Lehet, hogy nem a palesztinokkal kötött béke rendezi Izrael kapcsolatát az arab világgal, hanem fordítva: viszony javulása több arab országgal hozhatja el a békét a palesztinokkal.
Az Öböl-menti ország vezetője és az izraeli államfő találkozójára pénteken, titokban került sor: a miniszterelnöki hivatal csupán péntek délután tudatta, hogy Netánjáhu és felesége visszatértek egy hivatalos ománi látogatásból. A két ország közt jelenleg nincs diplomáciai viszony. 1996 – Simon Peresz ománi útja óta – óta ez volt az első alkalom, hogy izraeli vezető politikus Muszkátba látogatott, fontos jelenként a szunnita arab világ és a zsidó állam között lassan engedő viszonynak.
„A látogatás jelentős lépés azon irányelvek végrehajtásában, melyeket Netánjáhu miniszterelnök dolgozott ki a régió országaival való kapcsolatok elmélyítése érdekében.” – állt a közleményben, mely azt is tudatta, hogy a házaspár az 1970 óta uralkodó ománi szultán meghívásának tett eleget látogatásával „a két ország között hosszasan fennálló kapcsolatok nyomán”.
Jeruzsálem és Muszkát közös közleményt is kiadott. Eszerint a két vezető tárgyalt a közel-keleti béke előmozdításának lehetőségeiről, valamint olyan témákról, melyekkel kapcsolatban a két országnak közös érdeke, hogy a Közel-Keleten béke és stabilitás alakuljon ki. Az izraeli delegáció tagjai között voltak katonai, titkosszolgálati és parlamenti vezető személyiségek is. A szultán néhány nappal korábban a Palesztin Autonómia fejét, Máhmud Ábbászt is fogadta. A mostani találkozón Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Államok, Olasz- és Németország küldöttei is részt vettek, a jordán király pedig az országában történt tragikus események miatt maradt távol.
Netánjáhu évek óta emlegeti az arab világ és Izrael egyre inkább melegedő viszonyát, és ennek okaként a közös ellenség, Irán mellett az egyfelé mutató biztonságpolitikai és védelmi érdekeket, valamint a kiugró izraeli hi-tech ipart is megnevezte. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy bár mindig úgy vélte, hogy a palesztin konfliktus megoldása hozhatja el az arab világ Izrael felé való nyitását, valójában lehetséges, hogy éppen fordítva van, és elképzelhető, hogy az arab világgal való kapcsolatok normalizálódása vezet a palesztinokkal való békéhez. „Nem becsülhetjük alá az arab világ nyitottságát és szomjúságát Izrael irányában napjainkban”- mondta egy nappal ománi látogatása előtt egy tel-avivi konferencián. – „És ennek az oka, az első ok minden más előtt, az az, hogy ott vagyunk az innováció [élvonalá]ban.”
Ajub Kara kommunikációs miniszter szerint a látogatás a jó kapcsolatok megnyilvánulásának tekinthető, és azt ígérte, hogy Trump amerikai elnök közel-keleti béketervének nyilvánosságra hozataláig még több kellemes meglepetés és közeledés várható az Öböl-menti államok részéről Izrael felé.
A mintegy négy és félmilliós lakosságot számláló Omán az Arab-félsziget délkeleti partján fekszik, és régóta azon kevés arab országok között szerepel, melyek nem szégyellik az Izraellel való kapcsolatukat. 1994-ben az akkori miniszterelnök, Jicchák Rabin látogatta meg az ománi szultánt, egy évvel később pedig, pár nappal Rabin meggyilkolása után Simon Peresz, a választásokig a helyébe lépő miniszterelnök fogadta Juszuf Ibn Alawi ománi külügyminisztert Jeruzsálemben.
1996 januárjában a két ország közös gazdasági és kereskedelmi megállapodást írt alá, valamint megegyezéseket kötöttek a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, az egészségügy és a kommunikáció területén is. „Omán hisz abban, hogy a jelenlegi lépés a békefolyamat további haladásához és a régió stabilitásának növekedéséhez vezet.”- állt akkor az izraeli Külügyminisztérium sajtóközleményében, ám néhány évvel később, 2000-ben, a második intifáda nyomán az ománi uralkodók az Izrael-ellenes hangulattól vezérelve, felfüggesztették a kapcsolatokat, és bezárták a gyakorlatilag a zsidó állam nagykövetségeként működő muszkáti izraeli kereskedelmi irodát. A hivatalos elfordulás ellenére azonban, titokban a színfalak mögött, tovább folyt az együttműködés, ám a gazdasági kapcsolatoktól soha nem sikerült a teljes körű diplomáciai kapcsolatfelvételig eljutni.
Az amerikai tervekkel kapcsolatban egyébként az Alawi ománi külügyminiszter kijelentette, hogy nem fognak mediátorként szolgálni Izrael és a palesztinok között, de hajlandóak a segítségnyújtásra. Ugyanakkor elismerte: „Izrael egy, a régióban jelen levő állam”, és hozzátette: „El kell gondolkoznunk azon, hogy ugyanabban az elbánásban részesítsük Izraelt, mint a Közel-Kelet többi országát. A zsidók részei az iszlámot is érintő történelemnek, és Izrael Államának létezése olyan tény, melyet nem lehet figyelmen kívül hagyni.” Alawi azt is elmondta, hogy igen optimisták az amerikai elnök terveivel kapcsolatban. „Nem állítjuk, hogy az út könnyű lesz, és virágokkal borított, de az az elsődleges célunk, hogy véget vessünk a konfliktusnak és új világ felé haladjunk. Hosszú és nehéz út lesz, de hiszem, hogy [a béke] elérhető távolságban van.”
A bahreini külügyminiszter, Kálid bin Ahmed azt mondta, hogy országa támogatja a békefolyamatról alkotott ománi elképzelést: „A szultán mélységében érti az izraeli-palesztin helyzetet, és hiszünk az erőfeszítéseiben.” Szaúd-arábiai kollégája pedig kijelentette, hogy a békefolyamat az Izraellel való kapcsolatok normalizálásának kulcsa. Szaúd-Arábia és Izrael egyaránt Iránt tekinti a régió stabilitására leselkedő legnagyobb veszélynek.
A hét elején egyébként az azerbajdzsáni haderő vezérkari főnöke tett látogatást izraeli kollégájánál, Gádi Eisenkot altábornagynál, és egyben találkozott más izraeli katonai vezetőkkel is. Az elmúlt években az Irán északi tőszomszédságában fekvő Azerbajdzsán jó kapcsolatokat ápolt a zsidó állammal. Az első hivatalos katonai látogatás egyértelmű üzenet Teherán számára.
Jason Greenblatt, az Egyesült Államok közel-keleti képviselője örömmel üdvözölte az Izrael és Omán közti javuló viszonyt, és kijelentette, hogy ezt a békéért tett erőfeszítésekhez vezető, hasznos lépésnek tartja. „Remélem, még több hasonló találkozót láthatunk majd”- tette hozzá.
zsido.com