Izrael azonnali hatállyal felfüggeszti együttműködését az UNESCO-val, az ENSZ kulturális szervezetével, válaszul arra a csütörtöki állásfoglalásra, amely tagadja a zsidóság kapcsolatát a jeruzsálemi Templom-heggyel és a Siratófallal.

Az UNESCO Végrehajtó Tanácsa programbizottságának határozatában, amelyet arab államok terjesztettek elő, az áll, hogy Izrael akadályozza a muzulmánok hozzáférését a Kelet-Jeruzsálemben található szent helyekhez. A valóságban az a területet, amelyen egykor (jóval a Sziklamecset felépítése előtt) a zsidóság legszentebb épülete, a Szentély állt, éppen a zsidók látogathatják korlátozottan és az imádkozás is tiltott számukra.

A tegnap elfogadott indítvány azzal vívta ki a világ egy részének megdöbbenését és az izraeli kormány haragját, hogy ismételten kizárólag arab nevükön nevezte meg az óváros szent helyeit, tagadva azok tényleges történelmi hagyományait, valamint a zsidóságnak a Templom-hegyhez és a Siratófalhoz fűződő mély történelmi kapcsolatát.

Naftali Bennet oktatási miniszter, az UNESCO izraeli nemzeti bizottságának elnöke kijelentette, hogy a nemzetközi szervezet csütörtöki indítványa történelemtagadó és “bátorítja a terrort”. “Őszintén remélem, hogy az UNESCO felhagy a történelemtagadással” – tette hozzá Bennett.

Az izraeli vezetők már csütörtökön elítélték a határozati javaslatot: Benjámin Netanjahu miniszterelnök abszurdnak, Reuven Rivlin államelnök szégyenletesnek, Miri Regev kulturális miniszter pedig antiszemitának nevezte azt.

A döntést huszonhat állam szavazta meg hat ellenében, huszonhat tartózkodással, két állam képviselőinek távollétében. Izrael számára kedvezőbben alakult a szavazás, mint áprilisban egy hasonló szöveg esetében, mert az akkori javaslatot több európai ország, köztük Franciaország is támogatta. A mostani változat mellett egyetlen európai ország nem szavazott.

A kérdésben várhatóan a jövő hét elején hoz végleges döntést az UNESCO testülete, s a végleges szöveg az izraeli tiltakozás hatására módosulhat.

Még egyszer, azon országok listája, amely a szégyenletes döntést támogatta: Algéria, Banglades, Brazília, Csád, Kína, Dominikai Köztársaság, Egyiptom, Irán, Libanon, Malajzia, Marokkó, Mauritius, Mexikó, Mozambik, Nicaragua, Nigéria, Omán, Pakisztán, Katar, Oroszország, Szenegál, Dél-Afrika, Szudán és Vietnam.

A határozatot ellenezte: Egyesült Államok, Németország, Hollandia, Nagy-Britannia, Észtország és Litvánia.

Tartózkodott: Albánia, Argentína, Kamerun, El Salvador, Franciaország, Ghána, Görögország, Guinea, Haiti, India, Olaszország, Elefántcsontpart, Japán, Kenya, Nepál, Paraguay, Saint Vincent és Nevis, Szlovénia, Dél-Korea, Spanyolország, Sri Lanka, Svédország, Togo, Trinidad és Tobago, Uganda és Ukrajna.

Nem volt jelen: Szerbia és Türkmenisztán.

MTI/zsido.com