik nélkül. Írásában annak a véleménynek ad hangot: a zsidó közösségek követhetik más vallási szervezetek modelljeit, amikor arról döntenek, milyen hatalmat adnak világi illetve vallási vezetőiknek. Válaszul Schweitzer Gábor ugyanott megjelenő cikkében (Zsidó hitközség vagy zsidó község?) a Bíró által fölvetett történelmi párhuzamokat vitatta, illetve a vallási és világi vezetés szétválasztása mellett érvelt.

Az alábbi írásban a két cikkre reagálva azt vizsgálom, mit jelent a rabbik kezében levő nagy hatalom és milyen óriási változásokon ment át a történelem során és mi a hitközségek felépítésének hagyományos magyar modellje.

Válasz megtekintése »