Lassanként a téli sportok központjává válik az egykori buchenwaldi koncentrációs tábor helyszíne. Az emlékhely vezetői arra kérik az embereket, hogy tanúsítsanak több tiszteletet az itt megkínzott és megölt áldozatok emléke iránt.

Az egykori koncentrációs táborért felelős német hatóságok azt követelik a látogatóktól, hogy ne használják szánkózásra az ottani havas lankákat. Az emlékalapítvány felügyelői a buchenwaldi tábor mellett, a szomszédos Mittelbau-Dora altáborbeli szabadidős tevékenységek mellőzését is kéri.

„A sporttevékenységek sértik a látogatói szabályzatot és megzavarják a halottak nyugalmát.” – áll az emlékbizottság közleményében, amely azóta megnövelte a biztonsági személyzet létszámát. A szabálysértőket a rendőrségen fogják feljelenteni.

Rikola-Gunnar Lüttgenau történész, a tábor múltjának kutatója a BBC-nek elmondta, hogy már korábban is kellett hasonló tiltást bevezetni, ám úgy látszik az elmúlt évekből nem tanultak a látogatók, ugyanis január közepén újból megteltek a parkolók, a hólepte temető felett pedig szánkónyomok sokasága látszódik.

„Most, hogy a járvány miatt a téli sportlétesítmények bezártak a thüringeni tartományban, az emberek az emlékhelyet használják.” – fejezte be nyilatkozatát a történész.

Az alapítvány igazgatója, Jens-Christian Wagner a Der Spiegel német híroldalnak számolt be arról szomorúan, hogy az ominózus januári hétvégén valóban tömegek érkeztek az emlékhelyre, azonban a legtöbben szórakozni jöttek. Wagner szerint érthető, hogy az emberek a koronavírus okozta lezárások miatt sok időt próbálnak a szabadban tölteni, azonban ez nem lehet kifogás az emlékhelyhez méltó tiszteletadás mellőzésére. Wagner elismerte, hogy sajnos „az idő múlásával csökken a történelmi érzékenység is”.

A buchenwaldi koncentrációs tábort a Weimar mellett fekvő dombok között működtették 1937–1945 között. Az ide deportált embereket a közeli üzemekben dolgoztatták kényszermunkásként. Fennállása alatt mintegy 240 000 ember fordult itt meg, akik közül 43 000 fogoly, többségében zsidó ember vesztette életét.

A tábor felszabadulásában szerepet játszott több magyar zsidó fogoly is, mint Gáti Ödön, Kolonits Ferenc és Kroó László is, akik a kényszermunka alatt fegyvereket csempésztek ki az üzemekből, melyeket a 6-os barakkban rejtettek el. 1945 márciusában, amikor az SS már tudta, hogy az amerikai csapatok közelednek a táborhoz, és az ott szenvedő gyermekeket – közöttük például Kertész Imrét és Elie Wieselt is – tovább akarták terelni, akkor Gátiék fegyveresen lázadtak fel, megakadályozva ezzel a további életek kioltását.

Az egykori koncentrációs táborban található kiterjedt temető az Ettersberg domb déli lejtőjénél fekszik, az elmúlt hetek havazásai után többek között ezt a részen szánkóztak a kirándulók.

Cseh Viktor

Forrás: www.vosizneias.com