Gasztronómia

Kóser gasztro: kakaós kalács

Amikor a negyedik lubavicsi rebbe felesége, Rivka rebecen 18 éves volt, nagyon megbetegedett. Az orvos azt mondta, hogy amint felébred, ennie kell. Ő azonban nem akart enni imádkozás előtt, ezért a szokásosnál korábban kelt, hogy imádkozhasson, és a rendes ébredési idejében reggelizhessen. Amikor apósa, a harmadik lubavicsi rebbe, a Cemách Cedek értesült erről, azt mondta… Tovább Kóser gasztro: kakaós kalács

Bővebben »

Kóser gasztro: Tejszínes batátaleves

Ez a leves nagyon gyorsan összeállítható, és kellemesen átmelegít egy hideg téli estén. Egy fagyos téli napon szakállas, öreg koldus érkezett egy eldugott kis zsidó faluba. Bekopogott az első házba, a másodikba, a harmadikba, de mindenhonnan elküldték – az emberek olyan szegények voltak, hogy maguknak sem volt mit enniük. Végül elérkezett a falu zsinagógájához. Bekopogott,… Tovább Kóser gasztro: Tejszínes batátaleves

Bővebben »

Kóser gasztro: Tejes mezonot-kiflik

A babilóniai Talmud (Táánit) meséli el rabbi Chániná ben Doszá egyik csodás történetét. A rabbi olyan szegény volt, hogy péntekenként nem volt mit főzniük szombatra – fügét, és a szentjánoskenyérfa termését, a cháruvot ették. A rabbi felesége péntek délutánonként egy égő széndarabot dobott a kemencébe, hogy a kéményükből füst szálljon fel, és a szomszédok azt… Tovább Kóser gasztro: Tejes mezonot-kiflik

Bővebben »

Kóser gasztro: lencsefasírt

A héten kezdjük olvasni Mózes II. könyvét, a Smotot. Ebben a szakaszban kezdődik a zsidók sanyargatása Egyiptomban. Egyiptom a régi fűszerkereskedelmi utak találkozási pontján fekszik, ezért ott könnyen elérhetők voltak a Kelet fűszerei, a római kömény és a koriander. A fahéj, bár használatban volt, magas ára miatt csak kevesek számára volt elérhető. Bár a bors… Tovább Kóser gasztro: lencsefasírt

Bővebben »

Kóser gasztro: zöld születésnapi torta

1988-ban a lubavicsi Rebbe útjára indította a „zsidó születésnap kampányt”. Arra kérte híveit, hogy életük e jeles napjait – a zsidó dátum szerint megünnepelt születésnapokat – használják ki a lehető leginkább arra, hogy jobbá és szentebbé tegyék magukat és a világot. Ros hásáná azért olyan különleges, mert az a nap az emberiség születésnapja. Az egyes… Tovább Kóser gasztro: zöld születésnapi torta

Bővebben »

Kóser gasztro: Cracker

Télen korán bejön a szombat, vacsora után még bőven marad idő beszélgetni, társasjátékot játszani. Ehhez kínálunk egészséges ropogtatnivalót a családnak egy pohár tea mellé. Egyszer a polnojei Jáákov Joszef rabbi, akit Toldosznak is neveznek, együtt utazott egy ló vontatta kocsin a horodenkai reb Náchmánnal. Mezibusba tartottak, hogy együtt ünnepeljék a szombatot mesterükkel, a Báál Sem… Tovább Kóser gasztro: Cracker

Bővebben »

„Lövivá chámá umetuká” – Hanuka a konyhában

  Miről szólnak a zsidó ünnepek? El akartak minket pusztítani, nem sikerült, együnk. Legalábbis a vicc így tartja, és pontosan ez történt a hanukai történetben is: a görögök kultúránk megsemmisítése által próbáltak elpusztítani minket, azonban az Örökkévaló megsegítette népét, az elnyomó többség ellen lázadó kis sereg győzelmet aratott, és az egy napra való olaj nyolc… Tovább „Lövivá chámá umetuká” – Hanuka a konyhában

Bővebben »

Főzzünk zsidósan!

Mi is az a zsidó szakácskönyv? Leginkább olyan receptek gyűjteményének nevezhetjük, melyek valamilyen módon kapcsolódnak a zsidósághoz vagy a zsidókhoz, és természetüknél fogva betekintést engednek a zsidók mindennapjaiba, kulturális hagyományaiba és vallási szokásaiba. A zsidóság szétszórtságából adódóan ahány közösség, annyiféle ételválaszték és ízvilág – és persze annyiféle zsidó szakácskönyv is létezik. A zsidóságnak kezdetek óta… Tovább Főzzünk zsidósan!

