A hetiszakasz flórája és faunája című sorozatunkban egy sajátos, a földet és a növényeket érintő tórai törvényt, a jovel évet mutatjuk be olvasóinknak a chabad.org írásának felhasználásával.

És számlálj magadnak hét évhetet, hét évet hétszer, hogy legyenek neked a hét évhét napjai: negyvenkilenc év. Akkor szólaltasd meg a riadás harsonáját a hetedik hónapban, a hónap tizedikén; az engesztelés napján szólaltassátok meg a harsonát egész országotokban. És szenteljétek meg az ötvenedik évet, hirdessetek szabadságot az ország minden lakójának; jovel az, az legyen nektek és térjetek vissza, ki-ki az örökségéhez és ki-ki az ő családjához térjetek vissza. Jovel az, az ötvenedik év legyen nektek, ne vessetek és ne arassátok le utónövéseit és ne szüreteljétek le metszetlen szőlőjét. Mert jovel az, szent legyen nektek; a mezőről, egyétek termését. A jovel ez évében térjetek vissza, ki-ki az ő örökségéhez. (3Mózes 25:8-13)

Ahogy az idézett tórai szövegből is kitűnik, a jovelre ötvenévenként került sor, hét hétéves periódus után. A föld parlagon hagyását megkövetelő smita – mely éppen idén, az 5782. esztendőben is aktuális – hétévenként köszönt be, és hét smitá évet követ egy jovel.

Míg rabbinikus döntés alapján a smitát napjainkban is megtartják, addig a jovelt jelenleg nem, mivel ahhoz, hogy sor kerülhessen rá, az egész zsidó népnek Izrael földjén kellene élnie. 130 évvel az első Szentély lerombolását (i. e. 586) megelőzően Reuvén, Gád és Menáse fél törzse száműzetésbe kényszerült, ezért nagyjából 2700 éve nem tartják meg a jovelt. (Más vélemények szerint volt olyan időszak a második Szentély fennállása alatt, amikor tartottak jovelt.)

A hetedik évben megpihen ember és föld is

A smitá évben számos mezőgazdasági tevékenység tiltott, pihen a föld, pihennek a gazdák.

Ahogy a smitá évben, úgy a jovel évben is tilos a földművelés. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy ötvenévente egyszer két teljes éven át parlagon kellett hagyni a földet és csak annyi munkát végezhettek el, amennyi a meglevő növényzet megmaradásához szükséges volt. Ez rendkívüli hitet kívánt, hiszen nem volt szabad szántani, vetni, aratni, sem zöldségeket ültetni, vagyis három éven át kellett a 48. év terméséből megélni. Az Örökkévaló különleges bőséget ígért azok számára, akik betartják ezt a parancsolatot.

Ez volt az az év, amikor fel kellett szabadítani a zsidó szolgákat és a bérbe adott földek is visszaszálltak eredeti tulajdonosaikra. Míg ugyanis egy tárgyat bárki eladhat, addig Izrael földje szent és különleges törvények vonatkoznak rá. A területet a honfoglalást követően felosztották a törzsek között és ezek a területek csak átmenetileg kerülhetnek ki a törzsek tulajdonából. Ha valaki pénzszűkében van, átmenetileg eladhatja a részét, de a jovel évben mindenképpen visszaszáll a tulajdonjog az eredeti tulajdonosra.

Érdekesség, hogy úgy számolták a Szentély idejében az éveket, ahogyan ma számlálják az ómert. Míg azonban az ómert minden ember saját magának számolja, addig az éveket a jeruzsálemi bét din tartotta számon. Külön áldás is tartozott hozzá:

„Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki megparancsolta a smitá és a jovel számolását. Ez a [nyolcadik] év, ami [egy] smita és [egy év] a jovelben”.

A jovel évet sófárfúvással hirdették ki Izrael-szerte jom kipurkor. A középkori magyarázó, Rási szerint a jovel szó maga kosszarvat jelent. Ibn Ezra elküldésnek fordítja, a Rámbán szabadságnak – mindkét magyarázat a szolgák felszabadítására utal. Rábénu Becháje viszont csermelyként értelmezi, mivel szerinte arra utal a kifejezés, hogy ebben az évben minden visszafolyik az eredeti forrásához.

A spanyolországi származású Abarbanel érdekes magyarázattal szolgál. Szerinte az ötvenéves ciklus arra utal, hogy egy ember átlagosan ötven éven át dolgozik aktívan, megélhetési céllal. A jovel az ő értelmezésében egy elhasználódik jelentésű szóval áll kapcsolatban és azt mondja, hogy az ötven éven át tartó munkától az ember elhasználódik és inkább a spirituális növekedésre koncentrál ezt követően.

Végül elmondhatjuk, hogy a smitával ellentétben, amely nem vonatkozott sem a lévi törzs tagjaira (mivel nekik nem volt földtulajdonuk), sem azokra a szolgákra, akik még uraiknál maradtak, a jovel az egész népet érintette. És hogy mikor ünneplik meg a következő jovelt? Ha eljön a megváltás és minden zsidó Izrael területén él majd. Reményeink szerint minél hamarabb, még napjainkban.