Gasztronómia

Kóser gasztro: sajttorta

Vasárnap kezdődik a zsidó év utolsó hónapja, elul. A hónap, amikor visszatekintünk, számot vetünk az eltelt időszakkal, és átgondoljuk, hova jutottunk az elmúlt egy évben. A hónap, amikor a félelmetes napokra készülünk: ros hásánára, a tíz bűnbánó napra és jom kipurra. Reggelente sófárt fújnak a zsinagógákban, és a megszokottak mellett különlegesen erre a néhány hétre… Tovább Kóser gasztro: sajttorta

Bővebben »

Kóser gasztro: hilbe

Mert az Örökkévaló, a te Istened elvisz téged jó országba, hol vízpatakok vannak, források és mélységek, melyek erednek a völgyben és a hegyen, oly országba, hol búza, árpa, szőlő, füge és gránátalma (terem), oly országba, hol olajfa és méz van; oly országba, ahol nem szűkiben eszel kenyeret, ahol nem szenvedsz hiányt semmiben, oly országba, melynek… Tovább Kóser gasztro: hilbe

Bővebben »

Kóser gasztro: kakaós sütemény

A tisá beáv böjtjét követő szombat a sábát náchámu, a vigasztalás szombatja nevet viseli. Ennek forrása a heti tóraolvasás – mely minden évben a Váetchánán szakasz ezen a napon – után felolvasott háftárá, prófétai szakasz, mely ettől a szombattól kezdve hét héten át, egészen ros hásánáig vigasztaló üzeneteket hordoz. A nap a nevét Jesája könyvéből… Tovább Kóser gasztro: kakaós sütemény

Bővebben »

Kóser gasztro: hárommagos zsömle

És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: Parancsold meg Izrael fiainak és mondd nekik: Áldozatomat, kenyeremet, tűzáldozataim szerint, kellemes illatul számomra, őrizzétek meg, hogy bemutassátok nekem a maga idejébe… És egy tized éfá lánglisztet ételáldozatul, elegyítve egy negyed hin törött olajjal. (M.IV. 28:1-2, 5) A szombaton felolvasott hetiszakasz, a Pinchász második részében a különféle áldozatokkal foglalkozik: égő (állat-)áldozatokkal,… Tovább Kóser gasztro: hárommagos zsömle

Bővebben »

Kóser gasztro: libasült

Történtet a régi libasütésekről. Nagymamám a napokban arról mesélt, hogyan dolgozták fel gyerekkorában a libát a Karpfenstein (Karácsony Sándor) utcában: Csütörtökön este elmentünk a Spitzer Tibor ortodox kóser üzletébe, a Lujza utcába, és ott vettünk egy libát. A Tibit megkérte anya, hogy bontsa fel, hazavittük, lepörkölték, megpucolták. Ha a Tibi bontotta, akkor ő is kóserolta,… Tovább Kóser gasztro: libasült

Bővebben »

Kóser gasztro: Rozmaringos-fokhagymás báránysült

A Smot hetiszakaszban (M.II.) olvashatunk arról, hogy az Örökkévaló kiválasztotta Mosét (Mózest) népe vezetésére. A midrás (Smot rábá 2:2), vagyis az eredeti tórai szöveget kiegészítő és magyarázó történet elmeséli ennek az okát is: Mose apósa, Jitró juhait őrizte, amikor egy napon az egyik bárány elcsavargott. Mose követte a rohanó állatot, míg az meg nem állt… Tovább Kóser gasztro: Rozmaringos-fokhagymás báránysült

Bővebben »

Kóser gasztro: chrein (tormás cékla)

Askenázi zsidók közismert szombati étele a gefilte fis, töltött hal, ami manapság csak magát a halból készített tölteléket jelenti. E viszonylag semleges ízű, nem túlságosan fűszeres halételnek szinte természetes párja az erőteljes ízű chrein, a tormás cékla. Maga a jiddis név az orosz hren – torma szóból származik. A cékla és a torma használata a… Tovább Kóser gasztro: chrein (tormás cékla)

Bővebben »

Kóser gasztro: Marhatagine gerslivel és batátával

És a gyülevész nép, mely közepette volt, vágyakozott; és újra sírtak Izrael fiai is és mondták: Ki ad nekünk húst enni? Emlékezzünk a halra, melyet Egyiptomban ettünk ingyen, az uborkára, a dinnyére, a póréhagymára, a vöröshagymára és a fokhagymára, most pedig lelkünk kiszárad, nincs semmi, egyedül a mannára van szemünk irányítva… (M.IV. 11:4-5) A szombaton… Tovább Kóser gasztro: Marhatagine gerslivel és batátával

Bővebben »

Kóser gasztro: epres-banános jégkrém

A kósersági szabályokat az Örökkévaló adta a zsidó népnek a tóraadáskor, melyet éppen egy hete ünnepeltünk. A Tórában olvasható szabályokat a témával behatóan foglalkozó rabbik magyarázták és foglalták össze az évszázadok során, és így vált a kóserság a zsidó identitás egyik alapkövévé. A kásrut szabályrendszere minden más micvánál ékesebben példázza, hogy a zsidóság nem egyszerűen… Tovább Kóser gasztro: epres-banános jégkrém