Bővebben »

Kóser gasztro: Wokban párolt zöldségek

párve, tojás- és gluténmentes 6 répa vékonyra karikázva 2 közepes fej hagyma, felkockázva 4-5 gerezd fokhagyma apróra vágva 1 padlizsán, kis kockákra vágva 2/3 pohár csicseriborsó (konzerv, vagy otthon főzött) 2 ek. olívaolaj Só, bors, őrölt koriander ízlés szerint 2 ek. szezámmag 1/2 bögre felaprított petrezselyem, vagy friss koriander A zöldségeket wokba tesszük, az olajjal… Tovább Kóser gasztro: Wokban párolt zöldségek

Bővebben »

Kóser gasztro: Pulykahúsos sólet kolbásszal

A második Szentély korában a zsidóságon belül létezett egy cádukim (szadduceusok) nevű szekta, melynek tagjai nem hittek a Szóbeli Tan isteni eredetében, ezért az Írott Tan általuk helyesnek vélt interpretációja szerint éltek. Azt a mondatot, hogy „Ne gyújtsatok tüzet mind a ti lakóhelyeiteken a szombat napján.” (M.II. 35:3) úgy értelmezték, hogy semmiféle tűz nem éghet… Tovább Kóser gasztro: Pulykahúsos sólet kolbásszal

Bővebben »

Kóser gasztro: Lencsefőzelék

Egy tál lencse. A lencsét ősidőktől fogva termesztik a Közel-Keleten. A zsidó hagyományban ez a fehérjékben és élelmi rostokban igen gazdag élelmiszer a gyászidőszak szokásai közt játszik szerepet: korongszerű alakja az élet körforgásának folyamatosságát szimbolizálja, a kezdet és vég nélküliséget, a folyamatos megújulást, és ezzel párhuzamosan a folyamatos elmúlást. Egy másik magyarázat szerint, ahogyan a… Tovább Kóser gasztro: Lencsefőzelék

Bővebben »

Kóser gasztro: káposztasaláta

Az ecet csodája Egy péntek este, amikor már meggyújtották a szombati fényeket, és Chániná ben Doszá rabbi épp el akart indulni a zsinagógába, a lánya sírva fordult hozzá. „Mi történt?”- kérdezte. „Szörnyű hibát követtem el, apám”- felelte a lány. „Ecetet töltöttem olaj helyett a kis lámpásokba, így hamar ki fog hunyni a láng, és sötétben… Tovább Kóser gasztro: káposztasaláta

Bővebben »

Kóser gasztro: müzliszelet

A lubavicsi Rebbe története a Báál Sém Tovról Jiszráel ben Eliézer rabbi, aki később a Báál Sem Tov néven a hászidizmus alapítójaként vált ismertté, korai éveiben rengeteget utazott. Egyszerű falusi emberként járt tanyáról tanyára, faluról falura, és mindenhol megkérdezte a helyieket – a terhe alatt görnyedő vízhordót, a piacon áruló kofát, a homokban játszó gyermeket:… Tovább Kóser gasztro: müzliszelet

Bővebben »

A kóser gasztro: Csokoládés-grillázsos kosárkák

A zsidó hagyományban több helyen is szerepel a dió. Legismertebb talán a peszáchi chároszet (chrajszesz) – az almából, dióból és borból álló keverék. Két másik, egymásnak meglehetősen ellentmondó szokás is kapcsolódik a dióhoz, melyet héberül egoznak (אגוז) neveznek. A héber betűk nemcsak hangokat, hanem számokat is jelölnek, így minden szónak van számértéke: a szót alkotó… Tovább A kóser gasztro: Csokoládés-grillázsos kosárkák

Bővebben »

Kóser gasztro: Márványos sütemény

Ezen a szombaton olvassuk a Tórából a második hetiszakaszt, melynek címe Noách (Noé), és többek közt az özönvíz történetét meséli el. Az emberek Noách nemzedékében gonoszak voltak, és nem hallgattak az Örökkévalóra, ezért elhatározta, hogy özönvízzel semmisíti meg az emberiséget. Csupán Noáchot és családját kímélte meg, mivel a férfi szentéletű ember volt a nemzedékében. Az… Tovább Kóser gasztro: Márványos sütemény

Bővebben »

Kóser gasztro: Csirke egészben, zöldségekkel

Chániná ben Doszá rabbi kétezer évvel ezelőtt élt Izraelben. Híres volt arról, hogy csodákat tudott tenni, és arról is, hogy különleges pontossággal tartotta be a micvákat. Bár szorgalmasan dolgozott, mégis nagy szegénységben élt családjával együtt. Mindig másokért imádkozott, soha sem magáért. És ha talált valamit, nem tartotta meg magának, hanem visszajuttatta jogos tulajdonosának. Történt egyszer,… Tovább Kóser gasztro: Csirke egészben, zöldségekkel

Bővebben »

Kóser gasztro: Kakaós-fahéjas rugelách

A Tórát hivatásos tóramásoló, a szófer írja pergamenre. Az elkészült pergamenfüzért két farúdra  tekerik fel,  melyet éc  chájimnak, az élet fájának nevezünk. A vasárnap este ránk köszöntő smini áceret-szimchát torá ünnepén – amikor befejezzük és egyben újra el is kezdjük a Tóra felolvasását – szokás töltött, feltekercselt ételeket felszolgálni, mivel azok a Tórára emlékeztetnek. Ezek… Tovább Kóser gasztro: Kakaós-fahéjas rugelách

Bővebben »