A régészek Czér városának feltárása közben bukkantak a Dávid korabeli leletre.
Harminckét éve folyik a feltárás a Bétszaida romjainál, ami a Golán fennsíkon helyezkedik el. A város a második templom időszakában kapta a nevét, de a feltételezések szerint az első templom idejében a Czér névre hallgatott — számolt be a Jerusalem Post.
A kapu a feltárást vezető Rami Arav professzor szerint Dávid királyságának idejéből való, tehát körülbelül az időszámításunk előtt 10-11. században építhették.
Az ásatást a Hebrew Union College szponzorálja és a világ minden tájáról származó régészek vesznek részt benne.
A régészek szerint a felfedezések arra utalnak, hogy Dávid korában Bétszaida városa az Arámiak királyságának része volt, ugyanis több nagy kőbálványt találtak, amelyek egy borjú alakú holdistent ábrázolnak.
A Bibliában többször is említett várost 2016-ban azonosították és azóta népszerű hely a turisták számára. A kutatók szerint kétzer ezer évvel ezelőtt a Galileai tenger sokkal északabbra nyúlt, s ezért lehetséges, hogy az egykori halászváros Bétszaidát a Golánon találták meg.
Az évek során kiderült, hogy a romok több különböző korszakból származnak, így sikerült tavaly azonosítani Czér városát is. Jozsué könyve „erődített városnak” nevezi és Arav szerint is egy nagy és gazdag város lehetett az ókorban.
A kutatócsoport az évek során számtalan értékes tárgyat hozott a felszínre. A legkorábbi leletek a 9. századból származtak, de találtak itt római kori érméket is, amik a 138-tól 161-ig uralkodó Antonius Pius arcát ábrázolták.
Forrás: neokohn.hu