Bővebben »

Kóser gasztro: Töltött paprika sütőben

A szombaton tiltott 39 fő munka között ételkészítéssel kapcsolatos tevékenységek is szerepelnek, mint például a dagasztás, vagy a darálás, és természetesen elektromos eszközöket sem használhatunk. Tilos a főzés, a forralás, a sütés, a grillezés, és tüzet sem gyújthatunk, vagy olthatunk el szombaton. Van azonban mód arra, hogy a már előre elkészített ételt melegen tartsuk, vagy… Tovább Kóser gasztro: Töltött paprika sütőben

Bővebben »

Kóser gasztro: loksn (gluténmentes tészta)

Az előző héten egy levest javasoltunk, melyben, az ómerszámlálás tematikájának megfelelően, árpa is főtt a többi zöldséggel együtt. Ezen a héten egy levesbetétet ajánlunk, mely a hagyományos askenázi konyhában peszáchkor kerül általában elő, ám valójában egész évben fogyaszthatjuk. Ez a levesbetét a loksn. A zsidó konyha nem csak ezt a levesbetétet adta a világnak. Szintén… Tovább Kóser gasztro: loksn (gluténmentes tészta)

Bővebben »

Kóser gasztro: zöldségleves gerslivel

Az ómerszámlálás időszakának első 32 napja gyászidőszak a zsidó hagyomány szerint. Ezen időszakban nem kötnek házasságokat, nem nyiratkoznak, nem borotválkoznak, és nem tartanak nagyszabású ünnepségeket. Ennek az az oka, hogy Rabbi Akivának 12 ezer pár, vagyis 24 ezer tanítványa halt meg ebben az időszakban. A Talmud leírja, hogy a tanítványok egy, a torkot és a… Tovább Kóser gasztro: zöldségleves gerslivel

Bővebben »

Keveredő ízek az izraeli konyhában

Az izraeli konyha alapját még az államalapítás előtti időkben vetették meg egyrészt az Ottomán Birodalomba arab országokból (Szíria, Libanon, Törökország) bevándorolt szfárádi zsidók, akik Jeruzsálem arisztokráciájaként váltak ismertté, másrészt pedig az askenázi területekről az országba érkező, különösen vallásos és igen szegény csoportok. Előbbiek kifinomult konyhaművészetet, burekászt, piláfokat, töltött zöldségeket és keleties fűszereket hoztak magukkal, utóbbiak… Tovább Keveredő ízek az izraeli konyhában

Bővebben »

Kóser gasztro: macesztorta

A zsidók számára sávuot, a tóraadás ünnepe csúcspontja annak a peszáchkor elkezdődő folyamatnak, melynek során egyre magasabb szintre emelkedünk, levetkőzve velünk született, materiális természetünket, hogy szabad emberekként fogadhassuk el az Örökkévaló Tóráját. Az igazi szabadságot akkor érhetjük el, ha tudjuk, hogy mi az, ami igazán jó nekünk – a testnek és a léleknek egyaránt -,… Tovább Kóser gasztro: macesztorta

Bővebben »

Kóser gasztro: lilahagymás salátaöntet

Egyetlen zsidó ünnephez sem tartozik annyi étkezési szabály és a szabályokra épülő szigorítás (chumrá), valamint ezerféle szokás, mint peszáchhoz, a szabadság ünnepéhez. A kóser konyha szigorú szabályai mellé a kovászos ételek tilalma társul. Vannak, akik különösen figyelnek arra, hogy csak smurá mácát, vagyis őrzött maceszt fogyasszanak, és ezen belül is vannak, például a lubavicsi haszidok,… Tovább Kóser gasztro: lilahagymás salátaöntet

Bővebben »

Kóser gasztro: 8-féle chároszet

Ismerjék meg a spanyol, olasz, marokkói, jemeni, kínai és indiai változatot is! A zsidó nép történetének évezredei során sokszor kényszerült száműzetésbe, különböző csoportjainak rendszeresen el kellett hagynia előző otthonát, hogy más országban újrarendeződve ott folytathassák az életüket, ahol az előzőben abbahagyták. Mindig és minden korban segítette őket ebben az, hogy a Tóra tanításai által bárhol… Tovább Kóser gasztro: 8-féle chároszet

Bővebben »

Kóser gasztro: padlizsánkrém

A Lubavicsi Rebbének az volt a szokása, hogy kézzel sütött smurá, vagyis őrzött maceszt ajándékozott peszách előtt a híveinek, spirituális ajándékként. Órákon át osztogatta a hosszú sorokban érkező zsidók számára a maceszt, melyről a Zohár, a kabala egyik könyve azt mondja, hogy a „hit eledele”, melynek fogyasztása erősíti a lelket. A smurá kifejezés arra utal,… Tovább Kóser gasztro: padlizsánkrém

Bővebben »